Gazdaság

Demján Sándor gyökereiről

/ 2018.04.04., szerda 18:09 /

A Húsz óra című filmnek van egy különösen fontos és szimbolikus képe, amelyet Fábri Zoltán átemelt Sánta Ferenc regényéből.

Ifjabb Kocsis Béni – a vásznon a nagyon fiatal Kern András alakította – ösztöndíjat kap a helyi termelőszövetkezettől, hogy a városban agronómusnak tanuljon. Ez persze részben és szándékoltan ideológiai üzenet: a Kádár-rendszer felkarolja a félárva falusi fiút, akinek édesapját egy vérgőzös, Rákosihoz hű funkcionárius lőtte le. De ennél árnyaltabb ez a jelenet. Többek között azért is, mert hasonló módon indult a földi pályának immár búcsút intő Demján Sándor pályafutása. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének ösztöndíjával tanult a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. Ugyancsak édesapját elvesztő, sőt nevelőszülőknél, a sokszor kegyetlen és kemény falusi világban cseperedő fiú volt, Kádár János Magyarországán nagyra növő self-made man.

Jelenkori világunk egyik legsikeresebb és legtehetségesebb magyar vállalkozója az 1960-as és 1970-es években szerezte azokat az életre szóló tapasztalatait, amelyek minden jel szerint meghatározták gondolkodását. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen az emberélet útjának feléig tartó időszakban gyűjtjük össze a gondolkodásunkat formáló élményeket. S hogy valami igazán különöset és szokatlant mondjunk, Demján Sándor maga is a magyar 1968 gyermeke volt.

Miért? Elsősorban azért, mert ő is sokszor emlegette és dicsérte a takarékszövetkezeteket, sőt általában a szövetkezeteket. Nem csupán ösztöndíja miatt, hanem mert a falusi-kisvárosi boltokat fenntartó Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek világából indult. Az ÁFÉSZ-boltok sok tehetséges, izgő-mozgó, nehéz embert neveltek ki. Ilyesféle boltvezetőként kamatoztatta képességeit Demján is Fejér megyében, hogy aztán a nagyáruház, a bizonyos értelemben a vidéki bolthálózat fővárosi csúcsát jelentő Skála megnyitásával mutassa meg első ízben oroszlánkörmeit.

A szövetkezeti világ ízig-vérig a magyar 1968 szellemét és korlátait tükrözte. Olyan emberek bábáskodtak a térnyerésén, mint Nyers Rezső, Erdei Ferenc vagy Fehér Lajos, legyen szó kereskedelemről, mezőgazdaságról vagy lakásépítésről. Gyakran hangoztatták, hogy a szövetkezeteknél erősíteni kell a szövetkezeti és vállalati jelleget is. Vagyis a tagság érezhesse magát valódi döntéshozónak, ugyanakkor a vezetők alkalmazkodjanak a gazdaság, sőt, csendesen és halkan kimondva, a piac követelményeihez. Demján Sándor gyakran beszélt maga is a kétkezi munka és munkások megbecsüléséről, s vált a tőke innovatív forgatásának egyik legkiemelkedőbb magyar képviselőjévé.

Persze nem Magyarországon élnénk, ha mindez ilyen egyszerű lenne. Hiszen ez az egyre nyitottabb szövetkezeti rendszer, amely számos, Demján Sándorhoz hasonló tehetséges embernek adott kiemelkedési lehetőséget, egy diktatúra viszonyai között működött és terjeszkedett. Kisebb-nagyobb kanyarokkal élvezte Kádár János jóváhagyását, szoros összefüggésben volt az úgynevezett életszínvonal-politikával, amely megkövetelte a lakossági fogyasztás egyre magasabb színvonalú kiszolgálását. Erre pedig amiatt a politikai sokk miatt kényszerült rá az MSZMP vezetése, amelyet úgy hívunk, hogy 1956-os forradalom.

Ebből a sajátos és különös világból emelkedett ki Demján Sándor formátumos egyénisége. Ő nem felélte, hanem nevelte azt a bizonyos aranytojást tojó tyúkot. S ha már egy jeles magyar filmmel kezdtük, kanyarodjunk vissza az 1960-as, 1970-es évek ragyogó magyar filmjeihez, amelyek mind kapcsolódtak a reform szelleméhez, s nem mellesleg a kultúra és a művelődés fontosságát csepegtették az akkor felnövő nemzedékbe. E nélkül aligha született volna meg a legjobbak legjobbjait elismerő díj sem.

Ha megértjük Demján Sándor indulását, akkor talán jobban átlátjuk jelenvaló világunkat is. Ezért is fontos e különös, mégis tipikus magyar sorsot megismernünk, s előtte fejet hajtanunk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.