valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

http://valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

Gazdaság

Horvát utca

/ 2011.11.23., szerda 09:46 /
Horvát utca

A december 4-i horvát választás előtt minden párt abban érdekelt, hogy korrupciós mocsárba rántsa a Mol-vezér Hernádi Zsoltot. A befeketítés haszonélvezői a balkáni olajfinomítókat uraló orosz konkurensek lehetnek.


Az elmúlt három hétben a zágrábi igazságszolgáltatás rendre beavatkozott a horvát választási kampányba. Október végén például hivatalossá vált, hogy az Államügyészség Korrupció- és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala (USKOK) vizsgálatot rendelt el a jobbközép Horvát Demokrata Közösség (HDZ) ellen, és ezzel a teljes számlazárolást is kilátásba helyezte. A bukni készülő kormánypártot tehát kollektív bűnösséggel gyanúsítják - kincstárnokostul, könyvelőstül, szóvivőstül, csúcsvezetőstül -, mert az érintettek állítólag több tízmillió kunát szívtak le illegálisan állami vállalatoktól. Olyasmi történt, mintha a 2010-es magyarországi voksolás előtt a már amúgy is leszedált, korrupciós ügyekkel és elszámoltatási "várakozásokkal" terhelt MSZP-t az ügyészség egészében alkalmatlanná minősítette volna a választási harcra (azzal például, hogy minden képviselőjelöltjét berendeli folytatólagos tanúkihallgatásokra).

A horvát közvéleménynek később alkalma nyílt az egyik ámulatból a másikba esni. Az ügyészség egy hete úgy nevezte meg gyanúsítottként Hernádi Zsoltot az Ivo Sanader volt HDZ-s miniszterelnök elleni vesztegetési perben, hogy a Mol elnök-vezérigazgatójával eddig sem a budapesti, sem a zágrábi hatóságok nem közölték a feltételezett bűneit. (Mindössze annyi igaz, hogy a horvát ügyészség júliusban kérte a budapesti kollégákat: hallgassanak ki egy főt, mert szerintük a Mol tízmillió eurós kenőpénzzel váltotta meg az INA olajvállalat irányítási jogait. A magyar ügyészség ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást - nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés gyanúja miatt.)

GDP helyett Sanader

Hogy miért e két patron, a HDZ elleni eljárás, illetve Hernádi nem hivatalos "meggyanúsítása" maradt a horvát kampány végére? Talán szándékosan, talán véletlenül. Tény viszont, hogy az épp húsz éve független nyugat-balkáni országnak elege van a - 2000-2003-as szociáldemokrata időszakot kivéve - töretlen HDZ-hatalomból. Helyben szokásos fordulattal: a rablóprivatizátorok és oligarchák korából, amit leginkább Sanader 15 darabos, Cartier-, Rolex- és Franck Muller-példányokból álló, 150 ezer euró értékű (ám a képviselői vagyonnyilatkozatából nagyvonalúan kifelejtett) óragyűjteménye jelképezett.

A 2009-ben váratlanul lemondott Ivo Sanader helyére a szintén HDZ-s Jadranka Kosor lépett, aki nyilván csak akkor tudja átmenteni magát a jövőnek, ha a választások bekövetkeztéig főinkvizitorként próbál leszámolni elődjével (ami olyan, mint ha nálunk Bajnai Gordon benevezett volna a 2010- es országgyűlési voksolásra, és épp maga számoltatná el Gyurcsány Ferencet - mondjuk a sukorói óriáskaszinó-beruházás ügyében). Eközben a szavazás toronymagas esélyese, a szociáldemokrata SDP megkísérli rákenni a HDZ múltját Kosorra (nem kevés sikerrel, hiszen a célszemély 2009 előtt kormányfőhelyettes is volt), aki erre még inkább ráront a jelenleg fél tucat büntetőeljárással sújtott Sanaderre. Majd amikor beüt a HDZ egészét érintő friss nyomozás, Kosor leszögezi: "A jobboldal megerősödve kerül ki a vizsgálatból, olyan erőként, amely a korrupció elleni harc élére állt."

Ergo minden horvát párt abban érdekelt, hogy diabolizálja Sanadert és köreit - annál is inkább, mert egyébként a gazdasági kilábalás kínkeserves lehetőségeiről kellene beszélni egy olyan országban, amely az elmúlt két évben negatív GDP-növekedést és 18 százalékos munkanélküliséget "produkált". A választások után persze a győztes alighanem "őszödi" hangnemben fogja bevallani, hogy a Mol-INA-csont helyett a jövőben más kérdéseken lesz kénytelen rágódni.

Miért fáj a Mol?

Noha Sanadert háborús nyerészkedéssel és 1994-95-ös történetekkel is gyanúsítják (még külügyminiszter-helyettesként 3,6 millió kuna kenőpénzt fogadott el egy osztrák banktól, hogy a horvát állam e pénzintézettől vegyen fel kölcsönt), azért az INA-t érintő vádpont a legforróbb. Az olajvállalat valóságos ikon, amióta a délszláv konfliktus idején elkötelezetten támogatta a fegyveres honvédőket. Ráadásul a cég súlya akkora a horvát gazdaságban, mint nálunk az OTP-é és a Molé együtt - és a válságos idők már csak olyanok, hogy a külföldi privatizátorok mindig gyanúsnak tűnnek. Ha pedig az INA magánosítója egyben az ország legnagyobb külföldi befektetője, akkor nyilván nagyon gyanúsnak.

De végtére is mi a baj a korábban testvérként kezelt Mollal? 2003-ban még alig zavart valakit, hogy a budapesti olajóriás megszerezte az INA-konszern negyedét, és az sem okozott riadalmat, hogy a Hernádi Zsolt vezette "multi" 2008-ban 47 százalékosra gyarapította üzletrészét. A mostani krimi kiváltója az az aktus, amellyel a Sanader-kormány 2009 januárjában az INA irányítását is átadta a magyaroknak - noha a Molnak nem volt 50 százalék fölötti többsége. Állítólag e "szívességért" cserébe kellett tízmillió euróval korrumpálni a volt miniszterelnököt.

Ezzel szemben történelmi tény: az INA 2008-2009-ben a gazdasági krízis miatt drámai állapotba került, és a Mol azért kérte el a menedzsmentjogokat, hogy meg tudja menteni a vállalatot a szociális katasztrófától (Hernádiék hónapokig egyoldalúan fizették az alkalmazottak munkabérét). Ráadásul Sanader egyszemélyben semmiről sem döntött; ügyvédei igazolni tudják, hogy egykor mind a kormány, mind a HDZ testületei kiálltak az irányításátadás mellett. Szintén nem lényegtelen, hogy miközben az "ősbűn" 2009 januárjában történt, a bizniszt megolajozó állítólagos csúszópénz csak fél évvel később ért célba. A horvát sajtóban megdönthetetlen bizonyítékként tálalt, egy luxusétterem ipari kamerája által is rögzített Hernádi-Sanader "mutyitalálkozót" pedig 2009 őszén ejtették meg, tehát hónapokkal azután, hogy a kormányfő leköszönt hivataláról.

Moszkva tere

Summa summarum: az ésszerűség és az időbeliség inkább cáfolja, mintsem erősíti a Mol-Sanader-összejátszásról szóló vádakat. Ettől függetlenül a kellékek - titkos egyeztetések, ciprusi és svájci offshore közvetítőcégek, az exminiszterelnök egykori bizalmasaként ismert Robert Ježić üzletember vallomása - alkalmasak arra, hogy a horvát véleményformálók egy része feladja a "kételkedem, tehát vagyok" hozzáállást (lásd keretes írásunkat).

Mi több, a kampányzaj odaát kifejezetten eljelentékteleníti azokat az írásokat, amelyek arról szólnak, hogy a Mol-INA testvérháborúnak egyetlen haszonélvezője van: ez pedig a délkelet- európai olajfinomítók zömét ellenőrző - a magyar olajtársaság térségbeli konkurenciájaként azonosítható - Oroszország (lásd ábránkat). Zágrábban azt az amerikai hírszerzéshez közeli Jamestown Alapítványt sem veszik komolyan, amely a Jadranka Kosor által az INA felügyelőbizottsági elnöki székébe delegált Davor Šternt orosz érdekű lobbistaként emlegeti. Sőt, a Nacional minapi cikke is belehullt a semmibe, noha a hetilap feltárta: a horvát állam csővezeték-üzemeltetője csendben megállapodott a boszniai finomítókat birtokló orosz vállalattal egy közös projektben, melynek célja nyilvánvalóan a Mol-INA-felügyelet alatt álló sisaki kőolaj-feldolgozó ellehetetlenítése. A Nacional feltette az alapkérdést: ugyan miért ellenség a Mol, ha közben a horvát állam olyan szerződéseket köt, "amelyek veszélyeztetik a stratégiai fontosságú nemzeti olajvállalat, az INA jövőjét"?




DÉLKELET-EURÓPAI OLAJFINOMÍTÓK MAGYAR, ILLETVE OROSZ KÉZBEN

Mol (magyar) - Idén tavaszig a kőolaj-feldolgozó létesítményekről szóló térképeken Délkelet-Európát egyetlen színnel jelölték, mivel a jelentősebb finomítók orosz tulajdonban voltak (áttételesen legalábbis). Az elnagyolt ábrákon a Molt is moszkvai érdekűnek tüntették fel, noha a Szurgutnyeftyegaznak mindössze 21,2 százaléka volt a magyar olajóriásban. A kép akkor tisztult ki, amikor májusban a kormány bejelentette: megveszi a szlovák Slovnaftot és a horvát INA-t egyaránt uraló Mol ötödét az oroszoktól.
Létesítmények:
Magyarország: százhalombattai dunai finomító
Szlovákia: pozsonyi finomító (a Mol-tulajdonú Slovnaft kezelésében)
Horvátország: rijekai és sisaki finomítók (a Mol által irányított INA tulajdonában)

Lukoil (orosz) - A második legnagyobb orosz olajvállalat 11 finomítóval rendelkezik a világban. Hat anyaországi üzeme mellett részt vesz egy holland és egy olasz létesítmény működtetésében, és ugyancsak a Lukoil-csoporthoz tartozik Ukrajna, Bulgária és Románia egy-egy feldolgozója.
Létesítmények:
Ukrajna:
odesszai finomító a Fekete-tenger közelében
Bulgária: burgaszi finomító ugyancsak a Fekete-tengernél
Románia: ploiesti-i finomító hatvan kilométerre Bukaresttől

Gazpromnyeft (orosz) - Az energiaipari mamut Gazprom olajipari részlege, a Gazpromnyeft idén növelte 51-ről 56 százalékra a részesedését a NIS szerb nemzeti olajtársaságban. A belgrádi kormány három éve jelentette be, hogy Oroszországnak privatizálja a maga "Molját" - Moszkva pedig megfogadta: Szerbián keresztül vezeti a Nyugat-Európába tartó Déli Áramlat gázvezetéket.
Létesítmények:
Szerbia: újvidéki (Novi Sad) és pancsovai (Pancevo) finomítók

Zarubezsnyeft (orosz) - A Vietnamban is aktív orosz állami cég 2007-ben három fontos boszniai szerb olajipari üzletrészt szerzett meg: a Bosanski Brod-i kőolajfinomítót, a modricai motorolajgyárat és a Petrol benzinkúthálózatot. Az ügyletet az a - szintén állami - Vnyesekonombank finanszírozta, melynek felügyelőbizottsági elnöke Vlagyimir Putyin.
Létesítmények:
Bosznia-Hercegovina (Boszniai Szerb Köztársaság): Bosanski Brod-i és modricai finomítók



A MOL ELLENI HADJÁRAT MOTORJAI

MI A SZEREPE A HERNÁDI ZSOLTOT IS ÉRINTŐ ELJÁRÁSOKBAN?
DAVOR ŠTERN -
A horvát ügyészség először 2009 végén kért betekintést az INA-ban történt Mol-befolyásszerzéssel kapcsolatos iratokba, majd tavaly az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) kezdte firtatni, hogy miért kellett "átjátszani" a magyaroknak az olajvállalat irányítását. Štern ebbe a kórusba szállt be - az INA felügyelőbizottsági elnökeként -, amikor idén nyáron a horvát versenyhivatalnál megtámadta a Mol menedzsmentjogairól szóló döntést.
ROBERT JEŽIC - Kizárólag Ježic vallomása "alapozza meg" az Ivo Sanader elleni Mol - INA korrupciós vádat. Az üzletember azt állította: Xenoplast & Shipping AG nevű svájci cégéhez futott be 2009 júniusában (ciprusi offshore hálózatokon keresztül) a volt horvát kormányfőnek szánt magyar vesztegetési pénz fele, ötmillió euró. (A másik ötmillió továbbításához az ügyészség gyanúja szerint Sanader öccsének svájci érdekeltségét használták a feladók.)

MILYEN KAPCSOLATA VAN/VOLT A KORMÁNYZÓ HORVÁT DEMOKRATA KÖZÖSSÉGGEL (HDZ)?
DAVOR ŠTERN - Štern liberális-technokrata politikus, a '90-es években Horvátország első kormányfőjéhez, Franjo Tudjmanhoz állt közel. 1995 és 1997 között gazdasági miniszter is volt, majd az INA vezérévé tették meg, később egy ideig a HDZ koalíciós partnereként jegyzett szociálliberálisok (HSLS) politikusa lett. 2010 óta képviseli a horvát kormányt az INA fb-jében, Jadranka Kosor miniszterelnök bizalmasa.
ROBERT JEŽIC - Sanader pártelnöksége idején Ježic egyike volt a HDZ-hez kötődő befolyásos pénzemberek csoportjának. 2008-ban ő vette meg a legrégebbi horvát napilapot, a Novi Listet, majd azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a 2009-2010-es államfő-választási kampányban nemcsak a HDZ-s jelöltet támogatta anyagilag, hanem a szocdemek későbbi győztes indulóját, Ivo Josipovicot és más aspiránsokat is.

MILYEN BEFOLYÁSSAL RENDELKEZIK A HORVÁT ÉS A NEMZETKÖZI ÜZLETI ÉLETBEN?

DAVOR ŠTERN - A horvát közéletben hol Izrael, hol Oroszország bábjaként emlegetik. Tinédzser koráig a zsidó államban élt, a '80-as évektől kezdve viszont - megszakításokkal - több mint 15 évet dolgozott Moszkvában. Először az INA moszkvai irodáját vezette, majd amerikai energetikai cégeket, illetve az izraeli-spanyol állampolgár Marc Rich érdekeltségeit képviselte az orosz fővárosban. 1999 óta a Fülöp-szigetek tiszteletbeli konzulja Zágrábban, de egyes üzleti kapcsolatai Magyarországhoz kötik (a TriGránit horvát ingatlanprojektjeit menedzseli).
ROBERT JEŽIC - Az elmúlt években Horvátország húsz leggazdagabbja közt emlegették a nevét. Fő érdekeltsége a Dioki petrolkémai konszern (melyet Sanader első kormányfői ciklusában privatizált), és egy ideig a rijekai labdarúgóklub is hozzá tartozott.

MILYEN KÉTES, VITATHATÓ ÜGYEK FŰZŐDNEK A NEVÉHEZ?
DAVOR ŠTERN - Az amerikai hírszerzéshez (CIA) közeli Jamestown Alapítvány azt állítja Šternről, hogy orosz érdekeket képvisel az adriai térségben. Az ezredforduló után annak a TNK-BP nevű közös vállalatnak volt a főtanácsadója Moszkvában, amelyről tudni illik: az orosz tulajdonosok anno ugyanolyan kriminalizálós technikával lehetetlenítették el a brit társbefektetőiket, mint ahogy most a horvát állam próbálja megtörni a Mol uralmát az INA-ban.
ROBERT JEŽIC - A Sanader-dominó tavaly decemberben érte el Ježicet. Letartóztatták, mert golyóálló BMW-vel vesztegette meg a volt miniszterelnököt, illetve a Janaf nevű állami csővezeték-vállalattal akarta megvásároltatni a Dioki tárolóbázisát. Szintén a terhére róják, amiért kijárta, hogy cége olcsóbban vehessen áramot az államtól. Az viszont nem számít bűnnek, hogy 2009-ig az INA legnagyobb gázvásárlójaként is kedvezményeket élvezett - amíg a Mol meg nem szüntette kiváltságait. Idén áprilisban (vélhetően a Sanader-Hernádi-sztoriért cserébe, vádalku keretében) kiengedték a börtönből.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.