Gazdaság

Hiába van tégla a cégben

/ 2015.04.22., szerda 16:42 /

Még a véletlen hiba feltárásának is nagyobb a valószínűsége a könyvvizsgálat során, mint a szándékos csalásénak vagy a sikkasztásénak – állítja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke. Lukács János szerint nemcsak a könyvvizsgálók váltak áldozatokká a brókerügyekben: a kamara akár még pénzt is bukhat a botrányban.

– Ön tényleg maffiavezér?

– Minden könyvvizsgáló maffiaellenes, de tudom, mire céloz: az Index.hu cikkére.

– A portál azt írta, hogy 43 gyanúsítottja van annak az ügynek, amelyben csaknem félmilliárd forintot csalt el a Széchenyi-kártya-program révén a „könyvvizsgáló maffia”.

– Mivel egyetlen könyvvizsgálói kamarai tag sem szerepel gyanúsítottként a bűnszervezetben elkövetett csalás megalapozott gyanúja miatti büntetőeljárásban, ezért helyreigazítást kértünk. Ez négyéves történet: az adóhatóságnak ennyi időre volt szüksége a nyomozás befejezéséhez. Ráadásul közvetetten is csak egy tagunk lehet érintett benne, akit tanúként hallgattak ki. A kamara 17 éves fennállása alatt egyébként egyetlen tagunknak sem volt büntetőügye. Én újságírópárti vagyok, s egyetértek azzal, hogy tárjunk fel minden visszaélést, de közülük sokan még a könyvelők és a könyvvizsgálók között sem tudnak különbséget tenni. Nem vagyok híve viszont a modernkori boszorkányüldözésnek: az elmúlt hetekben a média minősíthetetlen stílusban, „csaló könyvvizsgálókról” cikkezett, a szakma ellen hangolva a közvéleményt. Az újságírók nem azt firtatják, hová tűntek a milliárdok a brókerügyekben, vagy kiknél jelentkezett a haszon, kik tollasodtak meg a csalásokon, hanem kik voltak az adott cégek könyvvizsgálói, és ők miért nem tárták fel a visszaéléseket.

– És miért nem?

– Mert nem ez a feladatuk. Sokan téves elvárásokat fogalmaznak meg a könyvvizsgálókkal szemben, ezért is írtam erről magyarázó cikket a kamara havilapjában, a SZAKmában. Egy könyvvizsgáló nem állíthatja azt, hogy őt lehetetlen becsapni, kijátszani, átejteni, s nem ígérheti, hogy a bűnelkövetőket tetten éri, a csalókat leleplezi, a sikkasztást pedig felgöngyölíti, mert nem nyomozó. A könyvvizsgáló nem garantálhatja a cégvezetés tisztességességét, a megbízója fizetőképességét, a vállalkozás életképességét sem. A könyvvizsgálat során még a véletlen hiba feltárásának is nagyobb a valószínűsége, mint a szándékos csalásénak vagy a sikkasztásénak. Az elkövetők ugyanis épp arra törekednek, hogy ezeket gondosan elleplezzék, elrejtsék. Így csak a szerencsén múlik, ha valami gyanús ügy könyvvizsgálati módszerekkel akad fenn a rostán. Olyanok vagyunk, mint a partjelzők a focipályán: azt látjuk, ha a focista lesen van, de azt már nem, ha a csapat szándékosan eladta, megbundázta a meccset.

– Akkor tisztázzuk: mit csinál a könyvelő és mit a könyvvizsgáló?

– Egy cég életében minden gazdasági történéshez két könyvelési számla tartozik. A könyvelőnek kell eldöntenie, hogy a tranzakció melyik számla követel vagy tartozik oldalát érinti. Megnézi a számlák eredetiségét, „felszereltségét”, azt, hogy milyen szerződések, teljesítésigazolások vagy szállítólevelek vannak a hátterében. A világon mindenhol így könyvelnek több száz éve. Mindössze annyi változott, hogy a sok ezer, százezer tételből a könyvelő számítógépes programok segítségével állítja össze a pénzügyi beszámolót. A könyvvizsgáló pedig ezt ellenőrzi. Azt nézzük meg, hogy a számviteli beszámolókban lévő számszerű állítások megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak, megbízható, valós összképet adnak-e a társaság működéséről, pénzügyi helyzetéról. Mindig a meghatározó számokra figyelünk. Ha egy százmilliárdos mérlegfőösszegű cégnél kétszázezer forintnyi fénymásolópapír-készletet leltároztak év végén, azt nem tartjuk olyan fontos tételnek, hogy megnézzük: tényleg megvannak-e a papírok a fénymásolóban.

– Mit tesznek, ha a számok ellentmondást mutatnak?

– Megpróbáljuk feltárni a hátterét, ezért belenyúlunk a bizonylathalmazba, még több mintát veszünk, s megnézzük a könyvelés helyességét, hogy a könyvelő jól értelmezte-e a számviteli szabályokat, megfelelően értékelte-e a vagyonrészeket, s jól számította-e ki az adókat. A csalások feltárásához más eszközök kellenek. Hetekkel ezelőtt még senki sem tudta elképzelni, miként lehet fiktív kötvényeket kibocsátani. Még a jegybanki felügyelet sem.

– Amikor befekteti a pénzét egy bankba, megnézi, hogy ki a könyvvizsgálója, s mit tartalmaz a mérlege vagy a pénzügyi beszámolója?

– Nem, mivel egyikből sem derül ki, hogy zajlik-e csalássorozat a háttérben. Talán csak akkor, ha valamilyen tőzsdén forgó értékpapírba szeretnék befektetni. Ha Mol-részvényt akarok venni, akkor a papír árfolyamát és az olajvállalat számait nézem meg, de akkor sem az értékpapír-forgalmazó pénzügyi beszámolóját.

– Állítólag a kamara is a brókerbotrány károsultjai között van.

– Az egyik cégünk ügyvezető igazgatója a múlt évben több ajánlatot is kapott a társaság pénzének befektetésére. A Hungária Értékpapír ajánlata tűnt a legjobbnak, hiszen garantálta a tőkét és a hozamot: így a pénz háromnegyedét államkötvénybe, negyedét tőzsdei értékpapírba fektették. A Hungária az elmúlt években többször is kiérdemelte a kiváló címet, senki sem gondolt arra, hogy sikkasztás folyhat a háttérben.

– Mennyi pénzt fektettek be?

– Huszonötmillió forintot. Szerencsére ez a kártérítés maximuma alatt van, így visszakaphatjuk az összeget.

– A Hungáriának évekig ugyanaz volt a könyvvizsgálója, mint a Buda-Cashnek. A Gyimesi & Társa Kft. miért nem vette észre a Hungáriánál a hamis pénztárbizonylatokkal elkövetett sikkasztást? Ön például rájött volna a csalásra, vagy a Buda-Cash esetében a kettős nyilvántartásra?

– A könyvvizsgálóknak nincs nyomozati jogkörük, nem hallgathatnak le telefonokat, honnan értesülhettek volna egy másik informatikai rendszerről? Gondolja, hogy a csalók abba betekintést engedtek volna? A csalást egyetlen vállalkozás esetében könnyebb feltárni, egy tucatnyi cégből álló háló esetében viszont szinte kibogozhatatlanok a szálak, az ide-oda történő pénzátutalások. Beleborzongok, amikor arra gondolok: hány kreált számlával találkozhattam a rendszerváltás óta. Olyanokkal, amelyek látszatra tökéletesek, csak épp nem volt mögöttük valós teljesítmény. A könyvelő, a könyvvizsgáló, de a bankfelügyelet is csak az orra alá tolt papírokból tud dolgozni. De mire is kellett volna gyanakodnia bármely könyvvizsgálónak, ha a felügyelet vagy a cégek belső ellenőrei egyszer sem állapítottak meg komolyabb problémát? A botrányt okozó cégek több éve eredményesen működtek, bizalmi viszony alakult ki a könyvvizsgáló, valamint a tulajdonos és a menedzsment között.

– Ez nem csaphat át összejátszásba? A jó viszony nem altathatja el a könyvvizsgáló éberségét?

– A rotáció mindig egészséges. Az említett két pénzügyi vállalkozásnál kétévente cserélődött a könyvvizsgáló személye, miközben az uniós irányelvek tíz évet írnak elő.

– Bizalmi viszonyban tudja-e, meri-e azt mondani a könyvvizsgáló a megbízójának: „figyelj, rájöttem, elsikkasztjátok az ügyfelek pénzét”!?

– A könyvvizsgáló először azt mérlegeli, milyen szinten zajlik a visszaélés. Ha a pénztáros követi el, akkor jelzi a felettesének, ha a felettese, akkor az ő főnökének. Ha a menedzsment vagy a tulajdonos is benne van, akkor bejelentéssel élhet az adóhatóságnál. A pénzmosás gyanúját ugyanis anonim módon be lehet és be is kell jelenteni. Minden könyvvizsgáló cégben van egy úgynevezett tégla, akinek személyét a pénzmosási szabályzat szerint hatósági összekötőként jelenteni kell az adóhivatalnál. Ha a könyvvizsgáló cég az ügyfelénél gyanús dolgot észlel, akkor ezt az összekötő jelzi az adóhivatalnak, mely nyomozásba kezd. Tavaly két ilyen eset is volt. Ez a megoldás viszont nem tökéletes. Az adóhatóság és a rendőrség nyomozása után ezek az ügyek a bíróságokon folytatódhatnak, s a csaló céget védő ügyvéd betekinthet az iratokba, s máris láthatja, ki volt a feljelentő. Ezért ilyenkor más megoldást választanak a könyvvizsgálók: indoklás nélkül visszaadják a megbízásukat.

– Mint ahogy tette a Deloitte a Buda-Cash esetében, hogy aztán 2001-ben a Deloitte-os Gyimesi Katalin cége vegye át a brókerház könyvvizsgálatát. Meglepte, hogy kamarai tagokat is érint a botrány? A Quaestor könyvvizsgálója, Rocskai János az elnökségnek is a tagja.

– Rendkívül rosszul érint bennünket. Gyimesi Katalin például négy évig volt a kamara könyvvizsgálója. Többször is átestek kamarai és közfelügyeleti minőség-ellenőrzésen, de se a cégükkel, se a módszertanaikkal, se a munkájukkal nem volt probléma. A kollégáink és a szakma becsületéről van szó.

– Ezért fordultak Áder Jánoshoz? Miért gondolják, hogy a köztársasági elnök kikéri az Alkotmánybíróság véleményét a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére vonatkozó törvényről?

– Elfogadhatatlan, hogy a szóban forgó ügyekben a törvény alapján akkor is zárolni lehet majd a könyvvizsgálók vagyonát, ha nem is vettek részt a bűncselekmények elkövetésében, s ezekből érthetően így vagyonnövekményük sem keletkezhetett. Persze, ha bebizonyosodik a felelősségük, hogy összejátszottak a bűnelkövetőkkel, akkor más a helyzet. Addig azonban az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Mindenkinek az az érdeke, hogy a valódi elkövetőket vonják felelősségre. A törvény egyébként nem csak a könyvvizsgálókra vonatkozna: miközben szó sem esik benne az igazgatósági tagokról, a felügyelőbizottság tagjai bekerültek a felsorolásba. Csodálkozom is, ők miért hallgatnak, miközben több fb-tag van az országban, mint könyvvizsgáló. Az ő tiszteletdíjuk sem akkora, hogy azért megérné kockáztatni a családi vagyont. A brókerbotránynak mi, könyvvizsgálók is csak áldozatai vagyunk, mivel csorbult a hírnevük.

– A könyvvizsgálókat nem védi kötelező szakmai felelősségbiztosítás?

– A biztosító csak akkor fizet, ha a könyvvizsgáló gondatlanságból követ el hibát. Szándékos károkozás esetén a biztosítás semmit sem ér. Eddig még nem volt példa arra, hogy a könyvvizsgáló helyett a biztosítónak kellett volna helytállnia. A könyvvizsgálókra minimum ötmillió forintos felelősségbiztosítást ír elő a kamara küldöttgyűlési határozata. Ennek 25 ezer forint körüli az éves díja. A kamara régóta szorgalmazza, hogy akik milliárdos árbevételű cégeket könyvvizsgálnak, ennél jóval nagyobb biztosítással rendelkezzenek: legalább 30 millió forintra kellene emelni a felelősségbiztosítás alsó értékhatárát, a közérdeklődésre számot tartó cégek könyvvizsgálóinál akár egymilliárd forintos limit is elképzelhető, s további szigorítások várhatóak a könyvvizsgálók minőség-ellenőrzésében is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.