Gazdaság

Hurrá, itt az infláció!

/ 2018.05.02., szerda 17:01 /

Az olvasót provokáló cím csak félig komoly, ámbátor tavaly tényleg fellélegeztek a fejlett országok és a csatlakozó térségek jegybankárai, amikor elmúlt a deflációs veszély.

Mert az infláció rossz ugyan, a folyamatos árnövekedés nehezíti a kalkulációt, átárazásokra kényszeríti a gazdasági szereplőket, ám az árszint általános csökkenése még rosszabb. Az 1929-es világválság nyomán a terményárak esése csődbe vitte a gazdákat, adósságuk terhe megnőtt, hiszen zsugorodó jövedelemből kellett volna törleszteni. Majd a 2008-as válság után szintén felsejlett a defláció veszélye: az árnövekedés megállt, a nagy bizonytalanság közepette a vevők elhalasztották a vásárlást, a kamatszintek sosem látott mélységbe estek. Nullát alig meghaladó kamatok? De hiszen ez jó, gondolhatnánk, hiszen így a beruházásokhoz olcsón lehet kölcsönt felvenni. Igen, ha az üzletember lát maga előtt ígéretes jövőt, bővülő piacot. Ám ha nem bővül a kereslet, akkor kamatmentesen sem vesz fel beruházási hitelt.

Az Egyesült Államok előbb, Európa némi késéssel végre túljutott a nehéz szakaszon. Az európai gazdaság dinamikusan nő, a munkanélküliség jórészt felszívódott, sőt a cégek versengve ajánlanak állást, a bérek emelkednek. Az infláció mégsem lódult neki a legutóbbi időkig, mert például a nemzetközi olaj- és terményárak 2014-ben mérséklődtek, és lefelé húzták az árszintet. A nagy nyersanyagexportőrök – mint Oroszország vagy az arab kitermelők – megsínylik, ha a nyersolaj ára esik, az olajimportőr nemzetek viszont ugyanezt globális rezsicsökkenésként élik meg. Az Orbán-kormány nem volt rest a maga érdemének betudni a fejleményeket (és egyben tovább fokozta az energiaszektor feletti állami befolyást).

Inflációs folyamatainkon sokat segített a nemzetközi áralakulás, hiszen nem volt, ami felfelé hajtsa a magyar árakat, és a válság után a hazai kereslet csak lassan tért magához. Ennek a rendkívüli időszaknak azonban idén vége lett. Az olajárak hatalmasat már egyébként sem bírnának esni, sőt most inkább fölfelé lépegetnek. A magyar kormány és a jegybank forintárfolyam-gyengítő politikája pedig drágítja az importárakat. Ezek eddig nem lódultak meg, de a világgazdaság mostani erőteljes bővülése idővel a világpiaci árak emelkedésével jár.

Ezért érdekes ez a pillanat a világban. A defláció veszélye elmúlt, az európai árszint egy és két százalék közötti éves emelkedési üteme pont jó. Talán különös, de a pénzpolitikusok nem a nullát, hanem ezt tartják kívánatosnak. Ám ha az infláció efölé nő, akkor a központi bankok kamatot emelnek. Ez már bekövetkezett az Egyesült Államokban, s hasonló kezdődhet az euróövezetben és a szomszédainknál. És nálunk? A defláció itt korábban sem fenyegetett: múló epizód volt, amikor fogyasztói árindexünk benézett a nulla alá. Most viszont meglódultak a bérek, és ezzel nőnek a termelési költségek. Az árszint felfelé indult: az idén és jövőre háromszázalékos és afölötti áremelkedés várható, ami bizony nem kevés. Eközben az MNB egy százalék alatt őrzi a jegybanki kamatlábat, és mindent megtesz a magyar állampapírok hozamának mélyen tartásáért. Így eshet meg, hogy a világ legjobb adósa (Egyesült Államok) által kibocsátott kötvények hozama magasabb lehet a magyar államénál, melynek kockázati besorolása épp csak meghaladja a bóvli szintjét.

A nyomott kamatszintet mind nehezebb szakmai érvekkel alátámasztani, a politikai motívumok annál nyilvánvalóbbak. Az alacsony kamat és a gyenge forint jót tesz az MNB nyereségének – ám ez nem lehetne szempont. Az MNB mondhatja, hogy inflációs célja egyébként is régóta háromszázalékos. Az egy évtizede rendben volt, azóta viszont a világ többi részén alacsonyabb árindexeket tartanak egészségesnek. Mesterségesen visszafogott alapkamatunk egyre több belső feszültséget generál. Ha netán az év végén vagy a jövő év elején hozzányúlnak, talán majd nagyot kell emelni. Mert valóban visszajött az infláció.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.