Gazdaság

Helyettünk robotolnak

/ 2018.06.06., szerda 11:31 /

Miközben rövid távon az automatizálás megoldást kínál a munkaerőhiányra, divat lett attól félni, hogy hosszú távon tömegek munkáját veszik el a gépek. Mások szerint az új munkahelyek pótolják a kiesést. Hol az igazság?

Budapestre látogatott a világ első mesterséges állampolgára. Sophiát, a Hanson Robotics emberszabású robotját többek között arról kérdezték a Brain Bar jövőkonferencia résztvevői, hogy mi volt az első emléke, és miért nőként határozza meg magát. Előbbire azt válaszolta, hogy tervezője, David Hanson arca, utóbbira azt, hogy bár alkotói feminin külsővel és hanggal ruházták fel, nincs neme – de még lehet, a nemi identitás ugyanis szerinte csak társadalmi konstrukció.

Sophia nagy karriert futott be: Szaúd-Arábia állampolgárságot adott neki, beszédet mondott az ENSZ-ben, szerepelt az Elle címlapján, interjúk tucatjait adja. Hosszú gondolkozási szünetei és oda nem illő válaszai dacára sok laikus azt gondolhatja, hogy intelligens, gondolkodó gép. Bár vannak figyelemre méltó képességei (például a beszédfelismerés), Sophia „agya” nem sokban tér el az interneten tucatszám elérhető chatbotoktól, beszélgetést szimuláló programoktól: jobbára beprogramozott panelek közül választja ki és mondja el a leginkább a kérdéshez illőt. Jópofa eszköz arra, hogy felhívja a figyelmet a robotika fejlődésére, de nem támasztja alá a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése miatt egyre gyakrabban hangoztatott félelmeket.

Ha ló nincs

Arra ott volt a Brain Bar másik sztárelőadója. Nem, nem Peter Thiel, Donald Trump szilícium-völgyi híve, az ő előadása ugyanis saját kérésére nem volt sajtónyilvános, hanem Antonio García Martínez, a Facebook egykori munkatársa. A közösségi oldal az ő vezetésével fejlesztette ki a sok pénzt hozó és újabban több botrányt kiváltó célzott hirdetési rendszerét. Majd fogta magát, hátat fordított a techvilágnak, vásárolt egy telket egy félreeső szigeten az amerikai–kanadai határnál, kutakat ásott, napelemeket telepít, és betárazott néhány félautomata gépkarabélyt. Meggyőződése ugyanis, hogy a techbárók belátható időn belül anarchiába taszítják Amerikát.

„Ha találkozom egy »normie-val« (nem szilícium-völgyi bennfentessel – a szerk.), kapásból fel tudok sorolni tíz céget, ami azon dolgozik, hogy ez az ember elveszítse az állását – mondta egy BBC-riportban Martínez. – Harminc éven belül az emberek felének nem lesz munkája. Lázongások törhetnek ki. Háromszázmillió lőfegyver van az országban, többnyire olyanok kezében, akiket a legjobban érint majd a technológiai munkanélküliség. Most még úgysem fogják elhinni, de én láttam az önvezető kamiont, ami le fogja tarolni a gazdaságunkat.”

A példa azért ironikus, mert bár a kamionsofőrt a leggyakrabban emlegetik a veszélybe sodort szakmák között, jelenleg brutális hiány van belőlük. Más ágazatokban is égető ez a probléma, így rövid távon kifejezetten üdvös lenne, ha minél több feladatot gépek láthatnának el. A gyártásban ez már ma is lehetséges. Itt még nem a mesterséges intelligencia térhódítása van napirenden, hanem az összeszerelő vagy csomagoló munkakörök kiváltása ipari robotokkal. (A robot szó pusztán annyit tesz, hogy mozgó gép, amely programozás után képes egyes feladatok ellátására.)

A hazai munkaerőhiány miatt az ipari robotokat gyártó cégek alig győzik teljesíteni a felpörgött megrendeléseket. Ez pozitív folyamat, hiszen növekedésnek indulhat a stagnáló termelékenység. A McKinsey tanácsadó cég napokban közzétett elemzése szerint évi 0,8–1,4 százalékponttal járulhat hozzá a magyar GDP növekedéséhez, ha a munkaerőhiány nem fogja vissza a lendületet.

Ugyanez a cég azonban azt is megállapította, hogy az Európai Unióban a magyarok körében legerősebb a félelem: a megkérdezettek 38 százaléka negatívan értékeli a robotok és a mesterséges intelligencia elterjedését. Nem csoda, hiszen minden héten kijön egy tanulmány arról, hogy a munkahelyek hány százaléka fog eltűnni. (A legtöbb komolyan vehető elemzés egyébként 15 és 30 százalék közé teszi ezt globálisan a 2030-as évek elejéig.) Ugyanakkor megjelent egy másik gondolatvilág is, miszerint nincs itt semmi gond, a technológia legalább annyi új munkahelyet teremt, mint amennyit megszüntet, és a korábbi ipari forradalmak alatti félelmek is alaptalannak bizonyultak.

Új géprombolók

Először is szögezzük le, hogy a jövőről van szó, az optimista és a pesszimista jóslatok is csak jóslatok. Alan Turing már az 1950-es években gondolkozó gépről álmodott, de kiderült, hogy az akkori technológia alkalmatlan rá. Ezzel szemben 2015-ben MI-kutatók azt vetítették előre, hogy a gépek legkorábban 2027-ben győzhetik le a legjobb emberi játékosokat góban, aztán a Google DeepMind által épített AlphaGónak ez már fél évvel később sikerült.

A derűlátók reménykedése a múltban gyökerezik. „Az elmúlt kétszáz évben sokan aggódtak amiatt, hogy kifogyunk a munkából – mutatott rá David Autor amerikai közgazdász egy előadásában, amit azzal kezdett, hogy a bankautomaták feltalálása óta megduplázódott a banki alkalmazottak száma. Pedig az 1800-as években a ludditák féltek a gépektől, Keynes 1930-ban tizenöt órás munkahetet jósolt unokáinak. „Az önjelölt orákulumok, akik ma ezzel ijesztgetnek, voltaképpen azt mondják, hogy ha ők nem tudják elképzelni, milyen munkát végeznek majd az emberek a jövőben, akkor én, ön és a gyerekeink sem fogják tudni. Ez arrogáns gondolat. Tegyük fel, hogy iowai farmer vagyok 1900-ban, és egy időgépből a földemre pottyan egy XXI. századi közgazdász. Elárulja, hogy a következő száz évben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 40 százalékról két százalékra csökken, és megkérdezi, hogy szerintem mivel foglalkozik majd a maradék 38 százalék. Kicsi az esély, hogy rávágom: appfejlesztéssel, sugárdiagnosztikával, jógaoktatással és emojirajzolással” – hozott érzékletes példát Autor.

Mások szerint ez struccpolitika, mert ez most más, mint a korábbi technológiaváltások. Akkor ugyanis emberek és állatok testi erejét váltották ki a gépek, kognitív képességekkel viszont továbbra is csak az emberek rendelkeztek. A mesterséges intelligencia ezt veszi el tőlünk. Ezt már régóta halljuk, ám az elmúlt fél évtizedben tényleg történt valami, ami miatt komolyan kell vennünk a veszélyt. Ez pedig a gépi tanulás elterjedése.

2012 tájékán olyan algoritmusok jelentek meg, amelyek nagy mennyiségű adatból képesek saját maguk fejlesztésére. Az AlphaGo úgy tanult meg gózni, hogy beletáplálták a szabályokat, majd sok ezer játszmát játszott le maga ellen, és mind után leszűrte a tanulságokat. A gépi tanulás kulcsa a sok adat, és ezt tálcán kínáljuk a programoknak. Azzal, hogy a kibertérben vásárolunk, dolgozunk és élünk, elképesztő mennyiségű adatot képzünk: 2012 és 2020 között a becslések szerint világszerte ötvenszeresére, 25 milliárd gigabájtra nő az adatmennyiség.

Géporvosok

A gépi tanulásnak hála ma már vannak olyan algoritmusok, amelyek az embereknél biztosabban ismernek fel képeket, kézírást vagy hallott szöveget, pontosabban jósolják meg az időjárást és a piaci trendeket, mint meteorológusok és brókerek; bizonyos nyelvek között a tolmácsokat megközelítő színvonalon fordítanak, az emberi sofőröknél biztonságosabban vezetnek, képesek sok bonyolult ügy között megtalálni a jogi precedenseket. Vagyis nem a mezőgazdasági és ipari dolgozók munkáját fenyegetik, hanem a szolgáltató szektorban foglalkoztatottakét, akik a fejlett világban a társadalom négyötödét teszik ki.

Magyarországon a múlt héten először végeztek agyműtétet robottal: a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültetett be egy beteg agyába a ROSA nevű idegsebészeti robot. Ez nagy szó, de a ROSA-t húsvér orvosok programozták. A tanuló MI viszont már ki is tud váltani orvosokat a diagnosztikában. Az Enlitic nevű amerikai cég szoftvere az átlagos radiológusnál tízezerszer gyorsabban, néhány milliszekundum alatt képes kielemezni egy CT-, MR- vagy PET-képet, 50 százalékkal pontosabbnak bizonyult tüdőrákgyanús sejtcsomók felismerésében, mint a terület szaktekintélyeiből álló panel, és olyan hajszáltöréseket lát meg röntgenképeken, amelyek mérete a felvétel 0,01 százalékát sem teszi ki.

A céget alapító Jeremy Howard szerint mindez áldás, hiszen globális orvoshiány van, de egyben félelmetes is. „A korábbi ipari forradalmak egy viharos átmenet után idővel elcsendesedtek, miután végbement a technológiaváltás. A gépi tanulás forradalma soha nem fog lecsendesedni; minél okosabbá válnak az algoritmusok, annál inkább képesek lesznek olyan algoritmusokat alkotni, amelyek okosabbá teszik magukat – véli. – Az emberek nem félnek eléggé. Akik azt mondják, ne aggódjunk, mert mindig lesznek új munkahelyek, homokba dugják a fejüket. Csak azért, mert ez régen így volt, nem biztos, hogy a mostani, minőségileg más forradalom után is így lesz.”

Mások erre azt mondják, hogy az említett szoftverek nem teszik feleslegessé az orvost, csak segítik a diagnosztikában. Vagyis az MI nem kiváltja, hanem megváltoztatja az állások jellegét. A McKinsey szerint hazánkban a munkaórák felét lehetne automatizálni, de csak a munkakörök három százalékát teljes mértékben. A munkakörök kétharmada esetén a tevékenységek 20 százaléka váltható ki. Ez olyan jövőt ígér, amelyben sok embernek lesz munkája, de egyes részfeladatoknál valamiféle MI-asszisztensre támaszkodik majd.

Megmaradnak majd a kreativitást, szociális készségeket igénylő állások is, ahol kifejezetten azért fizetünk, mert hús-vér embertől akarunk igénybe venni egy szolgáltatást, legyen szó művészeti élményről vagy kézműves kávéról. Persze nem végezhet mindenki ilyet, ezért egyre hangosabbá v álnak az alapjövedelmet szorgalmazó hangok, amelyeket már ma gyakran hallani a Szilícium-völgy nagyágyúi, például Elon Musk szájából.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.