Gazdaság

Bankunió, amelyből kimaradunk?

, / 2012.09.13., csütörtök 14:27 /
Bankunió, amelyből kimaradunk?

Magyarország számára a pillanatnyi elképzelések nem jók - így reagált Martonyi János külügyminiszter az Európai Bizottság (EB)javaslatára, amely bankfelügyeleti hatáskörrel ruházná fel az Európai Központi Bankot az euróövezetben.

A bizottság javaslata csak az eurózóna tagokra vonatkozna. Csatlakozhatna hozzá a többi tagállam is, ám rájuk ez inkább kötelezettségeket róna, jogosultságok nélkül. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a kötelezettségek és a jogok egyensúlyban legyenek – így reagált Martonyi János külügyminiszter Jose Manuel Barroso bizottsági elnök egy nappal korábbi beszédére

Az EB bankuniót akar

Az Európai Bizottság elnöke szerdai évértékelő beszédében hangsúlyozta: új irányra van szüksége Európának, nem a múlt eszközeivel kell megoldani a jövő problémáit. Meg kell reformálni a szociális piacgazdaságot, stabilizálni kell az eurót, fenntartható fejlődésre van szükség, elengedhetetlen a versenyképesség növelése, ami strukturális reformokat igényel – hangsúlyozta. Az Európai Központi Bank (EKB) nem képes és nem is teheti meg, hogy a tagállamokat finanszírozza, de meg kell tennie a szükséges lépéseket. Ezzel Barroso az EKB múlt heti döntésére utalt, amely szerint az európai intézmény bizonyos feltételek teljesülése esetén a másodlagos piacon korlátlan mennyiségben hajlandó vásárolni az eurózóna országainak 1-3 éves lejáratú államkötvényeiből.

A bizottsági elnök kitért a tervezett bankunió részleteire is. Elmondta, hogy míg a pénzügyi szektor globális szintre lépett, annak szabályozása nemzeti szinten maradt, aminek végül az adófizetők fizetik meg az árát. Ezért az Európai Bizottság arra tesz javaslatot, hogy egységes európai pénzügyi környezet jöjjön létre. A bankunió előfeltétele annak, hogy megoldódjon a bankszféra válsága, illetve annak is, hogy tisztességes banki feltételek alakuljanak ki Európa-szerte – jelentette ki Barroso. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az egységes felügyeleti mechanizmust már 2013. január elsején vezessék be, majd az esztendő végéig az összes euróövezeti bankot az EKB felügyelete alá helyeznék.

Barroso az Európai Parlamentben arról is beszélt: a fiskális unió felé is el kell mozdulni, mert egyes tagállamok gazdasági döntései a többi országra is kihatással vannak. Igazi fiskális irányítást sürgetett, amelyhez szerinte nincs szükség új intézményekre, azt a meglévők keretein belül kell megvalósítani. Szorgalmazta a Gazdasági és Monetáris Unió kiteljesítését is. Kijelentette: föderációra van szükség. Nem egy szuperállamot kell létrehozni, hanem egy olyan demokratikus föderációra van szükség, amely új szintre helyezi az európai együttműködést, amelyhez hosszabb távon szavai szerint elengedhetetlen az uniós szerződés módosítása is.

Magyarország kimarad?

Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár kétségeit fejezte ki a tervet illetően. „A javaslat elfogadására vonatkozó döntésünk attól függ, hogy az új rendszerben a jogok és kötelezettségek azonosak lesznek-e. Első olvasásra úgy tűnik, hogy nem" – nyilatkozta a Dow Jones hírügynökségnek. Magyarország fő aggálya, hogy a bankok szükség esetén nem kapnának támogatást az európai válságkezelési rendszerből, a már most is szűkösen rendelkezésre álló pénzforrások még inkább elapadnának, illetve a helyiek betéteiket inkább euróövezeti bankokba vinnék.

Pelczné Gál lldikó, az Európai Néppárt tagja csütörtökön a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott: nem tartja eléggé európainak és végiggondoltnak a felvetést, és szerinte túl sok még a megválaszolatlan kérdés. Mint szerdán, az Európai Parlamentben elmondta: a javaslat szerint a zónán belüli pénzintézetek nagyobb védelmet és biztonságot tudhatnak maguk mögött. Arra kérte Michel Barnier belső piacért felelős EU-biztostól, hogy alaposan mérlegeljék egyebek mellett azt is, jó-e, ha az anyabankokra más szabályok vonatkoznak, mint a zónán kívüli leányvállalataikra.

Martonyi János külügyminiszter Jose Manuel Barroso beszédét pozitívnak és kritikus hangvételűnek nevezte, amely új aspektusokra, egyebek mellett a válság szociális hatásaira is felhívta a figyelmet. Egy külügyminisztériumi háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott: miközben az európai integráció közép- és hosszú távú jövője a következő hónapokban dől el, a rövid távú válságkezelő kérdésekről – így például a bankunióról – most kell dönteni. A Heti Válasz Online kérdésére válaszolva elmondta: szerdai ülésén a kormány foglalkozott a kérdéssel, megindult a szakértői munka is, ám az elképzelések Magyarország számára pillanatnyilag nem jók. Nem zárta ki ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy hazánk egy későbbi időpontban – vélhetően az eurózónához történő csatlakozással egy időben – mond igent a jelenleg javaslati formában terjedő felvetésre. Ilyenre van példa, a múlt év decemberében elfogadott fiskális paktumot is úgy írta alá Orbán Viktor kormányfő, hogy az abban foglaltak csak akkor lesznek kötelező érvényűek Magyarországra, ha csatlakozott a közös pénzt használó tizenhetekhez.

Más kérdés, hogy a válságkezelés érdekében az integráció mélyítésére irányuló lépésekkel nem kerül-e az eurózónához való csatlakozás beláthatatlan messzeségbe. Ezekre a felvetésekre a Külügyminisztérium úgy reagál: Magyarország és általában a nem eurót használó országok érdeke az, hogy maradjunk együtt, maradjon meg az egységes belső piac, mert ha a kétsebességes Európa intézményesül, akkor véglegesülhet is a megosztottság – szögezte le Martonyi János.

Csehország máris nemet mondott

Győri Enikő a már idézett nyilatkozatában elmondta: az EU-pénzügyminiszterek ezen a hétvégén Cipruson tartandó informális találkozóján Magyarország összehangolja álláspontját Csehországgal és Lengyelországgal, illetve az euróövezeten kívüli más országokkal, mielőtt elkezdődne a bizottsági javaslat első hivatalos vitája.

Azt már most lehet tudni, hogy Csehország elutasítja az európai föderáció tervét. Václav Klaus államfő csütörtök reggel úgy nyilatkozott: „Nem kellene belépni. Ellenkezőleg: azon kellene elgondolkodnunk, hogyan újítsuk meg államiságunkat és szuverenitásunkat. Ez egy föderációban lehetetlen."

 Bankunió a gazdasági elemzők szemével

Fontos előrelépésnek tartja a bankuniót, vagyis az euróövezetben működő bankokra kiterjedő egységes felügyeleti mechanizmus létrehozását Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője. Ennek keretében az eurózónában működő hatezer bankot ellenőrizhetné az Európai Központi Bank, de a zónán kívüli országok is csatlakozhatnának a rendszerhez. Részleteket még nem tudni, de elvileg akár előnyös is lehetne hazánk számára az önkéntes csatlakozás – véli az elemző. A közös betétbiztosítás, illetve a közös bankmentő forrásokhoz való hozzájutás révén ugyanis jelentősen csökkenhetne például Magyarország kockázati felára.

Hazánk számára most nem különösebben aktuális vagy fontos a bankunióhoz való csatlakozás előnyeinek vagy hátrányainak mérlegelése. A brüsszeli központosítási törekvés fő oka az eurózónában kialakult válság, elsősorban az ott felmerülő problémákra igyekeznek megoldást találni a döntéshozók – teszi hozzá Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Ám ha ki is maradunk a bankunióból, hazánk félig-meddig részese lesz a rendszernek, egyes euróövezetben aktív bankok itteni leányvállalatai révén. Felmerül a kérdés: jó-e az, ha a bankunió miatt a zónán belüli anyabankokra más szabályok vonatkoznak majd, mint a zónán kívüli leányvállalataikra. Árokszállási Zoltán szerint a döntéshozók nyilván figyelembe veszik majd ezt a problémát – ami nemcsak Magyarországot érinti -, és megfelelő szabályozással kezelik a helyzetet. Suppan Gergely nem tartja valószínűnek, hogy a leánybankok kezelésében, anyavállalati finanszírozásában a bankunió változást okozna.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.