Gazdaság

Aláírták: Ennyi lesz a minimálbér jövőre

/ 2014.12.29., hétfő 14:27 / Hírforrás: MTI

Jövőre 105 ezer forint lesz a minimálbér, a  garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig  3-4 százalék. A jövő évi bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írta alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn.

Fotó: MTI

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a megállapodások alapján rövidesen konzultációt kezdenek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között a munka törvénykönyve eddigi tapasztalatairól, a szociális partnerek módosítási javaslatairól, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról.     

Elmondta: a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 3,4 százalékkal nő jövőre a 2014-es szinthez képest. Mivel a jövő évre prognosztizált infláció mértéke 1,8 százalék, a megállapodás további reálbér növekedést jelent – tette hozzá.     

A miniszter sikernek nevezte, hogy Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2014 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül, ami összességében 38 százalékos növekedést jelent.     

Kitért arra is, hogy 2010 óta összesen 10 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon az alacsony inflációnak és a családi adókedvezményeknek köszönhetően. Csak októberben 3,7 százalékkal nőttek a bérek reálértéken, így csaknem két éve tart a bérek vásárlóértékének emelkedése - közölte.     

Varga Mihály kiemelte: 22 éve nem volt olyan magas a foglalkoztatottság Magyarországon, mint most. Közel 4,2 millió ember dolgozik az országban, 360 ezerrel több, mint egy éve – tette hozzá. Az elmúlt egy évben közel 160 ezer embernek sikerült elhelyezkednie a versenyszférában – jegyezte meg. A munkahelyvédelmi lépéseknek köszönhetően több mint 800 ezer pályakezdő, 55 év feletti, képzetlen és gyesről visszatérő ember munkahelyének megőrzéséhez sikerült hozzájárulni - mondta.     

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a munkavállalók képviseletében kiemelte: megfelelő megállapodást kötöttek, aminek eredményeképpen 3-4 százalék közötti bérajánlás is született, azaz sikerült egy olyan orientációt adni a munkahelyi tárgyalásokra, ami a gazdasági potenciált is figyelembe véve irányszámot ad a tárgyaló partnereknek.     

Hozzátette: az utóbbi években a gyakorlat mindig felülírta a megállapodásokat, mindig több volt az átlagos bérnövekedés, mint amit az ajánlás tartalmazott. Reméli, hogy 2015-ben 5 százalék körüli lesz az átlagos keresetnövekedés.     

A bérmegállapodásokat előkészítő VKF és a monitoring bizottság működtetésével kapcsolatban Gaskó István elmondta: 2013-2014-ben eltértek az önként vállalt szabályoktól, és a munkavállalói oldal szerint egy elégtelen tárgyalási gyakorlat alakult ki.  Ezért a mostani megállapodás második fejezetében felsorolták az elsősorban a munkavállalói oldal által felvetett problémákat, amelyekről február elsejétől megindulnak a tárgyalások a szociális partnerek között - mondta.     

Gaskó István kiemelte: tárgyalni fognak a sztrájkjog problémás kérdéseiről, valamint a munka törvénykönyvének felülvizsgálatáról is. Hozzátette: elrendezték a „nagy port kavart” korkedvezményes nyugdíj ügyét is, a felek tudomásul vették, hogy december 31-vel a rendszer kivezetésre kerül. Azonban egyetértés van abban, hogy jogszabályi garanciát kell adni arra, hogy az erős fizikai valamint pszichikai igénybevételnek kitett munkakörökben dolgozóknak valamiféle védelmi rendszert állítsanak fel, aminek a részleteit a tárgyalóasztalnál fogják tisztázni a szociális partnerek - tette hozzá.     

A Liga elnökének ismertetése szerint határidőként a tavaszi parlamenti ülésszak végét jelölték meg a felek, legkésőbb ekkorra terjeszti a parlament elé a kormány a tárgyalások során létrejött, jogszabállyal rendezendő kérdésekről szóló megállapodásokat.     

Gaskó István közölte azt is, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban szervezett tiltakozó akciókat most lezárják, de fenntartotta annak a lehetőségét, hogy ha „nem kellő irányt vesznek” a tárgyalások, akkor folytassák a törvényben megengedett eszközökkel az érdekérvényesítést.     

Gaskó István kitért a cafeteria rendszerre, amelynek átalakítása kimaradt a megállapodásokból. Azt szerették volna elérni, hogy az önkéntes kiegészítő pénztárak is kedvezményesen adózzanak 200 ezer forint felett is, a SZÉP-kártyához hasonlóan - mondta. Ezt nem sikerült most elérni, ezért a jövő évi tárgyalások során ezt a kérdést is napirendre tűzik – tette hozzá.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a munkáltatók képviseletében üdvözölte a megállapodás létrejöttét, előremutató eseménynek nevezte, hogy a kormány, a munkavállalók és a munkaadók több kérdésben közös álláspontra tudtak jutni. Úgy véli, nem lesz könnyű a vállalkozások többségének kitermelnie a megemelt minimálbér összegét, azonban nagyon fontos, hogy ez hozzájárul a társadalmi jólét növeléséhez, a legkisebb keresettel rendelkezők életszínvonalának emeléséhez.     

Azt mondta: az elmúlt két évben mintegy 3 százalékkal jobban emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, mint amit a gazdasági teljesítmény és az infláció indokolt volna, ami 3 év alatt körülbelül 8 százalékos reálbér emelkedést jelentett.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.