heti-valasz.hu/uzlet/lassabb-magyar-gazdasagi-novekedes-kisebb-koltsegvetesi-hiany-109330

http://heti-valasz.hu/uzlet/lassabb-magyar-gazdasagi-novekedes-kisebb-koltsegvetesi-hiany-109330

Gazdaság

Hídpénz

Hatalmas botrány őrzi majd Gyurcsány emlékét

/ 2009.04.08., szerda 17:16 /

Kifizetetlen számlák, betartatlan ígéretek, csődbűntett gyanúja: ez az eddigi egyenlege a Gyurcsány-kormány emblematikus építkezésének, a Megyeri hídnak. Ötven alvállalkozó kétmilliárd forint jogos járandóságát, Szigetmonostor közúti kishídját követeli - egyelőre hiába. Megoldás híján egy év múlva lezárhatják a hidat a forgalom elől.

Egy olyan jelképes építménynek, mint a Megyeri híd, nem szabad firtatni az építési költségeit - intette rendre lapunkat az átadás után a hidat tervező CÉH Zrt. vezérigazgatója. A 63 milliárdos beruházás elkészülése óta azonban mind többször merül fel, hogy mi is történt a pénzzel. Mintegy ötven alvállalkozó csaknem kétmilliárd forint értékű munkája ugyanis még mindig nincs kifizetve. A követelések pár százezer forinttól több százmillióig terjednek. A károsultak már demonstráltak a pénzükért a hídon, az Országház előtt, legutóbb pedig óriásplakáton pellengérezték ki a nem fizető konzorcium tagjait és az építésről szóló közbeszerzési eljárást kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF).

A fő bűnös az ügyben a Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Zrt., mely elismerte a tartozásokat, a fizetésre viszont mindeddig kevés hajlandóságot mutatott. A károsult vállalkozók helyzetét az is nehezíti, hogy időközben az adóhivatal is benyújtotta már a számlát a meg nem érkezett bevétel után. Sokan hiteleket vettek fel a munka elvégzéséhez, amit most nem tudnak fizetni. "Több vállalkozónak már a házát, autóját is elárverezték emiatt" - vázolja a helyzetet Horváth László, a károsultakat képviselő Artjob Kft. kereskedelmi igazgatója.



Pakolnak, eladnak

A NIF mossa kezeit: ők időben kifizették a nyertes konzorcium egyik tagjának, a Hídépítő Zrt.-nek a szerződés szerinti díjat. Arra pedig már nincs ráhatásuk, hogy később mi történik a pénzzel. A Hídépítő állítása szerint ők továbbutalták a pénzt a Ganznak. A legpikánsabb, hogy a fő felelősnek kikiáltott Ganz Acél közös érdekeltségi körbe tartozik a nyertes konzorcium több tagjával, sőt valójában a Hídépítő-csoporthoz tartozó Hídtechnika Kft., illetve a Vegyépszer Zrt. közös tulajdonában áll.

Közben a Ganz Acél budapesti Golgota utcai telephelyét nagy erőkkel számolják fel a tulajdonosok. Ottjártunkkor zárt ajtókat, üresen sötétlő irodákat és elhagyott portásfülkét találtunk. A gépeket napközben munkások szállítják a Vegyépszer telephelyére, illetve egy bérelt raktárba. A Ganz - állítása szerint - nem vagyonmentést végez, csak a telephelyét adja el, az elszállított gépektől nem akar megválni. A józsefvárosi piac tőszomszédságában lévő épületért - ahol kínai kereskedelmi központ nyílik majd - tavaly év végén a Grandiózus Tér Ingatlanfejlesztő és Kereskedelmi Kft. képviselője, bizonyos David Ji mintegy hárommilliárd forintot ajánlott. A megállapodás alapján a vételárat március végéig fizetné ki a Ganz Acélnak. A gyors értékesítés és kivonulás miatt felvetődött a csődbűntett gyanúja is, a Vám- és Pénzügyőrség pedig már vizsgálódik az ügyben, bár nyomozást eddig még nem indított.

Bár az ígéretek szerint a Ganz a telephelyének értékesítéséből befolyt pénzből rendezné a Megyeri híd építőinek járandóságát, a károsultak egyelőre nem bíznak ebben. Az ingatlanfoglaló első 400 millió forintos részletéből ugyanis nem láttak semmit, és hónapok óta nem tudnak érdemben tárgyalni a Ganz Acél vezetőségével. "Pedig hajlandóak vagyunk a követelések átütemezésére, csak annyit kérnénk cserébe, hogy legközelebb, amikor a konzorcium megbízást kap, elsőbbséget élvezzünk a kivitelezésre kiválasztott alvállalkozók között" - mondja Patkó Beáta. A B&P Szerelési Kft. ügyvezetője szerint a plakátolással is az lenne a céljuk, hogy egy asztalhoz ültessék az érintetteket. Ehelyett azonban a plakátokat kihelyező cég egy jogi következményekkel fenyegető levelet kapott a Hídépítőtől.



Áthidaló megoldások

Ügyük megoldásába a kormányt is igyekeztek bevonni a károsultak - vegyes eredménnyel. Horváth László elmondása szerint Puch László gazdasági államtitkár azt ígérte nekik: felszólítja a NIF-et, hogy a Megyeri híd építéséből még náluk lévő másfél milliárd forintot addig ne utalja át a Hídépítőnek, amíg nem születik döntés a Vám- és Pénzügyőrségnél a csőd bűntett ügyében. "Ha bebizonyosodik, hogy a Ganz szándékosan nem fizetett ki minket, elindul a nyomozás, s az állam ebből a pénzből kártalanítja az építőket" - magyarázza Horváth László az államtitkár ajánlatát. A NIF-nél ugyanakkor nem kaptak utasítást a gazdasági tárcától, s Reményik Kálmán vezérigazgató illuzórikusnak nevezte az elképzelést. A szóban forgó összeget ugyanis nem tarthatják vissza, mivel az a garanciális javításokra lett elkülönítve. Ha pedig az építtetők ellátják ezeket a feladatokat, akkor a szerződés szerint ez a pénz jár a konzorciumnak.

A Megyeri híd építőinek kálváriája igazi állatorvosi ló, a hazai építőiparban évek óta uralkodó körbetartozások legjobb példája, mely ellen a kormány eddig nem tudott érdemi intézkedéseket hozni. A kabinet most a nagy sajtóvisszhang miatt, és mivel a megrendelés révén az állam is érintett, kénytelen volt előállni valami javaslattal. A gazdasági tárca a körbetartozások ördögi körét a Biztos Kéz Program névre keresztelt tervezetével szakítaná meg, melynek lényege, hogy az építőipari kivitelezők és a megrendelők közé úgynevezett fedezetkezelőt iktatnának be. Az ő feladata lenne, hogy a megrendelő és a kivitelező között létrejött szerződés ellenértékét a munkálatok befejezéséig magánál tartsa, és csak akkor utalná tovább, ha a kivitelező elvégezte a szerződésben vállalt munkát és kifizette alvállalkozóit. Egyes javaslatok szerint viszont a fedezetkezelőnek kellene kifizetnie az alvállalkozókat is az egyes részfeladatok elvégzése után. Az új intézményt a beruházók finanszíroznák, ennek költségei elérhetik a kivitelezés 1,5-2 százalékát is. A szakma már csak ezért sem áll teljes mellszélességgel az elképzelés mögé. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége szerint ugyanis a profit mértéke bizonyos ágazatokban nem sokkal haladja meg azt az összeget, amibe az új intézmény fenntartása kerülne.

Bár a Megyeri híd károsultjai támogatnak minden olyan elképzelést, mely csökkentené a körbetartozások kockázatát, a hosszú távon életképes megoldást nem egy új, bürokratikus intézmény létrehozásában látják. Szerintük - és ebben a szakmai szervezetek is egyetértenek - az lenne az üdvös, ha a használatbavételi engedélyt csak a kifizetések után kaphatná meg a beruházó.

Leállított forgalom

Ugyanakkor a Megyeri hídnak még nincs végleges használatbavételi engedélye, mert a Szentendrei-szigeten lévő Szigetmonostor nem adta ehhez a hozzájárulását. Így lehet, hogy jövő tavasszal le kell állítani a forgalmat. A 2200 fős település eredetileg lejárót szeretett volna a hídról, ezzel 27 kilométerrel rövidült volna a falu és a főváros közötti közúti közlekedés, úgy, hogy nem kell igénybe venni a költséges dunai kompokat. A kérést környezetvédelmi szempontok alapján elutasították. Ugyanakkor az állam a Megyeri híd terveiben kompenzációként és környezetvédelmi okok miatt - s mert a település hozzájárult, hogy az egyik hídpillért a területén helyezzék el - egy, a települést és a 11-es főutat összekötő "kis híd" megépítésére vállalt kötelezettséget. Ezt a "nagy híddal" egy időben kellett volna átadni.



Csakhogy a "kis híd" ügyében egy kapavágás sem történt. Ezért kérdésessé vált Szigetmonostor hozzájárulása a "nagy híd" használatbavételéhez. Csepi Lajos, a közlekedési tárca szakállamtitkára egyeztetésre hívta Molnár Zsoltot, Szigetmonostor polgármesterét. Megállapodtak, hogy a falu - a kis híd helyett - egy biciklis hidat kap, valamint egy-két milliárd forintot fejlesztésre, csak néhány hét alatt dolgozza ki a milliárdok felhasználásának tervét. Ez lehetetlen vállalkozásnak tűnt. A közúti hídról való lemondás azt jelentette volna, hogy a település hosszú időre elszalasztja a közlekedés fejlesztésének lehetőségét. Ennek ellenére az önkormányzat többsége, a polgármesterrel az élen, megszavazta a tervet. A lakosság felháborodása miatt viszont a polgármester nem merte aláírni a Megyeri híd használatbavételéhez szükséges dokumentumokat.

Civil kezdeményezésre márciusban népszavazást tartottak Szigetmonostoron. A voksoláson a polgárok 82 százaléka arra kötelezte az önkormányzatot, hogy a jövőben csak a közúti hídról folytasson tárgyalásokat. Ezért az önkormányzat keze a Megyeri híd ügyében meg van kötve, annak állandó használatbavételi engedélyét csak a közúti "kis híd" megépítésének garanciája mellett írhatja alá. A Megyeri híd ideiglenes használatbavételi engedélye idén szeptemberben lejár, és egyszeri alkalommal további hat hónappal meg lehet hosszabbítani. Utána törvény szerint a forgalmat le kell állítani rajta. A civilek, akik a népszavazást kezdeményezték, most Brüsszelhez fordulnak. Ha az unióban úgy találják, hogy a Megyeri híd átadása szabálytalan volt, könnyen lehet, hogy vissza kell fizetni az uniós támogatást.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.