Gazdaság

Eladó az Akropolisz?

/ 2011.05.24., kedd 08:49 /
Eladó az Akropolisz?

Kína válhat a görögök megmentőjévé, mivel a vonakodó uniós partnerek helyett szívesen ad kölcsönt a bajba jutott országnak. Közben a görög gazdaság minden pénzt elnyel, a megszorító intézkedések pedig tiltakozásokat váltanak ki.

A német turisták által kedvelt egyik közösségi oldalon egy tavaly Görögországot megjárt üzletember arról panaszkodott, hogy udvariatlan kiszolgálásban volt része egy krétai étteremben. Addig nem is volt baj, amíg a pincér meg nem tudta, hogy honnan jött. Ettől kezdve vége szakadt a barátságos viselkedésnek, az ételt későn és hidegen hozták, ráadásul úgy lökték eléje, mint egy kutyának. Két fiatal lány is csatlakozott a "beszélgetéshez", akik elmondták, hogy a tengerparti helyszínen kiválasztott szoba csak addig volt kiadó, míg a háziasszony meg nem tudta, hogy németek.

A görögökben egyre fortyog a düh Európa legerősebb gazdasági hatalma ellen, annak ellenére, hogy Berlin segítsége nélkül aligha lehetne a hellén földet megmenteni az összeomlástól. Csakhogy a németek - akiknek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, mivel ők folyósították a tavalyi 110 milliárd eurós kölcsön nagy részét - kioktató szavak kíséretében nyitották ki a pénztárcájukat. A német sajtó keresetlen megjegyzésekkel kommentálta a görögök viselkedését, költségvetésük meghamisításával, lustasággal, felelőtlenséggel és az euróövezet tönkretételével vádolva a délkelet-európai országot. Ez előhozta a görögök hagyományos németellenességét, ami a második világháború óta jelen van közvéleményükben. Mostanra az is kiderült, hogy az EU által nagy nehezen összehozott első mentőcsomag sem elég, mert újabb 60 milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy az ország egyéves, 232 milliárd eurós GDP-jének 160 százalékáig eladósodott állam (ez arányaiban a magyar adósság duplája) talpon tudjon maradni. A tavaly bevezetett 4,8 milliárd eurós megszorító csomag, melynek keretében csökkentették a nyugdíjakat, heti négy órával meghosszabbították az állami alkalmazottak munkaidejét, megnyirbálták a szociális kiadásokat, nem bizonyult elégségesnek a katasztrófa elhárítására.

Visszajöhet a drachma?

Miközben két hete Berlinben arról tárgyaltak az euróövezet pénzügyminiszterei, hogy miként szedjék össze a második mentőcsomagot, a Der Spiegel német magazin online kiadása világgá röppentette a hírt: Görögország kiválik az euróövezetből, és visszatér a drachmához. "Már megint a németek" - harsogta a görög sajtó, s nem rejtette véka alá gyanúját, mely szerint Berlinben néhány ember bizonyára milliárdokat keresett a hamisnak bizonyult információ felhasználásával, mert egy ilyen hír nem jelenhetett meg véletlenül.

Igaz, a németek és az EU döntéshozói szívesen megszabadítanák Athént az eurótól, hogy a görögök ne fenyegessék tovább a közös valuta stabilitását, csakhogy a drachmához való visszatérés még nehezebb lenne, mint a jelenlegi helyzet fenntartása. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a nemzeti valutát bevezetésének első órájában körülbelül 20 százalékkal kellene leértékelni, és ez még nem is a legmélyebb pont lenne.

A Görögország által felvett hitelek is a leértékelés arányában nőnének, megugranának a törlesztőrészletek és a kamatok. Az eredetileg felvett kölcsönök, valamint az EU mentőcsomagjának törlesztése ellehetetlenülne, gazdasági zűrzavar uralkodna el az országon - amit persze jelenleg is nehéz elkerülni.

Az EU-pénzügyminiszterek tanácskozásán szóba került a görög részletek visszafizetésének halasztása, kamatkönnyítés, és a vissza nem térítendő kisebb segély lehetősége, de a jelenlegi állás szerint Berlin hajthatatlan, így nincs könnyítés. A német sajtó pedig még rá is kontráz: fizessék csak meg a görögök lustaságuk árát.


Elhunytak adója

Az athéni minisztériumokban gyakran látni kávét szürcsölgető, újságot olvasó tisztviselőket. Ráadásul éppen a gazdasági válság kirobbanása előtt hoztak nyilvánosságra egy felmérést, miszerint a munkanélküli-segélyen lévők 35 százaléka akkor sem menne vissza dolgozni, ha erre lehetőséget kapna. A foglalkoztatottak jelentős része, főleg a családi vállalkozásoknál, nincs bejelentve a társadalombiztosításnál, ezért járulékot sem fizet, sőt előfordult, hogy az állami kézben levő elektromos művek feketén alkalmazott lengyel vendégmunkásokat.

Az EU szerint az egyetlen kiút a bevételek növelésével párhuzamosan a kiadások további csökkentése. Az újabb pénzforrások megszerzésére a baloldali görög kormány a legváltozatosabb ötletekkel áll elő. A helyi sajtó már egyenesen hullarablással vádolja a kabinetet, mert állami kezelésbe akarja vonni azokat a vagyonelemeket, amelyeket az örökösök nem követelnek, továbbá a rég elhunyt személyekhez tartozó bankszámlákon lévő pénzeket. Megvonnák a személyijövedelemadó-kedvezményeket azoktól, akik évi 70 ezer eurónál többet keresnek, meg akarják adóztatni az egészségtelen üdítőitalokat, eltörölnék a görög üdülőövezetekben a kedvezményes áfakulcsot, a lakástámogatás is a múlté lenne, és felemelnék az útdíjat.

A bevételek növelésének kedvező hatása azonban kérdéses, mivel az állami cégek hatalmas hiányt halmoztak fel, és elkerülhetetlen a pénzügyi szanálásuk. A 11 legnagyobb állami vállalat együttes adóssága tavaly 12 milliárd euró volt. Az azt megelőző évben viszont csak 1,7 milliárd volt a hiányuk. Akkor az állam 760 millió euró támogatást nyújtott nekik, és garanciát vállalt azokra az adósságaikra, amelyeket már nem tudtak fizetni. Tehát az állami vállalatok ragyogóan éltek a közpénzekből, igaz, közben a tulajdonos, vagyis az állam, a tönk szélére sodródott. A legnagyobb veszteséget termelő állami cégeknél az éves átlagfizetés 41 ezer euró - nagyjából havi egymillió forint - volt; ez duplája a versenyszféra átlagbérének.

A görögök legfőbb hitelezője, Németország igyekszik ötleteket adni Athénnak a hitelek törlesztésének mikéntjére. Ennek jegyében nemrég a Bild című német lapban üzent Görögországnak a berlini kormánykoalíció két politikusa. Josef Schlarmann, Angela Merkel kancellár CDU-jának egyik vezető tisztségviselője, valamint Frank Schaeffler, a szabad demokraták gazdasági szakértője kifejtette: aki túl sokkal tartozik, annak mindenét el kell adnia, hogy kifizesse hitelezőit, így Görögország is kiárusíthatná vagyonát a válságból való kikecmergés érdekében. Az újság a következő címmel jelent meg: "Adjátok el a szigeteiteket, csődbe ment görögök - és az Akropoliszt is!" A Bild meg is jegyzi, hogy a 3000 égei-tengeri görög szigetből mindössze 87 lakott, az Akropolisz eszmei értéke pedig százmilliárd euró.


A németeknek régóta fáj a foguk a görög szigetekre. Huszonöt éve, a mostani görög miniszterelnök édesapjának, Andreasz Papandreunak a kormányzása idején német milliárdosok négy lakatlan égei-tengeri szigetet akartak megvenni. Helikopter-leszállópályát, édesvíztartályokat terveztek a szigetekre, és még termőföldet is hozattak volna a sziklákra. Az üzlet majdnem sikerült, de idő előtt kiszivárgott a híre, és a görög sajtó rárontott a kormányra. A "hazaáruló" kifejezés csak a legenyhébbek közé számított, két miniszternek és a kormányszóvivőnek mennie kellett, mert tagadták a készülő ügyletet; a kormányfő is csak azért úszta meg, mert az újságírók nem voltak képesek bizonyítani, hogy tudott a dologról. Ezért nem csoda, hogy a szigetek eladásával kapcsolatban most Dimitrisz Drucasz külügyminiszter-helyettes csak annyit mondott: a javaslat nem időszerű.

Beszállnak a kínaiak

A görögök kilátástalan helyzetében komoly reményt jelent, hogy Kína kapott az alkalmon, és elkezdte felvásárolni a bajba jutott EU-államok, így Görögország államkötvényeit, miközben Athén uniós partnerei csak fanyalogtak az adósság egy részének állampapírokkal való törlesztésének ötletén. Kínának - Görögország európai hitelezőivel szemben - nem kerül jelentősebb erőfeszítésébe, hogy "segítsen" a dél-európai országon. Becslések szerint a kínai valutatartalék 3045 milliárd dollár, amiből bőségesen telik akár kockázatos állampapírok vásárlására is.

Kína megkétszerezi a Görögországnak nyújtott hajóipari hitelalapját. A jelenleg 3,6 milliárd eurós alap olcsó kölcsönöket nyújt görög hajózási vállalatoknak kínai gyártmányú vízi járművek vásárlására. A kereskedelmi bankokénál kedvezőbb feltételeket kínáló pekingi hitelkeretet kihasználva görög társaságok eddig máris 350 hajót rendeltek kínai gyártóktól. Csakhogy, figyelmeztetnek egyes uniós szakértők, a kínai hitelt duplán kell majd visszafizetni, hiszen a déli EU-országok fő hitelezőjévé előlépő Kínával szemben az európai közösségnek már messze nem lesz akkora diplomáciai mozgástere, mint korábban volt. Így nehezebben tud majd védővámokat kivetni az onnan érkező olcsóbb termékekre, vagy éppenséggel fellépni a termékhamisítással szemben. Ráadásul Kína már régen szeretne csúcstechnológiát importálni az EU-ból. Brüsszel eddig ennek ellenállt, de a kínai vállalatok már a múltban is megmutatták: pénzért még ez is megkapható. Például akkor, amikor vásárlóként megmentettek olyan hagyományos európai ipari konszerneket, mint a Volvo.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.