Baljós árnyak a magyar Microsoftnál | Válasz.hu
valasz.hu/uzlet/van-e-ertelme-betiltani-a-muanyagszatyrot-es-a-szivoszalat-129146

http://valasz.hu/uzlet/van-e-ertelme-betiltani-a-muanyagszatyrot-es-a-szivoszalat-129146

Gazdaság

Baljós árnyak a magyar Microsoftnál

/ 2018.07.18., szerda 08:04 /
Baljós árnyak a magyar Microsoftnál

Nemrég váratlanul felállt székéből a magyar Microsoft ügyvezetője. Nem ez az első baljós árny a vállalatnál: fél éve elcsapták állami viszonteladóikat, két volt vezetőjük kormányzati mentőövet kapott, és a hírek szerint az amerikai hatóságok is vizsgálódnak az ügyben.

Románia történetének egyik legsúlyosabb visszaéléseként emlegetik az úgynevezett Microsoft-aktát. A Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) 2014-ben közel háromszáz gyanúsított, köztük kilenc volt miniszter ellen emelt vádat három egymást követő kabinet informatikai közbeszerzései miatt. A kormánytagok – összesen 50 millió dollárnyi – kenőpénzért cserébe olyan viszonteladóktól vásároltak szoftvereket, amelyek a piaci árnál 30-40 százalékkal drágábban adtak túl a Microsofttól és más cégektől beszerzett licenceken. Eddig három jogerős ítélet született: 2016-ban két vállalkozót, egy volt minisztert és egy expolgármestert két és hat év közötti börtönre, valamint egy és 9 millió euró közötti vagyonelkobzásra ítéltek.

A DNA a Microsoft anyacége által a romániai leánynál folytatott belső vizsgálat nyomán kezdett nyomozni. Bár a magyar hatóságok eddig nem indítottak nyomozást, sok jel utal arra, hogy egy hasonló vizsgálat a magyarországi Microsoft-leánynál is folyt, sőt: folyik. Tavaly decemberben a vállalat szakított három jelentős, az állami szférával üzletelő viszonteladójával, napokkal azután, hogy volt kormányzati kapcsolattartója, Sagyibó Viktor miniszteri biztosi kinevezést kapott Lázár János akkori kancelláriaminisztertől.

Most újabb változás történt a cég háza táján. Július 2-án – a vállalat szerint saját döntésére – távozott az ügyvezető igazgatói posztról Szentkuti Gabriella, aki három éven át töltötte be a tisztséget. Bár a közlemény nem hozta összefüggésbe a lépést az elmúlt hónapok ügyeivel, a távozás váratlannak tekinthető – a cég kommunikációs ügynöksége másfél héttel korábban még interjút ajánlott Szentkutival a mesterséges intelligenciáról a HVG szerkesztőségének.

Vonzó modell

A világ legnagyobb szoftvercége és az Orbán-kormány közötti kapcsolat kacskaringós utat járt be. A kabinet 2011-ben még azt tervezte, hogy az állami szféra a Windows, az Office és más Microsoft-szoftverek helyett olcsóbb, nyílt forráskódú programokra tér át, de a fellángolás nem sokáig tartott: 2012-ben már stratégiai megállapodást kötött a redmondi óriással. Ennek része volt a Digitális Közösségek program, amelynek keretében 17 ezer család kaphatott számítógépet, igaz, a kezdeményezés nem jutott tovább a miskolci pilotprojektnél. A Microsoft építhette ki a digitális tananyagokat tartalmazó Nemzeti Köznevelési Portált is. A vállalat sokat áldoz a pedagógusok digitális továbbképzésére, s a magyar diákok és tanárok ugyanúgy ingyen használhatják az Office programcsomagot, mint más országokban élő társaik (ami nem változik a jövőben sem, függetlenül az ügy fejleményeitől).

A békekötés legfőbb hozadéka azonban az volt, hogy a Microsoft-szoftvereket áruló cégek előtt megnyílt az út a közbeszerzések piacára. A nagy szoftverfejlesztők a legtöbb országban, így hazánkban sem közvetlenül értékesítik programjaik használati jogát az állami intézményeknek, hanem nagy viszonteladóknak (large account resellers – LAR) adják el a licenceket, és utóbbiak indulnak a pályázatokon.

Optimális esetben a szoftver mellé rendszerüzemeltetési tanácsadást, támogatást is nyújtanak, de sokszor pusztán továbbértékesítik a licenceket, így különösebb hozzáadott érték nélkül kaszálhatnak nagyot. Ennek fényében érthető, miért válhat könnyen ez a piac a korrupció melegágyává, amint Romániában történt.

A modell hazánkban is vonzónak bizonyult. Ráadásul valószínűleg éppen az adóhatóság egyik közbeszerzése lehetett az ügy, ami fennakadt az amerikai Microsoft szűrőjén: a Napi.hu szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2014 májusában bruttó 1,82 milliárd forintért vásárolt Office és Windows licenceket a RacioNet Zrt. nevű cégtől, 30 százalékkal drágábban a piaci árnál. Ráadásul a programok zömét két évig nem is telepítették a hivatal gépeire, mivel nem is volt ehhez megfelelő eszközpark. Ironikus módon az adóhatóság mellett az Országos Rendőr-főkapitányságnál is jelentős túlárazás történt a portál szerint – itt még további 30 százalékkal drágábban jutottak a programokhoz a Humansoft Kft. nevű cégtől.

Az amerikai Microsoft egyes források szerint 2014 decemberében, mások szerint 2015-ben kezdett vizsgálódni magyar leányvállalatánál, és a kiváltó ok sem tisztázott. A 24.hu szerint az amerikai kitiltási ügy volt a szikra (a fenti szerződés megkötésekor Vida Ildikó volt a NAV elnöke), mások úgy tudják, egy nem sáros viszonteladó tett „feljelentést” Redmondban. A cég nyilvánosan nem erősítette meg a vizsgálat tényét, igaz, nem is cáfolta. Az biztos, hogy 2016 első felében két, az előző években vezető pozíciót betöltő munkatárs is váratlanul, hallgatás közepette távozott a Microsoft kötelékéből.

Kinyílik az ejtőernyő

Az egyik az a Papp István volt, aki 2011 és 2015 között ügyvezető igazgatóként irányította a leányvállalatot. Méghozzá olyan eredményesen, hogy 2015-ben magyar menedzserek körében szokatlanul magasra kapaszkodott fel a Microsoft vállalati ranglétráján: az ázsiai és csendes-óceáni régió salesért és marketingért felelős alelnökévé nevezték ki, Szingapúrba. Ám alig egy évet töltött el a pozícióban, sőt 2016 nyarán az egész cégtől távozott, bejelentés nélkül. Noha a Napi.hu szerint az anyacég vizsgálatában az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ), az FBI és az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) munkatársai is részt vettek, Papp egy interjúban cáfolta, hogy bármely amerikai hatóság meghallgatta volna.

A másik csendes távozó Sagyibó Viktor volt, a kormányzati üzletágért felelős igazgató, akinek búcsújára csak akkor derült fény 2016 első felében, amikor megnevezték az utódját. Ő először egy Microsoft-viszonteladónál, a 4iG Zrt.-nél helyezkedett el vezérigazgatóként, de alig két hét után „személyes okokra” hivatkozva fel is állt; piaci információk szerint a Microsoft hatott oda partnerének, hogy nem látja szívesen Sagyibót a cég élén. A 4iG Zrt. egyébként a fent említett Humansoft anyavállalata, és egyik részvényese az a Tief Terra Kft., amely a Mészáros Lőrinc multimilliárdos üzlettársaként ismert Szíjj László résztulajdonában áll.

Ám sem Papp, sem Sagyibó karrierje nem feneklett meg a „piaci kudarcok” után: kormányzati pozícióban helyezkedek el. Papp 2016 őszén a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettese lett, ami visszalépés a szingapúri Microsoft-szék után, de csak fél évig volt itt. Azóta Thriveo nevű cégének élén startupok útját egyengeti, bár Lázár János egy tavaszi kormányinfón elárulta, hogy a kormánynak is segített a közigazgatás-fejlesztési program végrehajtásában. Sagyibó 2017 őszén ugyanennek a programnak a felügyelője lett miniszteri biztosként a Lázár-féle kancellárián. Vagyis épp annak a területnek az állami oldalán dolgoztak, ahol microsoftos korukban még eladóként voltak érdekeltek. (Sagyibó a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségen már nem tölt be pozíciót, a terület pedig átkerült a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.)

Sagyibó kinevezése vörös posztó lehetett a Microsoft szemében. Aligha véletlen egybeesés, hogy közvetlenül utána az ügy eddigi legdrasztikusabb lépésére szánta el magát: felmondta a RacioNet, a Humansoft és egy harmadik cég, az Euro One Zrt. viszonteladói szerződését.

„Úgy döntöttünk, hogy a helyi partnercsatornáink működtetésében új irányt veszünk. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a Microsoft nem közöl üzleti partneri kapcsolataira és korábbi kollégáira vonatkozó adatokat” – kommentálta a cég virágnyelven a lépést. Négy nagy LAR-partnere közül hármat lőtt ki egy csapásra, amivel magának is bevételkiesést okozott. (A három cég kevésbé sínylette meg a szakítást. A RacioNet rögvest 100 milliós megbízást kapott a Főpolgármesteri Hivataltól, az Euro One néhány héten belül az MVM, a Mavir és a NISZ Zrt. pályázatain nyert kétmilliárd forintnyi közbeszerzést, s mindhárman bekerültek egy 75 milliárdos, tárolókra és szerverekre kiírt keretmegállapodás győztesei közé.)

Amerika vizsgál

Hogy lesz-e további következménye az ügynek, a jövő zenéje. Mindenesetre nem zárható ki, a Népszava ugyanis a választás előtt arról adott hírt, hogy az anyacég és az amerikai igazságügyi tárca továbbra is vizsgálódik a magyar leányvállalat ügyében. Sőt, a vizsgálat szinte az egész közszférát érinti. A lap birtokába került egy irat az amerikai cég jogi részlegéről, amely utasítja a cég munkatársait, hogy őrizzenek meg minden dokumentumot (beleértve a kézzel írt feljegyzéseket és a törölt e-maileket), amelyek a cég közszférába eladott licencei után keletkeztek, külön nevesítve a NAV és az ORFK mellett a Magyar Államkincstárt, a Magyar Postát, a HM EI Zrt.-t, a húsz kormányhivatalt és más szervezeteket.

A napilap azt is tudni véli, hogy az ügyben a HCS Experts Kft. is érintett. A 2011-ben alapított vállalkozásnak 2015-ben lett tulajdonosa Tiborcz István, mire az szinte egy csapásra vált 938 millió forintos forgalmú céggé. A miniszterelnök veje a 2014–2015-ös üzleti év után 460 millió forintos osztalékot vett ki a HCS Expertsből, amely nem volt a Microsoft-viszonteladók között, csupán beszámlázott nekik. Tiborcz testvére, Péter pedig 2015-ben néhány hónapon át a NAV informatikai főosztályvezetőjeként tevékenykedett.

* * *

Bill Gates és a migráció

Ha a Microsoft vizsgálatának lesz folytatása, szerezhet még kellemetlen perceket a magyar kormánynak, a cég alapítója (és máig jelentős részvényese), Bill Gates azonban a migráció ügyében Orbán Viktor „szövetségese”.A világ második leggazdagabb embere tavaly nyáron a Welt am Sonntag című német lapnak elhibázottnak nevezte a befogadáspárti politikát.„Minél nagylelkűbb vagy, annál inkább elterjed a nagylelkűséged híre, ami még több embert motivál arra, hogy elhagyja Afrikát. Németország egyszerűen képtelen befogadni azt a sok embert, aki Európa felé tart” – fogalmazott. Hozzátette: „Európának meg kell nehezítenie az afrikaiak számára, hogy a jelenlegi tranzitútvonalakon elérjék a földrészt.” Bill Gates régóta jelentős összegekkel támogatja a szegény afrikai országokban az egészségügyet, az oktatást, a vízügyi és mezőgazdasági fejlesztéseket, és a fejlett országokat is erre biztatja.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.