Gazdaság

A külföld értékeli Magyarország újszerű gazdasági útkeresését

/ 2011.05.22., vasárnap 08:35 /
A külföld értékeli Magyarország újszerű gazdasági útkeresését

"Szerencsére egyre kínosabb, amikor egy komarnói rendszámú Mercedesből kiszáll a regisztrációs és súlyadón milliókat spóroló fiatal magyar vállalkozó, miután rokkantigazolvánnyal leparkolt a belvárosban" - mondja Bienerth Gusztáv. A Nézőpont Intézet Alapítvány kuratóriumi elnöke óva int attól, hogy bárki abban gondolkodjon: a magyar állam ne fizesse vissza hiteleinek akár egy részét is.


- Sokat forgolódik nemzetközi üzleti körökben. Aggódnak-e a magyar demokrácia állapotáért a külföldi befektetők?

- Naponta 10-15 telefonhívást kapok tőlük, de nem ezért. Arra kapták fel a fejüket, hogy egy nyakig eladósodott ország az új alkotmányában meghatározza a GDP-hez viszonyított államadósság helyes szintjét. Szinte példa nélküli, hogy egy ország alaptörvényi szinten épít be olyan szabályokat, amelyek segítségével hosszú távon is kézben tudja tartani államadósságát, amely 2002 óta 30 százalékponttal nőtt. Irdatlan összegeket kell visszafizetnünk, de a kormány már sokat tett az adósság lefaragása érdekében.

- A magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása messze nem nyerte el mindenki tetszését. A Moody's többek között ezért minősítette le hazánkat tavaly decemberben.

- Kényszerhelyzetben inkább ezt tegye egy kormány, mint hogy ennél lényegesen radikálisabb eszközökhöz kelljen nyúlnia.

- A fizetésképtelenség bejelentésére gondol?

- Az eddig meghozott intézkedéseknek köszönhetően hazánkat ma már nem fenyegeti olyan veszély, mint a csőd szélére sodródott Görögországot vagy a kétezres évek elején Argentínát. Gondoltuk volna ezt korábban egy euróövezeti országról?

- Mit mondana azoknak, akik még mindig abban látják a helyzet megoldását, hogy ne fizessük vissza az irdatlan hiteleket?

- Ha azt akarjuk, hogy Magyarország 10-15 évre durván leértékelődjön, választhatjuk ezt a megoldást. De vegyük sorra, mivel is járna az államcsőd: áruhiánnyal, óriási inflációval, radikális társadalmi polarizációval és a forint olyan mértékű leértékelődésével, hogy a felvett devizahitelek többszörösét kellene visszafizetni. Ezt nem bírná ki a lakosság.

- Ön szerint minden tőle telhetőt megtesz a kormány a devizahitelesek megmentéséért?


- A legfontosabbat már megtette: megőrizte az ország hitel- és fizetőképességét, és igyekszik növekvő pályára állítani a gazdaságot. Az is segít, ha Magyarország nemzetközi megítélése javul. Ez erősíti a forint árfolyamát, ami a törlesztőrészletek mérséklődéséhez vezet. S megint oda lyukadunk ki, hogy az államadósság csökkentése a leghatékonyabb eszköz a jó hírnév, a hitelesség visszaszerzéséhez. Amihez el kell indítani a régóta esedékes reformokat még ebben a ciklusban. A kormány - úgy látom - épp ezt teszi.

- Miért csak most? Igaza lenne Kopits Györgynek, a Költségvetési Tanács volt elnökének, amikor elvesztegetett egy évről beszél?

- Jobban örülök annak, hogy egy év után indítják el a reformokat, mint ha a választás utáni reggelen tették volna. A kormány ugyanis csak hivatalba lépésekor fért hozzá az információk érdemi és teljes körű tárházához. Csak ennek birtokában lehetett felelősen dönteni. De az sem igaz, hogy egy év alatt semmi sem történt. Nem a bank- és válságadók bevezetésére gondolok - melyek nem az adóreform, hanem a költségvetési kiigazítás részei voltak -, hanem a közigazgatás átalakítására vagy az offshore-kapuk bezárására. Nincs a világon még egy ország, ahol komoly közbeszerzési eljárások nyertesének tulajdonosa ismeretlen maradhat. Egy kutató egyetem gazdasági tanácsának elnökeként szembesültem azzal, amikor egy kollégium PPP-beruházásban való megépítésére olyan cég szerződött, amely Panamában volt bejegyezve, és egy font törzstőkével alakult. Hogy lehet ilyen cégekkel 20-25 éves, több milliárd forintos szerződéseket kötni? Nemcsak arról van szó, hogy közpénzek szivárognak el, hanem arról is, hogy ez arculcsapása mindazoknak, akik jogkövető magatartást tanúsítanak. A kormány most ezeket a kiskapukat zárja be a közbeszerzési szabályok megváltoztatásával, véleményem szerint nagyon helyesen.

- A felsőoktatás átalakításával, az egyetemek, főiskolák összevonásával is egyetért?

- Azzal értek egyet, hogy a tömegtermelés helyett a minőségre kell helyezni a hangsúlyt. Csak egy magyar, a szegedi egyetem van a világ vezető 400 felsőoktatási intézménye között - részben még Szent-Györgyi Albert Nobel-díja okán. Az eddigi szabályozás abban tette érdekeltté intézményeinket, hogy az állami támogatásért cserébe hallgatóik minél tovább csücsüljenek a padokban. A diákok 25 százaléka nem is kap diplomát, mert nem tudja letenni az előírt nyelvvizsgát. Egy ilyen rendszer szerintem is finanszírozhatatlan. Nem azért kellene lobbizni, hogy az én városkám adjon otthont egy újabb felsőoktatási intézménynek, hanem azért, hogy fiataljaink jó hazai egyetemre tudjanak menni, és érdemes legyen itthon dolgozni. Esetleg a város ösztöndíjjal támogassa, hogy a fiatalok a legjobb hazai egyetemeken tanulhassanak, majd hazatérjenek és ott dolgozzanak.


- Talán már el is késtünk: a Tárki kutatása szerint a felnőtt magyar lakosság hatoda külföldi munkavállaláson vagy az ország végleges elhagyásán gondolkodik.
- Nyelvtudás nélkül? Nagyon rossz a helyzet, s ne butítsuk magunkat azzal, hogy lovári nyelvből is lehet vizsgázni. Ma már az angol nyelv ismerete szinte minden szakmában alapkövetelmény. Közel áll hozzám a labdarúgás, és ott is szomorú példákat látok. Az egyik magyar edző egy nemzetközi mérkőzésen inkább szemlesütve sunnyogott a pálya mentén, mert nem akart találkozni holland kollégájával, akivel egy árva szót sem tudott volna váltani. Nyelvtudás nélkül hogy lehet a szakmát ismerni és a legújabb trendeket figyelembe venni? Már az érettségit vagy az egyetemi felvételt is nyelvvizsgához kötném. Talán érthető, hogy nemzeti sorskérdésnek tekintem: a külföldi tanulmányok vagy szakmai tapasztalatok után a fiatalok hazajöjjenek és itthon hasznosítsák tudásukat.

- Így is sokan elmehetnek az országból, mert úgy érzik: hiába dolgoznak sokat, nem jutnak előre.

- Itt mindig is sokat dolgoztak az emberek, az ország mégis alulteljesít. Mert nem biztos, hogy bejelentett munkahelyen, legális jövedelemért teszik ezt. Közel egymillió ember minimálbér után fizet adót, és több a rokkantnyugdíjas, mint a második világháború után. A fekete- és a szürkegazdaság mértékét a GDP 20-25 százalékára becsüljük. Több mint kínos, amikor egy komarnói rendszámú Mercedesből kiszáll a regisztrációs és súlyadón milliókat spóroló fiatal magyar vállalkozó, miután rokkantigazolvánnyal leparkolt a belvárosban. Szeretném, ha a társadalom eljutna oda, hogy megszólja azokat az embereket, akik ennyire nyilvánvalóan kivesznek mindannyiunk közös kasszájából, vagy be se tesznek oda.

- A labdarúgásban is szükség lenne a pénzek kifehérítésére.

- A magyar foci is rendszerváltásért kiált. De sok mindenre büszkék lehetünk: a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség jogi bizottságának tagjaként azt tapasztalom, hogy a magyar focin keresztül a globális döntéshozókkal is könnyebben lehet üzleti ügyekben szót érteni. A labdarúgás ugyanis nemcsak sport, szakma, hivatás vagy szórakozás, hanem egyúttal az egyik legkomolyabb globális üzlet.

- Mikor rendezhetünk világbajnokságot, ha már a 2012-es olimpiáról lecsúsztunk?

- 2002-ben még láttunk esélyt arra, hogy tíz év alatt végrehajtsuk a szükséges fejlesztéseket. Azóta átéltünk egy globális pénzügyi és egy sajátos magyar válságot. Így nem teljesültek azok az alapfeltételek, amelyeket az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány előírt, például az évi négyszázalékos gazdasági növekedés. De a véleményem változatlan: Magyarországnak és fővárosának mihamarabb olyan helyzetbe kell kerülnie, hogy akár olimpiát is tudjon rendezni. A 2016-os brazíliai olimpia házigazdája, Rio de Janeiro infrastruktúrája talán 50 évvel van elmaradva Budapesté mögött. A 2014-es labdararúgó-világbajnokság elnyerésének időpontjában egyetlen stadion sem volt Brazíliában, amely a FIFA követelményeinek megfelelt volna. De nem a kifogásokat kell keresni, hanem azt, hogy miként lehet valamit mégis megcsinálni. Világversenyektől függetlenül a főváros infrastruktúráját rendbe kell tenni. Azért, hogy abban a versenyben, amely a térségünkben Prága, Varsó, Bécs és Budapest között folyik, a mi fővárosunk legyen az első. Ez az egész ország érdeke.



BIENERTH GUSZTÁV

1954-ben született Budapesten. • Az ELTE-n szerezte jogi diplomáját, majd az amerikai Harvard Business School hallgatója. • 1994 és 2007 között a PricewaterhouseCoopers Kft. budapesti irodájának vezérigazgatója, majd regionális vezetője. • 2006 és 2010 között az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke. • A Budapesti Város üzemeltetési Központ igazgatóságának tagja. • Korábban a Magyar Labdarúgó Szövetség nemzetközi igazgatója, jelenleg a Nemzetközi Labdarúgószövetség jogi bizottságának tagja. • 2011 januárja óta a Nézőpont Intézet Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.