valasz.hu/uzlet/elkepeszto-a-lista-arcatlanul-magas-nyugdijakat-osztanak-ki-30826

http://valasz.hu/uzlet/elkepeszto-a-lista-arcatlanul-magas-nyugdijakat-osztanak-ki-30826

Gazdaság

Hátravan még a feketeleves?

/ 2018.05.23., szerda 17:15 /

A kormány bátorította az éttermeket, hogy az áfacsökkentéssel felszabaduló forrást ne az árak lefaragására, hanem a bérek emelésére fordítsák. Ennek köszönhetően eddig a drágulás mérsékelt volt, de felgyorsulhat.

Hagyománya van annak, hogy napjainkban is aktív politikusok árszabályozást szeretnének bevezetni olyan területeken, ahol az legkésőbb a szocializmussal együtt megszűnt. Gyurcsány Ferenc kormányfőként árkommandóval akarta elérni, hogy a 2006-os választások elé időzített áfacsökkentés a boltokban is érzékelhető legyen. Az előző ciklusban Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetőjeként azon háborgott, hogy hiába lett olcsóbb a gázolaj, ez nem jelent meg a fehér kenyér árában. A kormánypárt ezért olyan figyelőrendszer létrehozását tervezte, amely megtalálja az „árszegőket”, akik az állami támogatások megvonásával bűnhődnek. Ezekből nem lett semmi. Azon eszközök bevetéséről sem tudni, amelyekkel a nemzetgazdasági tárca azt kívánta biztosítani, hogy a sertéshús áfájának 2016. januári csökkenése eljusson a fogyasztókhoz.

Kivételes ágazat

Igaz, utóbbi valóban megtörtént – más kérdés, hogy az árak másfél évvel később visszatértek a kiinduló szintre. Nem lehet persze elvárni, hogy egy áfacsökkentés hatása örökké tartson. Az Európai Unió számára minden évben elkészített, a magyar gazdaságállapotáról és kilátásairól szóló konvergenciaprogram aktuális, áprilisban benyújtott változatának készítői is arra koncentráltak, hogy az intézkedés után volt-e árcsökkenés. A hatás megítéléséhez azt is megnézték, hogyan változtak az adott termékek, szolgáltatások árai más országokban, ahol nem mérséklődött a forgalmi adó.

A dokumentum szerint a fogyasztók a 2016-os és 2017-es áfacsökkentések életbelépése után három hónappal az elméletileg elérhető százforintnyi árcsökkenésből az internet és a sertéshús esetében 95-96, a baromfinál 86, a friss tejnél és tojásnál 58 forintot élvezhettek. A fennmaradó rész a termelőknél, kereskedőknél, szolgáltatóknál maradt.

Az új lakások piaca kimaradt az elemzésből, de így is volt egy ágazat, ahol nem érvényesült a forgalmi adó csökkentésének ármérséklő hatása: a vendéglátás. Az éttermi áfa – a munkahelyi és közétkeztetés kivételével, főszabály szerint – 27-ről 18 százalékra mérséklődött 2017. január 1-jén. A KSH szerint márciusban átlagosan mégis 1,4, decemberben pedig 5,3 százalékkal került többe, ha valaki vendéglőben evett.

Az eltelt idő rövidsége miatt erről a konvergenciaprogramban nincs szó, de az év első harmadának számai, illetve piaci szereplőkkel folytatott beszélgetések alapján 2018 is hasonlóan alakulhat. Idén január 1-jén az éttermi áfa 18-ról öt százalékra csökkent, de bevezették a négyszázalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást, így a mérséklés kilenc százalékpontos lett – annyi, mint egy évvel korábban. Az árcsökkenés ezúttal is elmaradt: áprilisi adatok szerint decemberhez képest 1,9 százalékkal kerül többe, ha vendéglőben eszünk.

Emelkedő fizetések

Azt gondolhatnánk, ez nincs a politikusok ínyére, de ezúttal nem ez a helyzet. Vendéglátó-ipari forrásunk szerint az ágazat és a kormány tárgyalásain az utóbbi azt ajánlotta, hogy az áfacsökkentéseknek köszönhetően felszabaduló forrásokat az éttermek üzemeltetői a fizetések emelésére fordítsák. A kabinet hivatalos megnyilatkozásai szintén ebbe az irányba mutattak. Lázár János kancelláriaminiszter két kormányinfón is azzal érvelt a kötelező szervizdíj bevezetésével szemben, hogy a forgalmi adó mérséklése fedezetet biztosíthat a bérfejlesztésre.

Ez utóbbi amúgy sem szabadon választható gyakorlat. Egyrészt végre kellett hajtani a minimálbér és a szakmunkásbér-minimum két év alatt 24, illetve 40 százalékos emelését. Ráadásul a szektort a szakácsok és a szakképzett pincérek nagy tömege miatt az utóbbi érinti erősebben. Másrészt a vendéglátásban az elsők között jelentkezett a munkaerőhiány, sokan mentek külföldre, így gyakran többet kell fizetni a törvényi minimumnál. „A szektor legsúlyosabb problémája a munkaerő-ellátottság. Nem az a kérdés, hogy a kisebb áfát átadták-e a fogyasztóknak, hanem hogy a vendéglátóhelyek életben tudnak-e maradni” – fogalmaz forrásunk.

Semsei Rudolf, a Vakvarjú éttermek tulajdonosa, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének alelnöke ezt azzal egészíti ki, hogy a dolgozók megtartása érdekében nemcsak a fizetések, hanem a munkakörülmények terén is versenyezniük kell a nyugat-európai éttermekkel. A konyhai fejlesztések pedig szintén sokba kerülnek. A vállalkozó szerint hasonló a helyzet, mint az új lakások emelkedő árszínvonalánál: hiába csökkent az áfa és a munkáltatói járulék, ha közben a költségek nagyot nőttek. Beleérti ebbe az alapanyagokat is, melyek lassan annyiba kerülnek Budapesten, mint Bécsben, miközben a vendéglátás árszínvonala itt egyelőre jóval alacsonyabb.

Gyorsuló drágulás?

Kérdés, ez meddig lesz így, de előbb nézzük, mit mond a statisztika az eddigi áremelésekről. A KSH által egyben kezelt szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban tavaly a fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete közel 18 százalékkal nőtt (165 ezer forintra). Ez persze a szektor kiadásainak csak egy része, de termelői árindex nem készül, a teljes munkaerőköltség pedig 2017-re egyelőre nem érhető el. Így bár módszertanilag nem az igazi, jobb híján ehhez viszonyítjuk a vendéglátás, illetve – amikor már van adat, az azon belül alcsoportot képező – éttermi étkezés árának alakulását. Ebből az látszik, hogy a bérek emelkedéséhez képest nem volt kiugró az árak dinamikája (lásd grafikonunkat).

Ez valószínűleg azért volt lehetséges, mert az áfa és a munkáltatói járulék csökkentése pluszfedezetet hagyott a vállalkozásoknál. Mivel azonban előbbinél már nincs tér további lefaragásra (utóbbinál a kormány folytatni akarja a mérséklést), az a következtetés adódhat, hogy az eddiginél gyorsabban drágulhat a vendéglátás. Igaz, forrásaink óvatosan fogalmaznak. Az egyik belvárosi étteremben éppen most készítenek elő egy néhány százalékos áremelést, de mint a hely vezetője mondja, a piaci korlátok miatt körültekintőnek kell lenniük. Főleg a belső kerületekben igaz ez, ahol a rengeteg étterem miatt erős a verseny.

Az utóbbi két évben kénytelenek voltak 10–15 százalékkal árat emelni, de az esetleges folytatással kapcsolatban Semsei Rudolf is óvatos. Különösen, hogy a Vakvarjú éttermek filozófiája szerint a sűrű fillér többet ér, mint a ritka forint. A vállalkozó bízik benne, hogy – részben a turizmusnak köszönhetően – tovább bővül a fizetőképes kereslet. Rövid távon ez sem garantálja a megcélzott jövedelmezőségi szintet, de szerinte azok az éttermek lesznek tartósan életképesek, ahol most a béremelések mellett fejlesztésekre, a dolgozók képzésére és életképes üzleti stratégia kimunkálására is jut forrás és energia.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.