Gazdaság

Ezért hazugság, hogy a magyar boltokat segítené a kormány

/ 2017.04.13., csütörtök 19:35 /

Miközben az ország a CEU-ügyre figyel, a kormány éppen felszámolná a piacgazdaságot a kiskereskedelemben. És ezen a magyar cégek veszíthetik a legtöbbet.

Hétfőn az Index megszerezte az élelmiszerláncokra vonatkozó legújabb törvényjavaslatot, amely többek között a kötelező dolgozói létszám előírásával és a reklámújságok betiltásával törne borsot a kereskedelmi vállalatok orra alá. A lex CEU árnyékában viszonylag kevés figyelmet kapott az ügy, pedig többet érdemel, mert egyes kitételei is hasonló mértékben veszélyeztetik a jogbiztonságot, a piacgazdaság működésének jogállami kereteit.

Szögezzük le: nem vagyunk a multinacionális vállalatok fogadatlan prókátorai – nem viszonyultunk élből ellenségesen azokhoz a különadókhoz és más intézkedésekhez, amelyekkel a kormány 2010 óta jelentős jövedelmeket szándékozott átcsoportosítani a magyar háztartásokhoz a nem ritkán monopol vagy oligopol helyzetben lévő multinacionális cégektől a közmű-, a pénzügyi vagy éppen a telekommunikációs szektorban.

De mindez többnyire annak tudomásulvétele mellett zajlott, hogy bár a piac sok esetben korrekcióra szorul, a gazdaság működésének alapvető modellje a szabad versenyre és a magántulajdonra épülő piacgazdaság. Most azonban – ha az Országgyűlés a kiszivárgott formában fogadja el a csomagot – ezt a közmegegyezést felrúgná a kormány.

A javaslat több ponton is durván beavatkozik a magántulajdonú vállalkozások életébe. A napi fogyasztási cikkeket árusító üzletláncoknak előírnák, hogy a bolti eladók kötelező létszámát fejenként 36 millió forint árbevételre vetítve kell kiszámolniuk. Az Auchan árbevétele például tavaly 108 milliárd forint volt, vagyis legalább 3000 eladót kellene alkalmazniuk. A valóságban 1854-et alkalmaznak, vagyis több mint ezer munkatársat kellene felvenniük.

Ha egy áruházlánc úgy dönt, hogy nem akarja teljesíteni a kötelező létszámot, akkor persze kiválthatja úgy, hogy minden egyes fel nem vett dolgozóért cserébe befizeti az államnak a mindenkori kötelező bérminimum 60 százalékát. A lényeg, hogy így is, úgy is, rosszul jár, mert vagy vattaembereket kell felvennie, akiknek a munkájára semmi szükség, akár a Kádár-rendszerben, vagy pedig be kell fizetnie egy több milliárd forintos büntetősarcot.

Józan ésszel is belátható, hogy ez az előírás a hatékonyságot bünteti. Azok a láncok járnak a legrosszabbul, amelyek a leghatékonyabban működnek. Konkrétan a Lidl, amely közel 80 millió forintos árbevételt könyvelhet el dolgozónként, míg mondjuk a Metro 61-et, az Aldi 58-at, az Auchan 45-öt, a Tesco 34-et, a Spar pedig 31-et.

Utóbbi kettőt tehát éppúgy nem érintené a büntetőintézkedés, mint a magyar kisboltokat, vagyis az intézkedés nem multi és nem multi, hanem hatékonyan működő multi és nem hatékonyan működő multi között tenne különbséget. És előbbieket büntetné. Például azzal az Aldival, Lidllel és Metróval babrálna ki, amelyek a legolajozottabban működnek, és mellesleg a legnagyobb fizetést adják eladóiknak (havi 308, 248, illetve 222 ezer forintot, miközben az átlagkereset 148 ezer, és sok Coopban vagy CBA-ban utóbbitól is elmarad a bér).

Elsőre úgy tűnik, hogy rövid távon ezzel a multik járnának rosszul, és a magyar kisboltok jól. De már ez sem igaz. Zs. Szőke Zoltán, a Coop áruházlánc vezetője rámutatott: az eleve munkaerőhiányos helyzetben a nagyok csak úgy tudnák növelni a létszámot, hogy tőlük csábítják el magasabb béreikkel a legképzettebb, legrátermettebb munkaerőt.

De az igazi baj az, hogy hosszú távon az ilyen torz szabályozás nemhogy nem ösztönzi a magyar cégeket arra, hogy hatékonyabbá váljanak, hanem épp ellenkező hatást vált ki. Miért fejlesztene egy magyar áruház például önkiszolgáló kassza beszerzésével, ha rosszul jár? Ezzel a piactorzítással csak azt éri el a kormány, hogy hosszú távon se nőhessen fel a vezető német láncok mellé olyan magyar konkurens, aki saját lábán állva, hatékony működésének köszönhetően válik versenyképessé, nem állami mankóval.

A legdurvább, hogy míg magántulajdonú vállalkozásoknak a kormány előírná, hogy hány embert kell foglalkoztatniuk, arról nem hallottunk, hogy megszabná, legfeljebb hány páciensre juthat egy orvos és ápoló vagy hány diákra egy tanár, pedig ezekben a közszolgáltatásokban a munkabért és a létszámot is saját kezűleg határozza meg.

De nem ez a javaslatcsomag egyetlen eleme, ami durván beavatkozna magántulajdonú vállalkozások gazdálkodásába. Legalább ilyen durva az a terv, hogy korlátoznák, mennyit költhetnek reklámozásra, betiltanák az újságok ingyenes reklámújságjait, de még azt is, hogy saját honlapjukon hirdessék saját termékeiket. Ennek abszurditását még Kósa Lajos is átérzi, a reklámköltség korlátozása még szerinte is sértené a gazdálkodás szabadságát.

Az pedig tényleg a nonszensz kategóriába tartozik, hogy a törvényjavaslat azt is előírná, hogy milyen formában lehet kitenni a polcokra a termékeket. Ha ön emelt már le élelmiszert nyílt kartondobozból, akkor tudja, mi a gyűjtőcsomagolás – na, ezt betiltaná a javaslat.

Pakolgassák ki csak szép lassan, egyenként a polcra a termékeket az eladók, legalább lesz mit csinálniuk, miután nem létező munkakörökbe felvették őket. De persze csak a 400 négyzetméternél nagyobb boltokban, mert a kisebbekben nyilván nem okoznak balesetveszélyt a kartondobozok a javaslat szerzőinek „logikája" alapján.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez a legnagyobb veszély a Fideszre: pár nap, és élesben látjuk

Az LMP mellett a Momentum is bejuthat a parlamentbe, az MSZP-nek viszont lehet, hogy 2018 lesz a sírkövére vésve – véli Mráz Ágoston Sámuel. A „solymári modell” a legnagyobb veszély a Fideszre nézve – mondja Török Gábor. Elemzők csatája a csütörtöki Heti Válaszban!

Boldogkői vs. Radnai – itt a nagy homeopátia-vita

Idén az európai tudományos akadémiák hatástalannak minősítették a homeopátiát. A médiában rendre Boldogkői Zsolt professzor képviselte a tudomány álláspontját, sorban „fogyasztva el” vitapartnereit. Most először áll vele szemben Radnai Andrea, a magyar homeopata orvosok elnöke. Nagy homeopátia-vita a csütörtöki Heti Válaszban.

Nincs több titok: ezért nem javul a magyar–amerikai viszony

Több mint egy éve nyert választást Donald Trump, de a magyar–amerikai kapcsolatok beharangozott változásából nem lett semmi. Tényleg obamista szabotőrök akadályozzák a viszony javulását? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A legjobb ajándék karácsonyra a kultúra!

Élményt adni ma talán már népszerűbb, mint tárgyi ajándékot, hiszen az együtt töltött időnél semmi sem értékesebb. Nincs viszont könnyű helyzetben az, aki az ajánlatokat böngészi, ezért a friss Heti Válaszban segítünk átlátni a kulturális kínálatot.

Hogy lesz CSOK-ból nyaraló?

Némi kompromisszum vállalásával üdülőnek is kiváló ingatlanok vásárolhatók vagy építhetők a családi otthonteremtési kedvezmény millióból. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.