Gazdaság

Hol tarthat Magyarország 2013 végén?

/ 2013.03.07., csütörtök 11:15 /
Hol tarthat Magyarország 2013 végén?

A 2012-es év 1,7 százalékos visszaesést hozott a magyar gazdaságban, ezen belül a negyedik negyedév 2,7 százalékos zsugorodást. Bár a többi makrogazdasági adat jó irányt jelez, növekedési fordulat nélkül valóban nem lenne fenntartható a csökkenő államadósság, a 3 százalék alatti deficit, a bővülő foglalkoztatás, a politikai stabilitás, így a kormányzati cselekvőképesség. Mit jeleznek a rossz múlt évi növekedési számok?

A visszaesés jelentős része a mezőgazdaságból jött: az aszály önmagában a visszaesés felét magyarázza. Aszály bármikor jöhet, ameddig a magyar mezőgazdaság nem tér át az öntözéses gabonatermelésre, nem helyezi át az ágazat súlypontját az állattenyésztésre, valamint a zöldség-gyümölcs ágazatokra. Ez időigényes. A jó hír az, hogy az első lépéseket megtettük, és a globális piacokon a magyar agrárexport lényegében korlátlanul bővíthető keleti és déli irányba, továbbá a minőségi résekben. Ha nem ismétlődik meg a múlt évi aszály, az önmagában felezi a múlt évi visszaesést.

2012 második felében megszűnt néhány olyan ipari kapacitás - Nokia, Elcoteq, Flextronics -, amelyek jelentősen hozzájárultak a bruttó hazai termékhez. Hasonló egyszeri GDP-t csökkentő ipari megszűnéseket nem jeleznek erre az évre: ez további 0,3-0,4 százalékos GDP-csökkenést von le a tavalyi adatból. A járműipari beruházások felfutása ez év második felében kiegyenlíti a megszűnt elektronikai kapacitások hatását: a kettő egyenlege a növekedés szempontjából pozitív lehet.

A tervezett uniós források közül 500 milliárd forint értékű beruházás nem valósult meg 2012-ben, ez is 0,2-0,3 százalékos részt képvisel a tavalyi zsugorodásban. Ha az idei 1500 milliárd forint körüli uniós beruházás megvalósul, jobb a helyzet.

A fogyasztás is visszaesett múlt évben az átmenetileg csökkenő reálkeresetek és a zuhanó fogyasztási hitelek miatt. A 2006 és 2009 közötti négy évben 3 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, a 2010 és 2013 közötti négy évben bizonyosak lehetünk abban, hogy csak egy évben - 2012-ben - csökkentek a reálkeresetek: 2013 reálkereset-bővülést, ezért fogyasztásbővülést hoz.

2012 igazi rejtélye nem az, hogy miből jött a visszaesés. Sokkal inkább az, hogy miért nem lett lényegesen nagyobb? Az 1,7 százalékos csökkenést szinte teljes egészében magyarázza az aszály, az elektronikai kapacitások megszüntetése, az uniós beruházások elmaradása és a fogyasztás zsugorodása: de hol van a kivont külföldi hitelforrások hatása?

2012-ben a GDP közel 10 százalékát, 2700 milliárd forint körüli hitelforrást vontak ki főleg a külföldi pénzintézetek a magyar gazdaságból, de ennek alig volt hatása a bruttó hazai termék visszaesésére. Ha ezeknek a forrásoknak csak egy része bement volna a gazdaságba, a múlt évben is bővül a gazdaság!

Az okok ismertek. Leépült a külső finanszírozás, mert túl magas volt korábban. Büntetik a magyar kormányt a nem hagyományos lépések miatt, a jegybank nem működött együtt a kabinettel a növekedésérdekében, és a családok óvatossá váltak a hitelfelvétel terén. A külföldi bankok 5 százalék körüli visszaesést vártak a hitelforrások leépítésétől: tévedtek.

A hitelmegvonás hatásai azonban időben asszimetrikusak. A cégek egy ideig bírják hitel nélkül, azután elbocsátanak és csődbe mennek: sokan nem bírják már sokáig. A kormány és a jegybank stratégiai szövetsége képes bővíteni a hazai vállalkozások forrásait: ez a növekedési fordulat kulcsa. A növekedési fordulat tehát abból jöhet, hogy a múlt évi egyszeri negatív hatások már nem jelentkeznek, miközben fordulat jön a hazai vállalkozások hitelezésében. A növekedés mögött döntően hitelezési fordulat állhat.

Dinamikus és tartós növekedés akkor lesz, ha egyszerre javul a hazai vállalkozások tőkéhez, hitelhez, piachoz, tudáshoz való hozzáférése, miközben megőrizzük a költségvetési konszolidáció eredményeit. Jók az esélyeink.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.