Gazdaság

Franklavina Svájcban

/ 2015.01.21., szerda 14:39 /

Míg sok helyütt húsba vág a svájci jegybank nagy vihart kiváltó döntése, Magyarországon a devizahitelesek jó része megmenekült a katasztrófától. A kormány és a jegybank ugyanis már tavaly elindította a hitelek forintosítását, ezért Orbán Viktort és Matolcsy Györgyöt sok helyen most hősként ünnepli a világ.

Sándor először azt hitte, technikai hiba történt, amikor múlt csütörtök délelőtt az egyik fővárosi pénzváltónál megpillantotta a svájci frank 400 forintos árfolyamát. Miután a pénztárostól megtudta, hogy a svájci jegybank három és fél év után felbontotta a frank és az euró „jegyben járását”, telefonált a feleségének: arra kérte, vegye ki a bankból a devizaszámlán gyűjtögetett svájci frankjukat, s a legközelebbi utcai váltónál váltsa át forintra. A házaspár azon kevesek közé tartozik, akik nemcsak devizahitellel, hanem némi svájci frankban félretett megtakarítással is rendelkeznek. De nem azért, mert épp az alpesi országba készülnének síelni, hanem mert megfogadták az elemzők tanácsát, akik azt javasolták a devizaadósoknak: mielőbb lépjenek be az árfolyamgátba, s az alacsonyabb törlesztőrészleteken megtakarított pénzt ne éljék fel. Sándorék így a megmaradó forintokat kedvező árfolyamok esetén frankra váltották.

A feleség azonban csak részben járt sikerrel: a Sberbank egyik budai fiókjában – állítólag – mindössze egyetlen 10 frankos bankó lapult a trezorban, ezért a devizaszámlán félretett frankot kénytelen volt helyben átváltani forintra – a bank saját, az utcai pénzváltónál kedvezőtlenebb árfolyamán. Még így is jól járt: minden frankon közel 80 forintot keresett, s a Sberbanknál legalább volt valutaváltás. Az Erste vagy a Magnet Banknál csütörtök délelőtt ugyanis egy időre fel kellett függeszteni a pénzváltást a hektikusan mozgó árfolyamok miatt.

Miért döntöttek így Svájcban?

Tisztában vannak a magyar adósok a frankhitelek árfolyamkockázataival? – ezt a kérdést még 2004. július 2-án tette fel a Svájci Nemzeti Bank (SNB) magyar kollégáinak. Jean-Pierre Roth jegybankelnök levelét hiába postázta a Magyar Nemzeti Bank vezetése az akkori szocialista pénzügyminiszternek: a devizahitelezés leállítására hét, a magyar bankszektort „mérgező” devizakölcsönök kivezetésére közel tíz évet kellett várni, s ez is szinte az utolsó pillanatban sikerült, igaz, a térségben egyedüliként csak Magyarországnak. A figyelmeztetés ezúttal elmaradt. Az SNB még a Nemzetközi Valutaalapnak sem jelezte, hogy feladja az 1,20-as euró/frank átváltási árfolyamküszöböt, amit azért vezetett be 2011-ben, mert a pénzügyi piacok és az eurózóna bizonytalansága miatt egyre erősebbé vált a menekülővalutának számító frank árfolyama – súlyos gondokat okozva ezzel Svájcnak.

Nem csak az IMF elnökét, Christine Lagarde-ot lepték meg a svájciak. Bár a független jegybankok nem kötelesek értesíteni egymást a tervezett intézkedéseikről, MNB-s szakértők szerint ebben az esetben el lehetett volna várni a svájciaktól, hogy figyelmeztetik azokat az államokat – például Lengyelországot –, ahol jelentős a svájcifrank-alapú devizahitel-állomány. A központi bankok ugyanis ennél kevésbé fajsúlyos ügyekben is szoktak kommunikálni egymással. Mint tavaly novemberben, amikor Balog Ádám, a jegybank alelnöke bejelentette: az MNB az Európai Központi Bankot, de a svájciakat is értesítette, hogy a magyar lakossági devizahitelek kivezetése érdekében kilencmilliárd eurót bocsát a hazai pénzintézetek rendelkezésére a forintosításból eredő devizaigényeik kielégítésére. Az MNB ezt azért tartotta fontosnak közölni, mert a pénzintézetek az euró jó részét aztán svájci frankra váltották, s ezzel befolyásolták az érintett devizák árfolyamát.

„A svájciak jegybankja kissé más: nem annyira átlátható, mint az Egyesült Államokban a központi bank szerepét betöltő Fed, így megnyilatkozásait, döntéseit a külső szakértők nehezen tudják elemezni” – mondja Bod Péter Ákos. Sokan azért bírálják a svájci jegybankot, mert nem szakaszosan számolta fel az euróhoz fűződő kapcsolatát. Az MNB korábbi elnöke szerint viszont „egy tartókötél akkor is elszakad, ha csak tíz centit vágunk ki belőle. A svájci jegybank most megelőző lépést hozott: mivel amerikai mintára az EKB is mennyiségi lazítást vezet be és kötvényvásárlási programot indít, az euró árfolyama várhatóan gyengülni fog, miközben ez a frank árfolyamát erősítené. S ha a frank továbbra is az euróhoz lenne kötve, árfolyamának mesterséges gyengítése sokba kerülne az SNB-nek – magyarázza. – A svájci frank globálisan nem annyira meghatározó, mint a dollár vagy az euró, rétegvalutaként inkább a gazdagoknak fontos az alpesi országban elhelyezett megtakarításaik miatt. Ezért korántsem mindegy, hogy milyen az árfolyama. A frank ugyanis inkább megtakarítási valuta, mint tranzakciós deviza.” Az SNB azonban a döntéseinél is főleg a svájci érdekeket nézi: a 330 bankból álló svájci bankrendszer pedig az ország GDP-jének közel 10 százalékát adja.

Frank a kiszabadulás után

Miután a svájci jegybank felszámolta az 1,20-as árfolyamküszöböt, s az irányadó kamatsávot –1,25 és –0,25 közé csökkentette, a nála elhelyezett betétekre vonatkozó kamatot pedig –0,25-ről –0,75 százalékra mérsékelte, felborultak a devizapiacok. A svájcifrank-jegyzések a kisebb devizákhoz képest szinte megszűntek, a világ legismerebb pénzének ebben az időszakban gyakorlatilag nem volt meghatározható árfolyama. A frank jegyzése még az euróval szemben is akadozott, árfolyama olykor még a közös európai devizánál is erősebb volt. Miközben az alpesi deviza szárnyalni kezdett (volt olyan kereskedési portál, ahol 484,23 forintig is repült), a forint zuhanásnak indult. Az euróval szemben például új mélypontot ért el: január 15-én 327,6 forintba is került egyetlen euró.

A frank árfolyama aznap kiszámíthatatlanul mozgott, ebből a szempontból a másnap és e hét eleje sem hozott fordulatot. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a frank az euróhoz viszonyítva az 1-1,1 közti árfolyamsávban stabilizálódhat, de a szakértők többsége szerint csak a görög választások, illetve az EKB mennyiségi lazításának elindulása után fog megnyugodni és egyértelmű irányt venni. Thomas Jordan, az SNB elnöke is arra számít, hogy az árfolyamküszöb eltörlése miatti eltúlzott reakciók hamarosan lecsillapodnak, s a piac nem fogja továbbra is indokolatlanul felülértékelni a svájci frankot.

Az utolsó akcióhős

„Mint egy akciófilmben: ahogy kiugrik a főhős a kocsiból, a levegőbe repül az autó” – így kommentálták a jegybankban, hogy a mostani forintgyengülés azért nem érinti a jelzálog-fedezetű devizahiteleseket, mert az Orbán-kormány és a Matolcsy György vezette jegybank még tavaly elindította a forintosítást. Bár egyesek szerint csak a szerencsének köszönheti Magyarország, hogy Romániával, Lengyel- vagy Horvátországgal ellentétben devizaadósai most megmenekültek a tőketartozásuk és törlesztőrészleteik durva megugrásától, ennél többről van szó. A Nemzetgazdasági Minisztériumban egy szeptemberi háttérbeszélgetésen is már a nemzetgazdasági kockázatot jelentő frank/euró viszony várható alakulására hívták fel a figyelmet. A forintosítás katalizátora azonban végig a jegybank volt, mely ugyancsak szeptemberben jelezte: kész a bankoknak biztosítani az ehhez szükséges kilencmilliárd eurót. Ráadásul novemberben, amikor a nemzetgazdasági tárca rögzítette a forintosításkor alkalmazott árfolyamokat (svájcifrank-alapú hiteleknél 256,6, az euróalapúaknál 309,5 forint), az MNB kiírta az első tendereket, melyek révén a hitelintézetek hozzájuthattak a szükséges devizamennyiséghez.

A jegybankban azt sem rejtették véka alá, hogy a forintosítást nem feltétlenül kötötték volna össze a bankok elszámoltatásával. A vállalkozások például devizahiteleik nagy részét már 2013 nyarán forintosíthatták az MNB által elindított Növekedési Hitelprogram első szakaszában. Noha a vállalkozások többnyire euróban adósodtak el, akkor az euró árfolyama még csak 295 körül, a svájci franké pedig 240 forint alatt alakult.

Most 495 ezer devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező adós aludhat nyugodtan. A jegybank szerint ugyanis forintosítás nélkül a háztartások adóssága a frank erősödése és a forint gyengülése miatt közel 700 milliárd forinttal növekedett volna. (A forintosítással érintett devizahitel-állomány meghaladja a 3607 milliárdot.) A devizaalapú autóhitellel, -lízinggel vagy személyi kölcsönnel rendelkezőknek viszont fájhat a fejük, mivel ezekre a forintosítás nem terjed ki. (Az ilyen hitelszerződések száma eléri a 377 ezret, teljes összegük az 540 milliárdot.) Nekik Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője dobott volna mentőövet, de Orbán Viktor a múlt hétvégén egyértelművé tette: a fogyasztási célú hitelek esetében az árfolyamkockázatot az adósoknak kell viselniük, s nekik most a bankjukkal kell tárgyalniuk. Ám a banki elszámoltatás révén hasonló összeg járhat vissza nekik, mint amennyivel az árfolyamváltozás miatt megnő a havi törlesztésük. Ráadásul az autóhitelek harmada, a személyi kölcsönök 61 százaléka egy éven belül le is jár.

Politikusok mondták

TÓTH BERTALAN: „Az MSZP kormányon azért nem forintosított, mert 2010-ben még nem látszott, hogy a következő négy évben milyen rossz lesz a gazdaságpolitika. […] A forintosítás mocskos alku a bankokkal.” (Az MSZP frakcióvezető-helyettese 2014. szept. 16-án, majd nov. 21-én.)

SZANYI TIBOR: „Az MSZP Brüsszelhez fordul a forintosítás miatt, mivel csak egy rendkívül szűk rétegnek biztosítja az önrendelkezés jogát, a szabad pénzügyi választás lehetőségét, ezért csak keveseknek maradhat fenn a devizaalapú hitele.” (Az MSZP európai parlamenti képviselője november 11-én.)

GRÉCZY ZSOLT: „A devizahitelezést az első Orbán-kormány bevezette, a második tönkretette a forint árfolyamát, a harmadik az árfolyam veszteségeit akarja ráterhelni az adósokra. A Demokratikus Koalíció azt kéri: a devizahitelek árfolyamát ne a forinthoz, hanem a régiós valuták szintjén rögzítse a kormány.” (A DK szóvivője nov. 11-én.)

VONA GÁBOR: „A kormány által »»kitalált«« megoldás a bankok megmentéséről szól a devizahitelesek kárára.” (A Jobbik elnöke a forintosítás ellen meghirdetett tüntetésen nov. 28-án.)

ORBÁN VIKTOR: „A forint sérülékenysége két problémát okoz makrogazdasági szinten: az egyik a devizahiteleseké, a másik az államadósságé. A bankok elszámoltatása, a forintosítás és a fair bankokról szóló törvény azonban kivezeti a kockázati tényezők közül a devizahiteleket.” (A miniszterelnök december 18-án.)

 

Szakértők mondták

KOVÁCS LEVENTE: „Indokolt és helyes döntés volt az árfolyamkockázat kivezetése a lakossági jelzáloghitelezés területéről, ebben a bankszektor szorosan együttműködött a jegybankkal és a kormánnyal.” (A Magyar Bankszövetség főtitkára 2015. január 15-én.)

BLOOMBERG: „Bár sokat kritizálták bankellenes intézkedései miatt, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt most hősként üdvözlik, mert elhárította a pénzügyi katasztrófát, amit a svájcifrank-alapú hitelek törlesztőrészleteinek megugrása jelentett volna az országnak.” (A hírügynökség írása január 16-án.)

TIMOTHY ASH: „2008 óta a térség országai többféle árfolyamkockázat-mérséklő intézkedést tettek, ezek közül a legátfogóbb a magyarországi átváltási program. A magyarok épp a megfelelő időben léptek.” (A Standard Bank főközgazdásza január 16-án.)

SZABÓ LÁSZLÓ: „Gyakran kritizáljuk a magyar kormányt és a központi bankot, de ezúttal gratulálni kell nekik a kitűnő időzítésért.” (A Concorde Alapkezelő elnöke január 16-án.)

RÉCZEY ZOLTÁN: „Bár a kormány szándéka nem az volt, hogy a helyi bankokat megmentse, a hitelátváltás hatalmas segítség a hitelezőknek, mivel az intézkedések nélkül az egekbe szöktek volna a kockázati költségeik.” (A Buda-Cash Brókerház makroelemzője január 16-án.)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.