Gazdaság

Fiatalabbak is elkezdhetnék...

/ 2017.03.09., csütörtök 13:00 /

Csak a negyvenes éveikben eszmélnek a magyarok arra, hogy tenni kellene a nyugdíjaskor biztonságáért. Ám a félretenni kívánt összeg és a visszafogott kamatkörnyezet kombinációja már nem nyújt érdemi jövedelempótlást.

A magyarok 71 százaléka gondolja úgy, hogy nem lesz elegendő a nyugdíja a megélhetéshez sem, ezért mindössze 27 százalékuk várja a nyugdíjas éveket – derült ki a Groupama Biztosító és az NRC kutatásából. A megkérdezettek 11 százaléka – elsősorban a fiatal nemzedék – már nem is számít állami nyugdíjra. Esetükben nem az a félelem, hogy életpályájuk alatt nem szerzik meg az öregségi nyugdíjhoz szükséges legalább 20 elismert szolgálati évet – ez inkább a ma ötvenes éveiket taposó, életük nagy részében be nem jelentett munkaviszonyban dolgozókat fenyegeti.

Negyvenesek ébredése

A Groupama felméréséből kiderül: míg az 50 év felettiek jövedelmük 57 százalékára számítanak nyugdíjként, a 30 év alattiak úgy gondolják, időskori megélhetésükhöz az államtól jó, ha csupán utolsó jövedelmük 40 százalékát kapják majd meg. Ennek ellenére ez a korosztály még nem gondolkodik nyugdíjcélú megtakarításokban: a lapunknak konkrét számokat megadó biztosítóknál 30 év alatti ügyféllel mindössze a szerződések 4,25 százaléka köttetett. A nyugdíjbiztosítást kötő ügyfelek átlagéletkora a Generalinál 45, az Union Biztosítónál 43 év, azaz egyelőre a „későn eszmélő” negyvenesek kötnek nyugdíjbiztosítást.

Pedig akkor már sokszor késő. Mint Maják Viktor, az Union Biztosító kommunikációs igazgatója elmondja: nyugdíjkalkulátoruk szerint 20 év után a kieső jövedelem nagyjából 50 százalékos mértékű lesz, amit pótolni kell. Havi 50 ezer forintnyi nyugdíj-kiegészítéshez egy 30 évesen előtakarékoskodni kezdőnek 9000 forintos havi befizetésre van szüksége. Ugyanezt egy 45 éves ügyfél már havi 18 ezer forint befizetésétől várhatja, egy 55 évesnek pedig már legalább havi 40 ezer forint félretételére van szükség.

Ökölszabály nincs, de Kuruc Péter, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese úgy véli, a pályakezdőknek öt, a harmincasoknak 10, a negyveneseknek 15, az ötveneseknek már havi jövedelmük 20 százalékát kellene nyugdíj-előtakarékosságra fordítaniuk ahhoz, hogy ésszerű megtakarítás képződjék. Zolnay Judit, a MetLife Biztosító vezérigazgatója egy másik számítási módszert említ: szerinte havi 5000 forintnyi élethosszig tartó járadékhoz egymillió forintnyi tőkét kell összegyűjteni. (A közhiedelemmel szemben a nyugdíjkort megélő magyarok hosszú nyugdíjas évekre számíthatnak: a 60 éves korban várható élettartam a férfiak esetében 17,3 év, a nők esetében 21,7 év volt 2015-ben.) Juhos András, az Uniqa Biztosító személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja szerint egy 40 éves korban belépő, 25 évig takarékoskodó, 25 ezer forintos havi díjat fizető és ezt évente 2,5 százalékkal emelő ügyfél, az adójóváírások hatásával – és négyszázalékos hozam feltételezésével – a befizetett havi díj kb. 2,5-szeresét tudja majd havonta kivenni 20 éven keresztül.

Havi százezer kieső fixszel

Azt, hogy 50-60 ezer forint elég lehet-e a nyugdíj kiegészítésére, nem lehet általánosságban elmondani. Beszédes ugyanakkor, hogy a Groupamának válaszolók szerint nyugdíjasként átlagosan 118 400 forint fog hiányozni az utolsó jövedelmükhöz képest, de az ideálisnak tartott nyugdíjhoz képest is átlagosan 98 100 forint lesz az elmaradás. Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint ha valaki 35 évesen elkezd megtakarítani, akkor érdemben összegyűjthet akkora összeget, amiből nyugdíját kiegészítve a saját maga által elvárt életszínvonalon élheti a nyugdíjban töltött éveket.

A gond az, hogy az ideális állapothoz képest több dolog is hiányzik. Miként Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója elmondja: a náluk lévő ügyfelek átlagéletkorával (45 év) és a 20 500 forintos átlagos havi díjjal, 20 százalékos adókedvezménnyel és ötszázalékos hozammal (valamint háromszázalékos éves díjnövekedéssel) számolva is csak 9,85 millió forint jön össze, amivel jó, ha 30 ezer forintos nyugdíj-kiegészítésre lehet számítani. (Más kérdés, hogy aki ugyanennyit már 30 éves korától fizet, ott – hasonló feltételek mellett – 95 ezer forint lehet a havi kiegészítés mértéke.)

Ha valaki a teljes adókedvezményt igénybe tudná venni, azaz évi 650, havi 54 ezer forintot képes nyugdíjbiztosításra fordítani, az 45 éves kezdettel 61 ezer, 30 éves induló szerződésnél már 157 ezer forint kiegészítésre számíthatna. A lapunknak válaszoló biztosítóknál ugyanakkor jelenleg – igaz, nagy szórásban – 10-25 ezer forint között mozog a befizetett havi átlagdíj, ami nem nyújt széles perspektívákat az öregkorra. Igaz, ezt is lehet más szemszögből szemlélni: minden ma nem elköltött és félretett forint jól jön majd nyugdíjas éveinkben – véli Kuruc Péter.

Kockázatba űzve

A befizetett összeg mellett a jelenlegi kamatok sem segítik a nyugdíjcélú megtakarításokat. S bár a MetLife Biztosító vezérigazgatójának igaza van abban, hogy a kamatkörnyezetnek elsősorban az állampapírok hozamaira van nagyobb hatása, a nyugdíjpénzét az átlagpolgár sem szeretné „eltőzsdézni”, az ilyen célra gondoskodók döntően konzervatívnak mondhatók. Persze őket is ki lehet szolgálni. Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője szerint az abszolút biztonsági játékosoknak garantált nyugdíjbiztosítási terméket ajánlanak, ahol a szerződés lejáratakor legalább a szerződésben előre meghatározott összeget kifizetik. A hozam mellett szépíti a terméket az adókedvezmény is, ám szerencsére ma már egyre kevesebb biztosító mutatja be extrahozamként az államnak a polgár által megkeresett pénzből történő visszatérítését.

Másoknak – főleg a fiatalabbaknak – a biztosítók magasabb kockázatvállalást javasolnak. Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termékés üzletfejlesztési igazgatója szerint egy több lábon álló, de kockázatvállalásra is alkalmas, részvénybefektetéseket is tartalmazó portfólióval hosszú távon még nyomott kamatok mellett is érdemi kiegészítés halmozható fel. A lapunknak nyilatkozó biztosítók szerint az elmúlt évek tőzsdei emelkedésének köszönhetően – főleg tavaly – számos eszközalapjuk nagyon jól teljesített. A múltra vonatkozó adatok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve, ám a biztosítók – miként Mészáros Balázs, a Vienna Life Biztosító termékfejlesztési megbízott vezetője felhívja a figyelmet – befektetési eszközeiket, eszközalapjaikat folyamatosan a piaci változásoknak megfelelően igazítják, újítják.

Akár az egészségügyi, akár a nyugdíjrendszer szolgáltatásait vizsgáljuk, látható, hogy tervezett öngondoskodás nélkül sem a megfelelő egészségügyi ellátás, sem a méltó nyugdíj nem elérhető – vonják le a következtetést a Groupama szakemberei. Ehhez szerintük az is kell, hogy a pénzügyi tudatosság előrébb járjon – például aki csak teheti, a legkomolyabb mértékig igénybe vegye a 20 százalékos adókedvezményt. (Sőt, több öngondoskodási termék igénybevétele esetén az adókedvezmény még nagyobb lehet – emlékeztetnek az NN Biztosítónál.)

Persze azt, hogy ez nem csupán mentalitás kérdése, jól mutatja, hogy a nyugdíjra jelenleg nem megtakarítók 55 százaléka úgy nyilatkozott a Groupama-felmérésben: nincs pár ezer forintja sem arra, hogy nyugdíj-előtakarékosságba kezdjen. Sallai Linda szerint a jelenlegi torz jövedelemszerkezet sem segít: a minimálbérre vagy arra sem bejelentett munkavállaló kevésbé ösztönzött nyugdíjbiztosítás kötésére, hiszen az összevont adóalap elégtelen az adóelőnyök kihasználására. A kulcs tehát itt is a bérek emelkedése lehet.

www.groupamanyugdij.hu

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az élelmiszer a legjobb ajándék

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR gyűjtése keretében tartósélelmiszereket lehet adományozni a nélkülözőknek karácsonyra.

Így nyomul a kínai „puha erő” Magyarországon

Peking nem csak üzleti beruházásokkal hagyna nyomot a világban: a politikai törekvések útját kulturális köntösben is egyengetik. A keleti nyitás Magyarországon is fogékony e törekvésre – lássuk, mekkora a siker. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.