Gazdaság

Hernádi Zsolt: válságadót a közjegyzőkre

, / 2010.11.03., szerda 18:16 /
Hernádi Zsolt: válságadót a közjegyzőkre

Egy stratégiai energetikai vállalat vezetőjének mindig is a legmagasabb szintű politikai szereplők között kell forgolódnia - véli Hernádi Zsolt. A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója október 23-a alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapta.

- Nem lehet azt mondani, hogy ma fizessenek többet a bankok, holnap az áramszolgáltatók, holnapután az informatikusok vagy a gyógyszergyártók, mert a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika az egész országot leértékelheti. Mit szól ehhez a kijelentéshez?

- Ismerős. Én mondtam volna?

- Igen, lapunknak nyilatkozta 2005-ben a banki különadó bevezetésekor.

- 2005 és 2010 között rengeteg minden történt. Például komoly gazdasági válságon estünk át. Az ország ma sokkal nehezebb helyzetben van, mint öt éve volt. Nem szabad elfelejteni, hogy hazánk más országokhoz hasonlóan többször megszegte a Brüsszelnek tett ígéreteit, így az unió türelme megszűnt irántunk. Az új kormány ezért tartani akarja a 3,8 százalékos államháztartási hiányt, ami figyelemre méltó elköteleződést jelent. De azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy három hónap alatt olyan változásokat lehet megvalósítani a kiadási oldalon, amelyek lehetővé tennék a megörökölt hiánycél tartását. Így aligha maradt más, mint a bevételek növelése adóemelések, egyszeri, árbevételre kirótt válságadók révén. Az idén lejáró, az energiaszektor nyereségére kivetett Robin Hood-adó lejárati határidő nélküli meghosszabbítását viszont rossz üzenetnek tartom. Az emberben ugyanis kétely támad: ezek az intézkedések vajon tényleg nem ismétlődnek-e meg majd újból.

- Az Orbán-féle válságadót megemészthetőnek tartja, a Gyurcsány-féle Robin Hood-adót támadja?

- Először is a Robin Hood-adót a második Gyurcsány-kormány azzal az ígérettel vezette be 2008-ban, hogy majd szerkezetátalakításokat fog finanszírozni belőle. Miközben mindannyian tudtuk, hogy ebből nem lesz semmi sem, mert ezt a kormányzása alatt már többször is megígérte. Korábban is volt ilyen ígéret, amelyet politikai támogatottság híján végül nem teljesítettek. Ezért akkor szerintem jogos volt az energiaszektor felháborodása. Másodszor a Robin Hood-adót a megtermelt profit alapján számították ki, ami teljeséggel igazságtalan, hiszen ez épp a leghatékonyabb piaci szereplőket sújtja aránytalan módon. Ha már ki kell vetni ilyen adót, akkor már sokkal igazságosabbnak tartom az árbevétel-arányos adókat, amelyek nem a hatékonyságot büntetik. És mindezeken túl a Robin Hood-adót rendkívül szerencsétlen időben vetették ki. A pénzügyi válság kirobbanását követően a vállalatok egyébként is súlyos finanszírozási gondokkal küszködtek: egyszerűen nem tudtak pénzhez jutni. Az Orbán-kabinet viszont most a kormányzás elején kér többletadót az elődök által elhalasztott reformok végrehajtására. Nem tehetünk mást, mint bízunk abban, hogy cserébe az állam nekilát a strukturális átalakításoknak.

- Ha most Hernádi-kormányunk lenne, ön mit tenne másképpen?

- Elmúlt az az időszak, amikor az állam nyakló nélkül növelhette a kiadásait vagy számviteli trükkökkel bővíthette a mozgásterét. A lehetőségek meglehetősen beszűkültek. Valószínűleg én is egy gyors megoldáshoz, valamiféle pénzbeszedéshez folyamodtam volna az egyensúly fenntartása érdekében. A lakosságtól ugyanis már nem lehet újabb áldozatvállalást elvárni. Túl sokszor próbálták elhitetni velük, hogy már nem lesz több megszorítás. Viszont más körre is kivetettem volna válságadókat és azt is bejelentettem volna, mi történjen az oktatással vagy az egészségüggyel, milyen intézkedéseket tervez a kormány a kiadási oldalon. Minden válságkezelés alapja egy hiteles, végrehajtható és fenntartható pénzügyi terv, amellyel a kormány még adós maradt. Önmagában a többletadó kivetése nem segít.

- Kikre terjesztené még ki a válságadót?


- Nem akarok több ellenséget szerezni magamnak, de vannak államilag védett szakmák, mint a közjegyzőké. Csak ki kell menni az utcára és meg kell nézni, ki milyen kocsival jár, kinek milyen a háza, és ahhoz képest milyen közterhet fizet. Igazán újságíróknak való feladat.

- A Mol hogyan fogja meggyőzni a befektetőit és a részvényeseit arról, hogy ki tudja gazdálkodni az idei 10-15 milliárd forintos Robin Hood-adó után a 20 milliárd körüli válságadót? Az unió ráadásul nyáron arra kötelezte a céget, hogy fizesse vissza az államnak a 2005-ös bányajáradékot, mert azt a 35 milliárd forintot jogosulatlan állami támogatásnak tartja.

- Csökkenteni fogjuk a kiadásainkat, vagyis ennyivel kevesebb beruházásról fogunk dönteni. A Molnak nincs se pénzjegynyomdája, se adókivetési joga. Évente 300-350 milliárd forintot fektetünk be. Most megnézzük, melyik beruházásunkat tudjuk elhalasztani. De az is elképzelhető, hogy a bevételeink nőnek, mert esetleg emelkedni fognak az olajárak. Folyamatosan nézzük, hogy tartani tudjuk-e az üzleti terveinket.

- Épp az olajárak miatt tartják többen helyesnek a válságadót a Mol esetében, mondván: a cég igen jól keresett az olajárakon az utóbbi években.

- De voltak olyan évek is, amikor igen rosszul keresett rajta. Csak egy példát mondanék: az unió előírta - nagyon helyesen - hogy kénteleníteni kell az üzemanyagokat. A Molnak 50 milliárd forintjába került a kéntelenítő üzemek felépítése. Teljesítettük az előírást, majd kénytelenek voltunk ugyanannyiért adni a benzint.

- Akkor lapozzunk. A szocialista Szanyi Tibor szerint a kormány azért fagyasztja be a magán-nyugdíjpénztári átutalásokat, hogy abból vegye meg a Mol 460 milliárd forintot érő, 21,2 százalékos részvénycsomagját, ami jelenleg az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdona. Mit gondol erről?

- Tíz éve vezetem Magyarország és a közép-európai régió egyik legszerteágazóbb tevékenységi körrel bíró társaságát, így sok minden belefér a munkakörömbe, mégsem hiszem, hogy Szanyi Tibor szavait nekem kellene kommentálnom.

- Pedig három éve megtette, amikor Szanyi Tibor a lex Mol visszavonása mellett érvelt és az Országgyűlésben szinte egyedüliként nem támogatta a stratégiai vállalatok védelméről szóló törvényt. Állásfoglalásával sokak szerint kiállt az osztrák OMV végül kudarcba fulladt ellenséges átvételi kísérlete mellett.

- Akkor néhány nem helytálló megjegyzését voltam kénytelen visszautasítani. A Mol először 2007-ben került Szanyi Tibor látókörébe és azóta is csak a tulajdonosváltások környékén élénkült meg az érdeklődése. Mostani kijelentése több szempontból is nonszensz. A költségvetési bevételek ugyanis többnyire nem felpántlikázva folynak be a büdzsébe. A parlament és a kormány joga, hogy eldöntse: mire fordítja a visszatartott nyugdíjpénztári járulékokat.

 

- Arról sincs véleménye, hogy az állam megvásárolja-e az oroszoknál lévő részvénypakettet?

- Egy nyilvánosan tevékenykedő társaság akkor működik jól és hatékonyan, s hozza a tőle elvárható eredményeket, ha megfelel a piaci törvényeknek, ha egyetlen részvényese sem kerül olyan túlsúlyba, hogy képes legyen a saját érdekei irányába eltéríteni a társaságot. A Mol állami vállalatként nem volt kellőképpen hatékony, ma sokkal jobban működik, mint annak idején. Az azonban természetes, hogy az államnak beleszólása van a dolgok menetébe, de csakis akkor, ha társadalmi érdekek sérülhetnek. Ha ezt a jogát tovább akarja erősíteni részvényvásárlással, vagy részesedni szeretne a Mol profitjából, ám tegye. Ugyanakkor az sem utolsó szempont, hogy a Mol stratégiailag fontos eszközöket birtokol, ezért az állam számára is megnyugtatóbb lenne, ha ezek nem kerülnének ismeretlen szándékú kézbe. Azt viszont nem tartanám jónak, ha a cég ugyanolyan irányítás alá kerülne, mint amilyen alatt 1998-ig volt.

- S mit szól ahhoz, hogy a teljes energiaügy átkerült a Nemzetgazdaságiból a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba?

- Tessék, itt van még egy ok arra, hogy az álhírekkel ellentétben miért is nem leszek nemzetgazdasági miniszter. Ahogy a kormánynak sincs véleménye arról, hogy a Molban a kenőanyag üzletág a finomításon kívül vagy belül helyezkedik el, úgy nekem sincs véleményem a kormány belső munkamegosztásáról. Kivéve persze néhány alapesetet: a pénzt sohasem bízzuk arra, aki aztán el is költi.

- A pletyka, miszerint ön lehet Matolcsy György utódja, növelte vagy rombolta a presztízsét?

- Önmagában akár még megtisztelő is lenne, ha valakinek a neve egy ilyen fontos kormányzati pozícióra vetődik fel. A szövegkörnyezet miatt azonban engem ez inkább negatívan érintett. Hiszen nem azért kerültem volna kormányzati tisztségbe, mert valaki úgy gondolta rólam, hogy nincs nálam alkalmasabb ember a posztra, hanem azért, mert a Moltól mennem kellene. A pletyka szerint egyenesen az orosz tárgyalópartnerek kérték ezt a kormánytól. Aztán belekeverték az egészbe Csányi Sándort, az OTP Bank elnökét és Kocsist Istvánt, a BKV vezérigazgatóját, majd a végére nagyon rosszízű kombináció kerekedett az egészből. Ha lecsupaszítjuk a történetet, akkor nem tudok más mondani, mint hogy a pletyka terjesztőjének egy célja lehetett: emberek közötti bizalmi viszonyok szétrombolása. Nem tartom magam alkalmasnak kormányzati tisztségre. Egyszerűen más a habitusom.

- Elképzelhető volna mondjuk Hollandiában, hogy a Shell főnökének a nevét ilyen összefüggésben említsék?

- Egy ilyen méretű vállalat vezetőjének, főleg ha a cég energetikával foglalkozik, mindig is a legmagasabb szintű politikai szereplők között kell mozognia. Már csak a vállalat ellátásbiztonsági felelősségének súlya miatt is. Ez egy teljesen normális kapcsolattartás. Persze, nemcsak az üzletemberek, hanem a politikusok is lehetnek szenvedő alanyai ehhez hasonló kitalált történeteknek.

- Mint mondjuk a volt horvátországi miniszterelnök? Ivo Sanadert parlamenti vizsgálóbizottság faggatja az INA olaj- és gázipari vállalat privatizációjáról. Ellenfelei szerint ugyanis a horvát kormányfő szabálytalanul játszotta át az INA feletti ellenőrzési jogokat a Molnak és többen korrupciót sejtenek a háttérben.

- Nyugodt lelkiismerettel, de egyúttal sajnálattal figyelem azt a politikai csatát, amely most Horvátországban zajlik. Nem azért kellett a Molnak fokozott beleszólást engedni az INA irányításába, mert mi vagyunk a legnagyobb, több mint 47 százalékos tulajdonosa a vállalatnak, hanem mert e nélkül technikailag csődbe ment volna. A Mol Magyarországon a GDP 2,6 százalékát állítja elő, és ezzel szinte magunk mögé utasítunk mindenkit. Az INA-nak még ennél is nagyobb a a horvát gazdaságban betöltött súlya. Az irányítási jogosultságról szóló szerződés megkötése előtt a Mol meghatározó tulajdonosként pedig csak vétójoggal rendelkezett a társaságban. Vagyis azt meg tudtuk akadályozni, hogy nagy ostobaság történjen a cég vezetésében, de abba már nem volt beleszólásunk, hogy jó üzleti döntések is szülessenek. Értelemszerűen felelősségünk az INA irányába is korlátozott volt, ami számos negatív következménnyel járt. A mi felelősségvállalásunk nélkül például az INA nem volt hitelképes. Azért kezdeményeztünk tárgyalásokat ebben a rendkívül kiélezett pénzügyi helyzetben az irányítási jogosultság megszerzéséről a horvát kormánnyal, hogy az ezzel együttjáró felelősségvállalás új mozgástérhez juttassa a horvát társaságot. Ráadásul az előző megállapodás is épp érvényét vesztette, így mindenféleképp szükség volt egy újra.

- Az viszont nagy diplomáciai fegyvertény a Mol számára, hogy a Szeged és Arad közti gázvezeték átadásán Emil Boc román és Orbán Viktor magyar miniszterelnökön kívül az amerikai nagykövet és Günther Oettinger energiaügyi uniós biztos is részt vett.

- Szimbolikus jelentőségűnek tartom ezt a több mint száz kilométer hosszú gázvezetéket. Ez az első olyan vezeték, amely két volt KGST-országot köt össze. Térségünkben korábban ugyanis minden állam külön gázvezetéken állt összeköttetésben a Szovjetunióval és ezen a rendszeren 2010 október közepéig senki sem változtatott. Az igazi stratégiai áttörés akkor valósul majd meg, ha jövőre elkészül a magyar-horvát, majd a magyar-szlovák gázvezeték is, melynek eredményeként egy valódi regionális gázpiac jöhet létre. Persze, egy ilyen tervnek mindig akadnak ellenzői is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.