Gazdaság

Hatalmas botrány! Az MSZP megégett, a Fidesz hallgat

/ 2010.03.21., vasárnap 09:47 /
Hatalmas botrány! Az MSZP megégett, a Fidesz hallgat

Kétséges, hogy megtérülhetnek-e a sávolyi Balatonringbe fektetett állami milliárdok. A Pénzügyminisztérium szerint a beruházás gazdaságtalan és jogszerűtlen, az MFB pedig a kormányzati nyomás ellenére kihátrált a projekt mögül. Az érintett cégek közel sem makulátlanok, és sok szállal kötődnek a szocialistákhoz.

Lemondott a sávolyi pálya építésének koordinálásáról Suchmann Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, azt javasolva: a beruházás sorsát már a következő kormány döntse el.

A szocialista parlamenti képviselő az egyik élharcosa volt a Balatonring építésének, ám a visszásságok meghátrálásra késztették. A 35 milliárd forint állami pénzből megépíteni tervezett versenypályáról ugyanis kiderült: mind az ésszerűsége, mind a fejlesztésben részt vevők előélete kívánnivalót hagy maga után.

Flúgos futam?

A pálya ötlete 2008-ban vetődött fel, amikor a spanyol Sedesa bejelentkezett a kormánynál, hogy több mint ötvenmilliárd forint értékű beruházásba fogna a Balaton-parti Sávolyon. Az elképzelések a motorversenypálya mellett golffalut és termálfürdőt is tartalmaztak.

Az idegenforgalmi vonzerőt jelentő építkezésért cserébe többféle állami támogatásra is számított a befektető. Ekkor azonban még úgy tűnt, az ingatlanfejlesztés jórészt magánpénzből valósul meg, s erre alapot jelentett a Sedesa spanyolországi tőkéje, valamint az az ígéret, hogy a forrásokat a spanyol Bancaja Habitat biztosítja.

A bank aztán a válság hatására kivonult a projekt mögül. De hogy a terv ne maradjon finanszírozás nélkül, tavaly ősszel kormányhatározat született a terv támogatásáról. Ebben a beruházást végző projektcég, a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. (SMF) számára tíz évre húszmilliárd forint költségvetési forrást, valamint 15,3 milliárd forint 25 éves lejáratú, kedvezményes kamatozású MFB-hitelt biztosítanának.

A spanyol befektetők ennek fejében ígéretet tettek, hogy a következő tíz évben világbajnoki futamokat szerveznek, s más rendezvényeknek is helyet adnak.

Az üzemeltetésre közös céget hoztak létre az állammal: a Balatonring Zrt. 70 százaléka az SMF-é, 30 százalékban pedig a Magyar Turizmus Zrt. (MT) a tulajdonos. E tulajdonrész fejében az állam még azt is vállalta, hogy tíz évig fizeti a MotoGP-futamok évi közel 1,5 milliárd forintos licencdíját.

A tervek szerint már 2009 őszén versenyt kellett volna rendezni Sávolyon, ám még az idei futam megvalósulása is bizonytalan. A helyszínen ugyanis egyelőre inkább csak földmunkákat végeztek, kijelölve a leendő pálya nyomvonalát.

Hogy mindez a befektetés miért éri meg az államnak, arra egy, a KPMG tanácsadó cég által készített hatástanulmány volt hivatott válaszolni. Ez alapján döntött ugyanis a kabinet a beruházás további támogatása mellett.

A Társaság a Szabadságjogokért és az Index közös pere nyomán nyilvánosságra hozott dokumentum nem tartotta elképzelhetetlennek a beruházás nyereségességét, ám elismerte: a biztos megtérüléshez a csillagok különösen kedvező együttállása szükséges.

Ennél messzebb ment a Pénzügyminisztérium: egy kiszivárgott belső anyag szerint a tárca szakértői kockázatosnak, gazdaságtalannak, sőt jogszerűtlennek vélik az elképzelést. A legnagyobb rizikónak azt tartják, hogy ha az Európai Bizottság kivetnivalót talál az állami támogatásban, akkor azt kamatostul vissza kell fizetni, az pedig a projekt bedőléséhez vezet. Ezért a hitelre vonatkozó előterjesztést - amely eredetileg a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium és a PM közös ügye volt - Oszkó Péter pénzügyminiszter végül nem írta alá.

Nürnbergi per

Gyenesei István még önkormányzati miniszterként részt vett a pálya 2008-as alapkőletételénél, és a mai napig komoly turisztikai lehetőséget látna a versenypályában. Tavaly február óta azonban fenntartásai vannak a beruházás megvalósíthatóságával. A somogyi országgyűlési képviselő lapunknak elmondta, szerinte ma az egész terv nem más, mint egy nagy ingatlanspekuláció.

A befektetők ugyanis olcsón, szántóföldi áron vásárolták meg a pályának és az egyéb fejlesztéseknek helyet adó, mintegy 600 hektárnyi földet, amelyet aztán egy helyi határozat építési területté nyilvánított. "Csak ezzel a lépéssel milliárdos értéknövekedésre tettek szert. A térségben kötelező közművesítés szintén értéknövelő. De a legnagyobb üzlet számukra, ha 30 hektáron spanyol tőke helyett magyar állami pénzből épülne meg és üzemelne a pálya. Így a körülötte lévő mintegy 500 hektár forgalmi értéke sokszorosára növekedne a spanyol tulajdonosok hasznára" - mondja a politikus.

A kormány mindezek ellenére kitart a beruházás mellett, s mind nagyobb nyomást gyakorol az MFB-re is, hogy megszülessen a hitelszerződés. A bankban azonban már nem lelkesednek a projekt kötelező finanszírozásáért. Az MFB-ben már szállóigévé vált mondat szellemében - "A nürnbergi perben sem fogadták el érvelésként, hogy parancsra tettem" - a szerződési feltételekkel igyekeztek mind jobban levédeni magukat. Végül lapzártánkkor az MFB úgy döntött, nem ad hitelt a beruházáshoz. Őri Kovács Katalin az MFB kommunikációs igazgatója elmondta, a szerződés előtti jogi átvilágítás olyan kockázatokat tárt fel, amelyeket a bank nem akart vállalni. Mindezt már jelezte a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági miniszternek is.


A projekt befektetőinek - a Sedesa és a Grupo Milton - pedigréje közel sem makulátlan, sok szálon köthetők szocialista politikusokhoz is. A Sedesa csoport először a dugába dőlt kormányzati negyed beruházás kapcsán került a figyelem középpontjába, majd számos állami és szocialista vezetésű önkormányzat projektjeiben tűnt fel. A Sedesa Hungária ügyvezetőjének, Szabó Flórának a lánya pedig a parlamenti MSZP-frakció gazdasági igazgatójának, Goldfárth Józsefnek az élettársa. Goldfárth pedig néhány éve még együtt ült Újhelyi Istvánnal a szocialista Táncsics Mihály Alapítvány felügyelőbizottságában.

Újhelyi az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, majd a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként a kezdetek óta mentora a sávolyi beruházásnak, s jó kapcsolatokat ápol a Grupo Miltonnal is. Itt ugyanis az összekötő az a Nagy Balázs, aki korábban Újhelyi kabinetfőnöke és titkárságvezetője volt. Ráadásul a Grupo Milton a Figyelő információi szerint ötvenmillió forinttal támogatta az Újhelyi által patronált szegedi kézilabdacsapatot.

Botrány otthon is

Az Index kiderítette, hogy a Grupo Milton tulajdonosának, a 10. leggazdagabb magyarként ismert Kovács Bence Jánosnak korábban számos gyanús ügye volt, 1995-ben többrendbeli csalásért még jogerősen el is ítélték. A Grupo Milton pedig egy sor olyan vitatott projektben is feltűnik, mint a pátyi golffalu, a pécsi magasház, az adonyi magtárak (amelyek ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik) vagy a taszári reptér hasznosítása.

A Sedesa pedig a meg nem valósult kormányzati negyed beruházás farvizén olyan jó megrendelésekhez jutott már, mint az M43-as építése, de szívesen lenne részese a záhonyi logisztikai központnak vagy a szegedi gyógyfürdő-beruházásnak is.

Közben a Sedesa anyavállalata Spanyolországban keveredett botrányokba. A vállalkozással szemben Valenciában egy éve folyik ügyészségi vizsgálat az elmúlt évek legnagyobb kampányfinanszírozási botránya kapcsán.

A spanyol lapok szerint jobboldali politikusok milliós nagyságrendű megvesztegetési pénzeket tettek zsebre azért, hogy a Sedesát és más cégeket milliárdos megrendelésekhez juttassák. Idehaza az ügyben egyelőre a Fidesz sem hallatja a hangját. Érdeklődésünkre egy kétsoros közleménnyel válaszoltak, miszerint "a sávolyi projekt ügyében óriási a zűrzavar, jelenleg nem lehet tisztán látni. A Fidesz-kormány azonban minden szerződést nyilvánosságra fog hozni."

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy 47 éves úszó miatt borult ki Hosszú Katinka

Shane Tusup vigasztalja Hosszú Katinkát, egy csaknem sírós fotón, amit az edző Facebook bejegyzéséhez csatolt. Most Gyurta Dániel volt edzőjével kerültek konfliktusba – egy 47 éves úszó edzésén folyik a vita.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Nagy tülekedés volt Kocsis Zoltán székéért – ki kiért lobbizott?

Március 16-ával Hamar Zsolt vette át a Nemzeti Filharmonikusok vezetését. Az utóbbi időben főként külföldön dirigáló karmester mögött komoly erők mozdultak meg, hogy Kocsis Zoltán helyére léphessen, megelőzve a nemzetközi hírű Eötvös Pétert is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.