Gazdaság

K-vonalon

/ 2010.07.28., szerda 11:20 /
K-vonalon

Mennyi nyugdíjat kap Biszku Béla? Igaz-e, hogy a pártállami elit tagjai kiemelt juttatásban részesülnek? Jár kiegészítő támogatás a volt munkásőröknek? Egy dokumentumfilm ráirányította a figyelmet az elmaradt elszámoltatásra.

Ne kapjanak a hóhérok többet, mint az áldozatok, ezért Biszku Béla nyugdíját a harmadára kell csökkenteni - követelte Wittner Mária '56-os halálraítélt, a Fidesz parlamenti képviselője, miután az a hír látott napvilágot, hogy az 1957-58-as évek belügyminisztere - aki regnálásakor túl enyhének tartotta a forradalmárok büntetését - havi 642 ezer forintos nyugdíjat kap.

Az arcátlanul magas összeg hallatán mások is skandalumot kiáltottak, a felforrósodott hangulatban többen tudni vélték: a pártállami elit tagjai, beleértve a volt munkásőröket, ma is kiemelt jövedelemhez jutnak az államkasszából.

A Heti Válasz azonban kiderítette: a 89 éves Biszku nem az említett álomnyugdíjat kapja, épp annyit hoz neki havonta a postás, amennyit a ma élő legismertebb '56-os személyiség méltányosnak tartana: a 642 ezer harmadát, amely az özvegyi nyugdíjjal együtt kúszik fel 240 ezer forintra - amely összeg így is majdnem háromszorosa a 81 605 forintos átlagnyugdíjnak. Ez az eset is jól példázza, hogy még a politikusaink sincsenek tisztában azzal, milyen juttatásokban részesül a szocialista diktatúra vezető garnitúrája a köztársaság keretei között.

Elmaradt elszámoltatás

A témával kapcsolatos állóvizet Skrabski Fruzsina és Novák Tamás dokumentumfilmje, a Biszku életéről szóló Bűn és büntetlenség kavarta fel. De valójában mennyit kapnak kézhez a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának volt tagjai, az MSZMP KB titkárai, az állampárti korszak miniszterei vagy egyéb fontos szereplői? Hiába soroljuk a még ma is élők nevét, Biszku Béláét, Berecz Jánosét, Lázár Györgyét vagy Váncsa Jenőét, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól nem tudhatjuk meg az adatokat.

Mészáros József nemrég kinevezett főigazgató azt mondja a Heti Válasznak: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi törvény szerint ezek akkor lennének kiadhatók, ha az érintettek is hozzájárulnának. "Ne a nyugdíjbiztosítótól kérje számon a társadalom a politikai elszámoltatás elmaradását, és azt sem, hogy mekkora összeghez jutnak az állampárt funkcionáriusai" - így Mészáros József. Szerinte 1990-ben lett volna lehetőség a számonkérésre, de ezt akkor elmulasztották.

Ha az elszámoltatás a rendszerváltás után el is maradt, a kiemelt nyugdíjaktól és a nyugdíj-kiegészítésektől az 1991. évi XII. törvénnyel megfosztották a volt kommunista kádereket. Az '56-os forradalom leverésében való közreműködésért adományozott Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel együtt járó nyugdíj-kiegészítéseket is megvonták, márpedig e jogcímen 1986-ban 5758 ember kapott átlagosan 1250 forint kiegészítést. (Az emlékérmet olyan "hírességek" kapták meg, mint Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Dobi István, Horn Gyula, Marosán György vagy Münnich Ferenc.) De 1991-től az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjakat állapítottak meg az arra jogosult volt állampárti vezetők számára.

Hogy ténylegesen minden esetben megtörtént-e a kiemelt nyugdíjak csökkentése, arról Wittner Mária vizsgálatot kezdeményezne. A képviselő a társadalmi igazságosság jegyében megnézné, hogy az MSZMP egykori politikai bizottsági tagjainak, a Központi Bizottság titkárainak, tagjainak, a volt munkásőrparancsnokoknak mennyi a nyugdíja - ám erre az előterjesztésre most már őszig bizonyosan várni kell. Emellett szerinte át kellene tekinteni a nyugdíjjogosultság teljes rendszerét, mert félő, hogy a 45 évesen nyugdíjba küldött munkásőrparancsnokok most is kiemelt összeget kapnak.

 


Urbánus legendák

A kádári pártelit ma is élő tagjaival szembeni bizalmatlanságot növeli, hogy szép fokozatosan kiderül: korántsem éltek olyan szerényen, mint azt magukról terjesztették. Majtényi György történész, a Magyar Országos Levéltár főosztályvezetője, a K-vonal: Uralmi elit és luxus a szocializmusban című könyv szerzője lapunknak azt mondja: a Kádár-rendszerről sugallt puritán imázs tudatos PR-munka volt.

Hamar eltanulták a korábbi elit életvitelét, vadászatokra jártak, luxusautókkal közlekedtek, és villákba költöztek. Az '50-es években elsősorban Chevrolettel jártak, a hatvanas évektől Mercedesszel - állítja. A Rózsadombot, amelyet a háború után foglalt el a pártelit - a régi elit és középosztály elhagyott, illetve elkobzott villáinak birtokba vételével -, "káderdűlőnek" hívták.

A történész szerint 1948-tól Vas Zoltán irányította a villák szétosztását, és az államvédelem egy külön osztálya foglalkozott a kiutalásokkal. A Kádár-korszakban a feladat az MSZMP pártgazdasági és ügykezelési osztályához került, melynek élén mindenkor az első titkár bizalmi embere állt. A hatalom birtokosait ezenkívül lakásvásárlási kedvezmény, soron kívüli gépkocsi-vásárlási lehetőség illette meg, és természetesen kedvező nyugdíjszámítási feltételeket biztosítottak számukra.

Kádár és Brezsnyev egy soponyai vadászaton 1965-ben
Ugyanakkor nem a fizetés volt a legfontosabb tényező a pártállami vezetők jólétének biztosításában, hanem a 4 K-ként is emlegetett juttatáscsomag: a K-vonal - a pártelit tagjainak járó belső használatú telefonvonal -, a kocsihasználat, a külföldi utazások lehetősége és a Kútvölgyi Kórház, ahol ők és családtagjaik exkluzív orvosi ellátáshoz jutottak. A 4 K-ba alkalmanként olyan juttatásokat is beleértettek, mint például a kégli vagy a rosszéletű lányok k betűvel kezdődő megfelelője. Utolsó kiváltságként emlegette a köznyelv a Kerepesi temetőt, ahol haláluk után is elitparcella járt számukra.


Hogy hogyan éltek, illetve hogyan élnek ma a pártállami emberek? Ki hogyan. Majtényi György szerint nem lehet azt mondani, hogy valamennyien luxuskörülményeket teremtettek maguknak és családjuknak. Hivatalukat és befolyásukat eltérő módon tudták ugyanis anyagi előnyökre váltani. Volt, aki nyugdíjasként demonstratívan nejlonszatyorral villamosozott, amikor vásárolni ment - fricskaként a pártnak, amely nem gondoskodott róla megfelelően. A rendszerváltás után az urbánus legenda szerint előfordult, hogy egy volt minisztertől elhúzódtak az emberek a buszon, mert hajléktalannak nézték, mások viszont mindvégig főúri körülmények között éltek.

Luxusnyugdíjak

Miután a sajtóban megjelent, hogy Biszku Béla irreálisan magas nyugdíjat kap, a nyugdíjbiztosító főigazgatója vizsgálatot indított. A 450 ezer forint feletti nyugdíjakat tekintette át, ami 29 személynek jár. Kiderült, 22 személy ellátmánya azért ilyen magas, mert 75 éves korukig dolgoztak, és magas beosztású értelmiségiek voltak.

Lázár György (jobbra) és helyettese 2008-ban
Van 8087 személy, aki 250 ezer forintnál is többet kap kézhez, de már csak 1183 azok száma, akinek 300 ezernél is többet hoz a postás havonta. De mindössze 92-en vannak, akik 400 ezernél, és csupán 7-en, akik 500 ezernél is többet kapnak. De hogy lehet ma Magyarországon ennyi nyugdíjhoz jutni? Mészáros József szerint 500 ezer forint feletti összegben a legtöbben azért részesülnek, mert messze az öregségi nyugdíjkorhatár fölött, általában 70-80 évesen mentek nyugdíjba, és legtöbbször 50 évnél több szolgálati időt tudtak felmutatni. A törvény nyugdíjtöbbletet (bónuszt) biztosít minden olyan esetben, amikor valaki tovább dolgozik.

Van azonban egy másik kör, amelyik kiemelt ellátásra jogosult: mégpedig a volt közjogi méltóságok. Mivel a nekik járó tiszteletdíj nem nyugdíj, nem jelenik meg a nyugdíjstatisztikákban. A 2000. évi XXXIX. törvény szerint a volt köztársasági elnököt, az egykori miniszterelnököt, az Országgyűlés volt elnökét, az Alkotmánybíróság exelnökét és a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét havonta a mindenkori államfői tiszteletdíjnak megfelelő mértékű juttatás illeti meg. (Amennyiben a volt közjogi méltóság nyugdíjat kap, akkor a juttatásnak a nyugdíjjal csökkentett részét kell folyósítani. A pénz csak akkor jár, ha az illető egyéb kereső tevékenységet nem folytat.) Tekintélyes összegről van szó: a juttatás összege jelenleg 1 507 350 forint. A pénz a 23 rendszerváltás utáni közjogi méltóság közül mindazoknak járna, akik nem folytatnak kereső tevékenységet, illetve elérték a nyugdíjkorhatárt - de jelenleg csak öten kapják. A nyugdíjbiztosító szerint nem nyilvános, ki kapja ezt az összeget, más forrásból úgy tudjuk: Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Boross Péter, Szabad György és Katona Béla él a lehetőséggel (utóbbi a pártállami időkben az MSZMP XVIII. kerületi első titkára volt).

A főigazgató azonban állítja: a volt pártállami vezetők az általános szabályok szerint kapnak nyugdíjat, nem jutnak kiemelt ellátáshoz. A közjogi méltóságoknak járó nyugdíj nem illeti meg Lázár György volt pártállami miniszterelnököt, a törvény az 1989. október 23-a utáni korszakra vonatkozik.

Mindenesetre a Biszku-film tanulságaként többen úgy vélik, épp itt az ideje, hogy az ország szembenézzen a pártállami múlttal. Menczer Gusztáv, a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) vezetője szerint Magyarország az egyetlen volt bolsevista ország, ahol semmiféle elszámoltatás nem volt. Megkérdeztük Jóri András adatvédelmi biztost is, joga van-e tudni a nyilvánosságnak, mennyit kerestek az 1990 előtti párt- és állami vezetők - hiszen jövedelmük közpénzből származott. S mivel a nyugdíjszámítás módja nyilvános, megtudhatjuk-e, mennyi ma a járandóságuk. Az ombudsman lapunkkal azt közölte: kivizsgáltatja az általunk feltett kérdéseket, és - a szabadságok miatt pár hét múlva - hivatalos állásfoglalást tesz közzé.



Lex Biszku

A személyiségi jogokra hivatkozva ne lehessen korlátozni a tájékozódáshoz, a tájékoztatáshoz és a művészi szabadsághoz való jogot. Ez a lényege annak a határozati javaslatnak, amelyet L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának elnöke terjesztett be - két társával együtt - az Országgyűlésnek, s amelynek zárószavazását a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napjára, július 22-ére tűzték ki. Azt követően került sor a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jog egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló határozati javaslat megszövegezésére, hogy Biszku Béla, a Kádár-kormány volt belügyminisztere megtiltotta a róla szóló dokumentumfilm levetítését, mondván: ma már nem közszereplő.

L. Simon László azt mondja: az előterjesztés nem csak valamiféle értelmiségi nyilatkozat, hiszen jogkövetkezménye kell legyen, kötelezettséget ír elő a kormány számára, hogy az új alkotmány és az új polgári törvénykönyv megalkotása során a határozati javaslatban felvetett problémára is választ kell találni. Szerinte a beadvány korszakos jelentőségű, hiszen a rendszerváltás óta újabb és újabb viták tárgya volt az 1989 előtti állambiztonsági iratok valódi nyilvánosságának a megteremtése. Úgy véli, többé nem szabad előfordulnia olyan esetnek, ami Ungváry Krisztián történésszel megesett, hogy miután nyilvánosságra hozta egy jelenlegi alkotmánybíró ügynök múltját, a bíróság elmarasztalta, és pénzbírság megfizetésére kötelezte. Épp ezért a határozati javaslat messze túlmutat a Biszku-ügyön. L. Simon szerint végre el kell jutni oda, hogy ne csak a zsarolással beszervezett ügynököket nevezzük néven, hanem a valódi bűnösöket, a gépezet irányítóit és haszonélvezőit.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.