Gazdaság

Felcsút titokzatos milliárdosa

/ 2010.06.25., péntek 06:00 /
Felcsút titokzatos milliárdosa

A Fejér megyei Felcsút lett tavaly az egy lakosra jutó legnagyobb legális jövedelemmel rendelkező magyar falu. Van-e köze mindehhez Orbán Viktor ottani házának vagy az általa alapított fociakadémiának? Esetleg aknamentesítő robotok vagy egy meg nem épült hulladéklerakó áll a háttérben?

Tévedés lehet - ez volt az első benyomása Felcsút jegyzőjének, amikor tavaly év végén megtudta, hogy a falu háromszor akkora összeget kap vissza a személyi jövedelemadóból, mint korábban. A törvény szerint nyolc százalékot utal át az állam az önkormányzatoknak, s a kincstárnál és az APEH-nél is megnyugtatták őket, jól számoltak: 23-25 milliós többlet jut a falunak.

"De 99 százalékos biztonsággal állíthatom, hogy jövőre minden visszatér a normál kerékvágásba" - mondták az adóhatóságnál a falu jegyzőjének, Sallainé Eigner Nórának. A sajtó pedig megrohamozta a községet, amikor a CID Cég-Info Kft. nyilvánosságra hozta, hogy Felcsút az egy főre eső legális jövedelem rangsorában megelőzte a budai villaövezeteket és az elitfalvakat, Telkit és Solymárt.

Az utcán megszólaltatott felcsútiak azonban mind arról beszéltek, hogy a válságot érzik a bőrükön, nem a milliárdokat. Nem is lehet másként, mert nem Felcsút gazdagodott, hanem a település egy lakója.

Pénzemberek adományai

Óvoda adományokból: 30 milliót áldoztak a felújításra

"Megszorítanánk a kezét, ha tudnánk, ki a multimilliomos" - mondja a jegyző. De nem tudják; talán egyike lehet a fővárosból kitelepülőknek. A falu húsz év alatt hatszáz fővel 1800-ra növelte a lélekszámát.

Felcsút 45 kilométerre van Budapesttől, a valamikori egyutcás falucska a Váli-völgyben fekszik. Itt egy jobb törökbálinti telek áráért egész birtokot lehet vásárolni, nem is akármilyet - a nemritkán ötezer négyzetméteres kert végén ott az erdő, a patak, a Vajda János verseiből ismert hangulat.

Sokan Orbán Viktort sejtették a milliárdok mögött, aki 2005-ben épített itt hétvégi házat. Ám ha a miniszterelnök vagyonbevallásában vaskos tételeket titkolt volna el, akkor sem lehetne ő a milliárdosunk, mivel állandó lakcíme a fővárosban van.

Szimatunk azt súgja, hogy a 2006 óta működő Puskás Ferenc Akadémia környékén keresgéljünk. A Makovecz Imre tervei alapján az egykori Kozma-kúria épületéből létrehozott futballszentély magán viseli a XX. század teljes történelmét: a II. világháború előtt egy ügyvéd nyári lakjaként szolgált, majd a termelőszövetkezet birtokába került, volt itt magtár és savanyítóüzem, a rendszerváltás után pedig egy osztrák varrodát nyitott benne. Aztán üresen állt, mígnem Töröcskei István, a Hír tévé egyik tulajdonosának cége megvette, és az akadémiának ajándékozta.

A Makovecz Imre által tervezett Futball-ház

A bentlakásos futballiskola felépítéséhez megmozdultak Magyarország leggazdagabb emberei - Demján Sándor és az MLSZ leendő elnöke, Csányi Sándor is. Hátha valamelyik milliárdos szeretett bele a faluba és telepedett le itt? - gondoljuk, de nem. Egyik sem felcsúti lakos. A falu vállalkozói között keresgélünk tovább. S mivel Mészáros Lőrincnek, a fociakadémia elnökének cége a község harmadik legnagyobb munkaadója, nála érdeklődünk.

Amikor meghallja, hogy kétmilliárd forintos jövedelemadó-többlet okozta Felcsút nagy kiugrását, csak mosolyog. Igaza van, a kétmilliárdos személyijövedelemadó-befizetés rendkívüli; az APEH szerint 2008-ban például 1,4 milliárd volt a rekord - ahhoz is rendkívüli húzással, árfolyamnyereséggel jutott valaki.

Kérdezgetnénk, észlelték-e hirtelen gazdagodás jeleit valakin a faluban, de Mészáros Lőrinc a fejét rázza. A Válivölgy minden családját ismeri, az ő cége vezette be a gázt az összes portára. A faluban pedig háromféle ember él: vannak a felcsútiak, a gyüttmentek és a gyüttmaradtak. Legalább húsz évig kell helyben lakni valakinek, hogy az utóbbi címet kiérdemelje.

Felcsúton a betelepülők többnyire nem külön utcákban, fallal elválasztott, hivalkodó villákban laknak, hanem a falusiak között. Az egyik ház mögött kukoricát kapálnak, a másik kertjét mérnök tervezte, és az is előfordul, hogy a szépen ápolt gyepen traktor áll. Agrártelepülésen járunk, 60 vállalkozó él ebből a tevékenységből. Milliárdosunk rejtőzködő életet él, nincs helyi cége, hiszen nem ugrott meg a falu iparűzésiadó-bevétele, és egy csapásra jutott magas jövedelemhez.

Egy feltaláló beleillene a képbe, van is ilyen Felcsúton. A tősgyökeres Györgyi Viktor most egy új elven működő szélturbina kifejlesztésén dolgozik. A találmány még "pénznyelő szakban van", talán ezért nem látszik kiötlőjén a gazdagodás. Györgyi egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy aknafelszedő robotot fejlesztett ki. Az elmúlt években több ilyet vásárolt a Honvédelmi Minisztérium. Györgyi lenne a mi emberünk?

Feltaláló a célkeresztben

Györgyi Viktor az új elvű szélturbinával

Hatalmas portára érkezünk, felér a völgy pereméig. "Az volt az elképzelésem, hogy Magyarországon hasznosítom a találmányomat, de már látom, ez a többi hazai felfedezés sorsára jut. Külföldről kell majd visszavásárolnunk" - panaszolja lapunknak a feltaláló.

Milliárdosnak hittük, és pénzhiányról panaszkodik. Nehezen talál befektetőt, ez akadályozza, hogy a birtok végében felállított prototípust továbbfejlesztve sorozatgyártásba kezdhessen. Találmánya egyébként inkább hasonlít egy modern felhőkarcoló makettjére, mint lapátos szélerőműre. Utóbbi legnagyobb baja, hogy óránkénti kilenc kilométeres sebességű szél alatt meg sem mozdul, 80 kilométeresnél viszont már le kell állítani, Györgyi Viktor újítása viszont képes "szellő- és viharüzemmódban" is működni. Nem tudjuk ellenőrizni szavait, olyan nagy a szélcsend, hogy még a fűszálak is vigyázzban állnak. Elköszönünk hát, annál is inkább, mert közben megérkezik a Honvédelmi Minisztérium válasza: a robotokat német és amerikai cégektől vásárolták. Györgyi Viktor nem a mi emberünk.

Tanácstalanságunkban a fővárosból kitelepült ismerőseinknél próbálkozunk. "Azt hallottam, valaki nagy kártérítést kapott az államtól" - adja tovább egyikük a helyi pletykát. Adótanácsadóhoz fordulunk, aki azt mondja: ha ő nagy állami kártérítést kapna, offshore cégnek utaltatná, és osztalékként venné ki a pénzt, de csak miután elült a "harci zaj". Legalább 6-7 milliárdos kártérítési összeget keressünk - tanácsolja.

Találunk is egy ilyet: 2006-ban egy magánszemély és egy vállalkozás 7,8 milliárd forintot kapott, mert nem építhette meg az új garéi hulladéklerakót. A Budapesti Vegyiművek Rt. még a rendszerváltás előtt veszélyes anyaggal teli hordók tízezreit rakta le a baranyai faluban. Az állam megoldást keresett, s először egy AGM Beton nevű részvénytársasággal szerződtek, ám az első Orbán-kabinet nem találta biztonságosnak a méreggel telt hordók betonba foglalását, ezért szerződést bontott a céggel. Az AGM bírósághoz fordult, és végül a Gyurcsány-kabinet 2006-ban peren kívüli egyezségben közel nyolcmilliárd forintot fizetett ki.

Az ügy során azonban végig egy bécsi magánszemélyről beszéltek, és itt jön a fordulat: Andrássy János Mihályt mindenki ismeri Felcsúton, a nyolcvanas évektől nyári lakja van a faluban. S mire a kártérítési összeget felvette, állandó lakosként is bejelentkezett. A pénz zömét az AGM Vagyonkezelő Zrt. nevű offshore cég kapta meg - az AGM az Andrássy Gazdasági Majorságok rövidítése.

Magas fal veszi körül a felcsúti házat, a tetők közül torony látszik, rajta koronás családi címer. A ház ura külföldön tartózkodik, és amikor telefonon keressük, az első kérdésig sem jutunk el, lerakja, mondván, hívásunk megnövelné a mobilszámláját... Magyarországra visszatérve azután visszahív, és azt mondja, igen, megkapták a pénzt, de jóformán alig maradt belőle, és rögtön sorolja is, hova tűntek el a milliárdok.

Andrássy János Mihály felcsúti birtoka, homlokzatán címerrel

Új uradalom épül

Azért látszik a költekezés, de nem Felcsúton, Zalában vannak birtokai, és a Borsod megyei Sajóvelezden épített "szépséges nagyanyja" emlékére egy Gabriella Major nevű, uradalmi hangulatú gyümölcsfeldolgozót. A Felcsúton látható címer megtalálható az új üzem homlokzatán is. Andrássy nemcsak munkahelyeket teremt, de piacot is a térségben termesztett bogyós gyümölcsöknek.

Hazafelé megállunk a Felcsút közepén levő Kastély óvodánál. Ez a község igazi titka, nem a milliárdos, gondoljuk. A Felcsútra költözők ugyanis nem budai óvodákba íratják be gyerekeiket, mert ennél szebb intézményt ott sem találnának. Kilencven gyerek jár ide, és 180 tanuló az általános iskolába.

A szülők bejelentkeznek a faluba, és ide érkezik a személyi jövedelemadójuk is. Így állhat egy normál - milliárdosmentes - évben Felcsút a jövedelemrangsor 230. helyén. A több mint háromezer magyarországi település között az sem olyan rossz helyezés.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.