Gazdaság

Haveri kapitalizmus

/ 2017.05.10., szerda 18:24 /

Nem valami szleng ez, hanem szakkifejezés. Piacgazdasági rendszert jelöl, de sajátosat. Olyat, amelyben a politikai hatalomnak kedves keveseké a nemzetgazdaság jövedelmének és vagyonának nagy része. Ahol nem a piaci verseny kimenetele dönt üzleti siker és sikertelenség dolgában, hanem a felsővezetői kör, akár a legfőbb vezető. A verseny legfeljebb csak formai, mert a politikai hatalom jelöli ki a nyertest.

Ismerősnek tűnhet ez nekünk. Elég, ha felütjük a leggazdagabb száz magyarról közzétett listát: jó néhány névnél elég világos, hogy a gyors meggazdagodást sem innovációs eredmény, sem pedig egyszerű üzleti szerencse nem magyarázza. A politikai kapcsolat annál inkább. Ám ez sem hungarikum. Sok mindenről szoktuk azt gondolni, hogy kizárólag nálunk van ilyen, de itt nem ez a helyzet. Crony capitalism: néhány éve a londoni The Economist címlapján szerepelt, s alapos mellékletet érdemelt ki a fogalom és az általa megragadott jelenség. Sőt, a lap objektív mutatók alapján meg is méri a haveri kapitalizmus nemzetközi kiterjedtségét. Oroszország, Ukrajna, Malajzia az élcsoportban van, míg Lengyelország, Franciaország vagy Németország a lista vége felé található. Jó tudni, hogy nem csak kelet-ázsiai és volt szovjet illiberális rezsimekben fordul elő a politikai hatalom és a gazdasági körök elvtelen összefonódása: nincs társadalom, amelyik immunis lenne e kórtól.

Mert kór ez, még ha gyakori is, mint a kórok többsége. Ahol nem az üzleti rátermettség, a kemény munka, az újítás, a távlatos alkotó gondolkodás kell a sikerhez, hanem a hatalomhoz való dörgölőzés és a közpénzekhez való könnyű hozzáférés, ott a gazdaság a valós képességei alatt teljesít. Az olyan nagy és versenyképes gazdaságban is tetten érhető a jelenség, mint az Egyesült Államok, de a pimasz firkászok idővel kiderítik, ha a Pentagon a katonai repülőgépek vécéülőkéjéért dollárezreket fizet a szokásos nagyvállalati partnereinek. Oknyomozó újságírók, figyelmes ellenzék, korrupcióellenes civil szervezetek sokat tehetnek azért, hogy az állampolgárral ne fizettessenek többet, mint amennyibe az állam működtetése fair viszonyok között kerül.

Hazánk nem elég nagy ország ahhoz, hogy a haveri kapitalizmus listáján szerepelnénk. De az érzékelt korrupció listáján rajta vagyunk. Nem az első tíz legtisztább ország között (mint Németország), de nem is a húszasok csoportjában az észtek vagy lengyelek társaságában, hanem a szlovákokkal, horvátokkal együtt az ötvenesek között (Magyarország 2016-ban az 57. volt). Az legalább a görög, szerb, bolgár szintnél, és különösen az orosz és ukrán helyezésnél (131.) lényegesen jobb.

A térségi összehasonlítás mindig tanulságos: a közpénzek megcsapolása tőlünk délre és keletre még elterjedtebb. Ezt tudtuk. Ám figyelemre méltó, hogy míg a lengyel korrupciós helyzetről egy évtizede a mienknél kritikusabb képet adtak a nemzetközi felmérések, ott erőteljes tisztulás ment vége. Éppen azokban az években, amikor a valaha jóval mögöttünk lévő lengyelek utolértek és lehagytak minket a gazdasági fejlettség szokásos mércéjével, az egy főre jutó GDP-vel mérve. Most náluk is megjelent a politikai ellensúlyok és fékek kiiktatásának szándéka, ám egyelőre tisztább a lengyel gazdasági élet, élesebb a verseny, tisztességesebbnek látszik az uniós pénzek elköltése, kevésbé jellemző a politika és a hazai nagytőke elvtelen összefonódása. És tartósan dinamikusabb is a lengyel gazdasági növekedés, mint a magyar.

Elvtelen összefonódás: ennél már csak az rosszabb, ha egy országban a haveri kapitalizmus kiépítése az elv. Ha a nemzetgazdaság potenciális teljesítményének a terhére, a jövő generáció költségére hivatalos politikát ölt a haverok megtámogatása a „nemzeti nagytőke” megteremtésének magasztos eszméjére hivatkozva. Ne legyen kétségünk a következmények felől, elég az orosz és ukrán viszonyokra néznünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.