Gazdaság

Hatmillió sertés országa?

/ 2015.05.20., szerda 16:09 /

Téves felfogás, hogy a hazai élelmiszeriparnak csak akkor van esélye a túlélésre, ha a prémiumjellegű, drága termékek előállítására szakosodik – véli Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, akit a sertéshús áfájának öt százalékra történő csökkentéséről is megkérdeztünk. A Bonafarm-csoport vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója szerint hazánkban ma nincs olyan méretű vágóhíd, amelyik felkerülne a németek top tízes listájára.

– Pezsgőt bontottak a Bonafarm-csoportnál, amikor Varga Mihály bejelentette, hogy öt százalékra csökken 2016 januártól a sertéstőkehús áfája? Azt mondják, a lépés leginkább Csányi Sándor húsipari cégeinek kedvez.

– Nem, de örültünk neki. A döntés minden adózó, átlátható magyar húsipari vállalkozásnak kedvez. A húságazat tíz éve küzd az áfa csökkentéséért, azóta viszont kétszer is megemelkedett a kulcsa. A nemzetgazdasági miniszter bejelentésén kissé meglepődtünk: az elmúlt években többször lehetett hallani kormányzati tisztségviselőktől, hogy költségvetési korlátok miatt nincs lehetőség az áfacsökkentésre. Ráadásul a kabinet az adópolitikájában kiemelt szerepet szán a fogyasztási adóknak, ugyanis főként a munkát terhelő adókat akarja mérsékelni. Abban bízom, hogy sok más élelmiszer-ágazat esetében is lesz hasonló intézkedés. Ez fontos, szinte forradalmi lépés, mert Magyarországon a rendszerváltás óta nem volt példa élelmiszer-ipari termékek esetében fogyasztói árakra is kiható áfacsökkentésre.

– Dehogynem: 2009 derekán 20-ról 18 százalékra csökkent az alapvető élelmiszerek áfája.

– Egy időben az áfakucs a politikusok egyik kedvenc játékszere volt. A választások évében, 2006-ban a Gyurcsány-kormány az adócsökkentés jegyében az áfa felső kulcsát 25-ről 20 százalékra mérsékelte, majd a középső, 15 százalékos kulcsot 20 százalékra emelte. A 2009-es áfacsökkentés is csak PR-fogás volt, mivel a Bajnai-kabinet a 20 százalékos áfakulcsot ismét kettéosztotta: az egyiket felemelte 25-re, a másikat levitte 18 százalékra. Utóbbiba azonban nem az „alapvető élelmiszerek” kerültek, hanem csak egyes tej- és tejtermékek, a kenyér és a pékáru. Ráadásul a minimális adócsökkentésből a fogyasztók keveset érzékeltek. Akárhányszor is szállt síkra később az élelmiszer-ágazat az áfacsökkentésért a feketegazdaság elleni küzdelem szellemében, mindig azt az érvet hozták fel ellene: nincs értelme, mert azt a kereskedők úgyis lenyelik.

– Mi a biztosíték arra, hogy most nem ez fog történni? A nemzetgazdasági tárca ellenőrzéseket tervez, hogy a sertéstőkehús fogyasztói árában megjelenjen a 22 százalékpontos áfacsökkenés. De van-e erre hatékony ellenőrzési módszer?

– Szerintem a verseny kikényszeríti, hogy az áfacsökkentés megjelenjen a fogyasztói árakban. Az átláthatóan működő cégeket hátrányosan érinti, hogy ellenőrizetlen csatornákon keresztül olyan húsok jelentek meg a piacon, amelyek után nem vagy csak részben fizették meg az adóterheket. Emiatt bizonyos értékesítési csatornákon irreálisan alacsony árak alakultak ki, melyek aztán torzították a versenyt. Ha valahol a 27 százalékos áfának egy részét vagy egészét elcsalják, ott olyan vonzó áron kerül a boltokba a hús, hogy azzal a tisztességes termelő nem tud versenyezni.

– A Surjány-Hús Kft. is állítólag azért dőlt be, mert nem tudta felvenni a versenyt a feketegazdasággal, a „csodaárú” termékekkel, s az adót nem fizető piaci szereplőkkel. Még mielőtt életbe lépne az áfacsökkentés, újabb válsághullám fog végigsöpörni az ágazatban?

– Bár a sertéstőkehús áfacsökkentése minden tisztességes piaci szereplő helyzetét segítheti, továbbra is sok közepes vagy nagyobb méretű cég néz szembe súlyos gazdasági nehézségekkel. A Surjány-Hús abba a méretkategóriába tartozik, ahol nem lehet a feketegazdaságban mozogni, az áfacsalás ugyanis méretkorlátos tevékenység: bizonyos vállalatnagyság fölött már nem kivitelezhető, vagy legalábbis nagy a lebukás kockázata. A tőkehús esetében viszonylag egyszerű áfát csalni. Tegyük fel, önnek van egy hentesboltja, nekem meg van egy kis vágóhidam. Holnap reggel kétszáz félsertést leszállítok az üzletébe, de csak százat papírozunk le. Ha hat órakor elkezdi árulni, kilencre már szinte az egész legális lesz: addigra az áru fele gazdára talál. S ha akkor jön az ellenőrzés, már le se tudunk bukni. Száz félsertés 27 százalékos áfáját máris elcsaltuk, a pénzt pedig elosztjuk. A fogyasztó ebből annyit érzékel, hogy a bolti árhoz képest olcsóbban tudott húst venni. Mindenki jól jár – kivéve az államot és a versenytársakat. Három-négy éve jelentős gazdasági mélypont volt a húsipari vállalatok életében részben a feketegazdaság miatt: a kapuvári, a pápai, a gyulai és a kaposvári cégek szinte egyszerre kerültek nehéz helyzetbe. Három cég továbbra is részben önkormányzati tulajdonban van, s máig nem tért vissza a magántulajdonosi hátterű cégek világába.

– Az élő és a félsertésnél múlt év elején, a szarvasmarha, a juh és a kecske esetén idén januárban vezette be a kormány az ötszázalékos áfát. Mik a tapasztalatok?

– Már néhány hónap múlva kisebb tisztulásról számoltak be a Hússzövetség tagjai, amelyet a statisztikai adatok is visszaigazoltak. 2014 decemberére 131 ezerrel, 3 millió 136 ezerre nőtt a sertések száma egy év alatt. Ennek egy része természetes növekedés volt az uniós forrásokból végrehajtott állattenyésztési-fejlesztési beruházásoknak köszönhetően. De az áfacsökkentéssel láthatóvá vált a statisztikai hivatal számára olyan állatállomány is, amely előtte a feketegazdaságban mozgott. Az adatok szerint a vágáslétszám is nyolc százalékkal nőtt a sertéságazatban, ugyanakkor a húsfeldolgozás és -tartósítás terén 14 százalékos volt a visszaesés. Erre nincs más magyarázat, mint hogy akik korábban az élő, illetve a félsertéssel ügyeskedtek, részben áttértek a sertéstőkehúsra.

– Az áfacsökkentésből mennyit fog érzékelni a fogyasztó?

– Akik eddig is adómentesen értékesített terméket vásároltak, nem sokat fognak érzékelni belőle. Ráadásul ma alacsonyan vannak a sertéshúsárak Európában. Egyrészt azért, mert tavaly viszonylag mindenhol jó volt a termés, alacsonyabb lett a takarmány világpiaci ára, s így a termelés önköltsége is csökkent. Másrészt az európai sertéshús kiszorult az orosz piacról: először a sertéspestis, majd az orosz embargó miatt zárult be előtte a kapu. Az unió sertéshús- és húskészítmény-exportjának negyede Oroszországba ment, ez most bennrekedt a piacon, s lefelé nyomja az árakat. A piac persze előbb-utóbb korrigál: vagy máshol talál keresletre, vagy a kínálatban hajt végre korrekciót. Akármelyik forgatókönyv valósul is meg, ugyanaz a következmény: az irreálisan alacsony árak lassú növekedésnek fognak indulni.

– A kormány hatmilliós sertésállományt tűzött ki célul. Lesz ennyire kereslet?

– A sertésstratégia leírja, milyen beruházásokra van szükség ahhoz, hogy ne legyen irreális a hatmilliós sertésszám, s hogy a disznóhúsból készülő végtermékeink versenyképesek legyenek. Ma a magyar húsipar jelentős importanyaghányaddal dolgozik, mivel a tenyésztés az elmúlt két évtizedben nagyobb mértékben szűkült, mint a húsipar, amely kevesebbet veszített hazai és külföldi piacaiból. Ahhoz, hogy piacait fenn tudja tartani, kénytelen külföldi alapanyagból dolgozni, miközben az lenne az érdeke, hogy a legközelebbről szállítson. Magyarország szántóföldi növénytermesztő képessége lehetővé teszi, hogy a hazai felhasználásnál nagyobb mennyiséget állítson elő, így hazánk búzából és kukoricából jelentős exportőr. A hazai ár így – a fehérjetakarmány kivételével – mindig lejjebb lesz a nemzetközi-tőzsdei áraknál, s ez segítheti a sertés- és baromfiágazatunk nemzetközi versenyképességét. Távol-Keleten a húsfogyasztás terén mindenki tartós bővüléssel számol. Minden esélyünk megvan, hogy abból mi is kivegyük a részünket. A magyar húsipar méretéhez képest már jelenleg is tekintélyes mennyiséget exportál Japánba, Koreába, és reményeink lehetnek Kínában is. Gondot okoz viszont a hazai vágókapacitás gyenge versenyképessége.

– Mi a helyzet a Bonafarm Mohácsra tervezett, évi egymillió disznó levágására és feldolgozására képes vágóhídjával?

– Egy év múlva kezdheti a próbaüzemet. Európában ma már többnyire 2-6 millió vágókapacitású üzemek épülnek, nálunk a mohácsin kívül Kiskunfélegyházán van egy, ahol egymillió disznót tudnak feldolgozni évente. Szerintem a Tiszántúlon lenne még szükség egy hasonló nagyságú vágóhídra. Tisztán kell látni: ha az egész magyar vágóipar egy cég volna, akkor a negyedik legnagyobb német vállalattal lenne hasonló súlycsoportban. Hazánkban nincs olyan vágóhíd, amelyik felkerülhetne Németország top tízes listájára.

– A nagyüzemi sertéstartás mellett milyen esélyei vannak a családi vállalkozásoknak? A háztáji sertéstartás gyakorlatilag megszűnt, az Egy koca, egy porta kormányprogram sem váltotta be a reményeket.

– Idealista tévkép, hogy a magyar élelmiszeriparnak – csak mert az ország kicsi – kizárólag akkor van esélye, ha a prémiumjellegű, drága áruféleségek előállítására szakosodik. Nincs Európában olyan élelmiszer-gazdaság, amelyik csak a kiváló minőségű termékek piaci szegmensébe pozicionálná magát. A középső üzleti polcokra történő termelés nélkül nem lehet tartósan megélni az európai piacon sem. Fontos, hogy legyenek húzókészítményeink, jó minőségű, magas árfekvésű termékeink, de a csak erre alapozó élelmiszer-stratégia téves. Ez olyan, mintha az egész magyar borászatot a hatputtonyos tokaji aszú termelésére próbálnánk meg átállítani. Mint ahogy a kis cipészeteket, úgy a pici, „udvar végi” háztáji sertéstartást sem lehet visszahozni. A korábbinál professzionálisabb háztáji sertéstartásnak a nagy súlyú hízók előállításában lehet szerepe, de itt sem arról van szó, hogy egy-két disznó röfög az udvarban.

– Az unió kötelezettségszegési eljárást indított a magyar földtörvény miatt. Mire számít?

– Élelmiszer-ipari szempontból is kockázatos, mivel nagy állattenyésztő telepek lehetetlenülhetnek el miatta, ami az állattenyésztés alakulásában is meg fog látszani. A földművelési méretkorlát mellett a legnagyobb gond a földalapú támogatások felső limitje. Mostantól 1200 hektár fölött már nem jár földalapú támogatás, s bár a kormány az állattenyésztéssel is foglalkozó cégek esetében megnövelte a sertésjóléti támogatások összegét, bevezette a kocajóléti támogatást és más állattenyésztő ágazatokban is növeli a szubvenciót, ezek csak részben ellentételezik a bevételkiesést.

– Lázár János miniszter szerint az előző években a nagybirtokok jutottak a támogatások nyolcvan százalékához, élükön a Bonafarm-csoportba tartozó Bóly Zrt.-vel.

– A kormány azt reméli, hogy közepes méretű cégek veszik majd át az állattenyésztésben a vezető szerepet. Ezt egyelőre nem látni. Ezek az agrártársaságok inkább szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, ezzel ugyanis kevesebb a gond, s nagyobb rajta a haszon. Fontos, hogy a támogatások nagy része olyan beruházásokhoz kötődött, ahol jelentős önerőre volt szükség. A Bonafarm-csoport az elmúlt években – a mezőgazdaság egészétől eltérően – a támogatások értékénél sokkal többet fektetett be fejlesztésekbe az ágazatban.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.