valasz.hu/uzlet/van-e-ertelme-betiltani-a-muanyagszatyrot-es-a-szivoszalat-129146

http://valasz.hu/uzlet/van-e-ertelme-betiltani-a-muanyagszatyrot-es-a-szivoszalat-129146

Gazdaság

Így aratnak a bankok

/ 2015.03.25., szerda 15:15 /

Az állam is lehet jó tulajdonos – magyarázza Jelasity Radován, miért kötött szándéknyilatkozatot az Erste Bank a kormánnyal és az EBRD-vel. Az elnök-vezérigazgatót megkérdeztük, volt-e szerepe Simor Andrásnak az ügyletben, megveszik-e a Raiffeisent, és mikor ér véget a devizahitelesek ügye.

– Figyelemmel kíséri, mi történik Szerbiában a devizahitelekkel?

– Hogyne, napi szinten követem, de nemcsak a szerbiai fejleményeket, hanem azt is, hogy mi történik ezen a téren a térségben. Szerbiában a svájcifrank-alapú devizahitelek állománya országos szinten alig egymilliárd svájci frank – Magyarországon 3-4 éve még 18-szor nagyobb volt ez az állomány. Szerbia mellett a horvátok is keresik a megoldást, de a lehetőségek korlátozottak: a horvát állam devizatartalékai szerények, a helyi valutára történő átváltás a magas kamatok miatt aligha lehetséges.

– Családi vagy baráti körében van devizahiteles?

– Euróhiteles van, de svájcifrank-alapú devizahiteles nincs. Télen Szerbiában síeltem, s a lesiklópályán megszólított egy idegen. Elpanaszolta, hogy két frankhitele is van. Lemondóan legyintett: „Radován, jobban tetted volna, ha annak idején a devizahitelezést betiltod, s nem csak beszélsz ellene.” Utólag persze már mindenki okos.

– Ha ismét ön lenne a szerb nemzeti bank elnöke, miként kezelné a devizahitelesek problémáját?

– A helyi fizetőeszközre történő átváltást támogatnám. Jobb minél hamarabb letudni a konvertálás egyszeri költségét az ideig-óráig tartó megoldások keresgélése helyett. Az idő nem a devizahiteleseknek dolgozik.

– Ma milyen lenne Magyarországon a helyzet, ha a kormány tavaly nem dönt a devizahitelek forintosításáról?

– Egészen másról szólnának az újságok címlapjai. A bankok novemberben eurót kaptak a Magyar Nemzeti Banktól a forintosításhoz, amit aztán svájci frankra kellett átváltaniuk, hogy visszafizethessék a hitelek forrását. Még csak belegondolni is rossz abba, mi történt volna, ha a bankok – a kedvezőbb árfolyam reményében – egy-két hónapot várnak az átváltással, s a svájci jegybank épp ekkor számolja fel a frank és az euró közti árfolyamküszöböt.

– Most épp a brókerbotrány fejleményei uralják a címlapokat.

– Ezek az esetek is ékes bizonyítékai annak, mennyire fontos a banki felügyelet szerepe és a könyvvizsgálók munkája. Szerbiában tíz éve, amikor ott jegybankelnökként dolgoztam, előírtuk, hogy csak azok a könyvvizsgálók ellenőrizhetik a pénzintézeteket, amelyeknek a jegybank erre engedélyt adott. Ilyet négy kapott az egész országban.

– Meg lehetett volna előzni ezeket a bűncselekményeket jó szabályozással?

– Talán igen. De ha jobban belegondolunk: éveken keresztül ment a csalás, folyt a lopás milliárdos nagyságrendben. Ilyen esetek után azért illene a szabályozó rendszert megváltoztatni, a felelősöket megtalálni, az elkövetőket megbüntetni. A könyvvizsgálók sem szentek, de azért egy formanyomtatvány kitöltésénél és lepecsételésénél nagyobb kell hogy legyen a felelősségük. Az Erste brókercége az egyik legnagyobb piaci szereplő. Senkinek sem áll jobban az érdekében, mint nekünk, hogy a felügyelet vegye rövidebbre a pórázt.

– Nem tartja furcsának, hogy miközben a kormány a bankszektor magyarosításán dolgozik, épp a hazai tulajdonban lévő kisbankok és brókerházak mentek csődbe?

– Sok országban dolgoztam, de egyikre sem lehetne azt mondani, hogy jobb vagy rosszabb, mint a másik. Az Erste Bankban sem marslakók dolgoznak: munkavállalóink 99,9 százaléka magyar. A bankok működése elsősorban attól függ, hogy milyen a menedzsment, illetve hogyan működik az adott országban a szabályozás. Mi sem vagyunk szűzek, nekünk is jelentős problémáink voltak 2010 és 2013 között.

– Jegybanki szakemberek szerint négy-öt bankcsoport maradhat meg. Nem fog ettől ugyanolyan oligopolisztikussá válni a magyar piac, mint a mobilszolgáltatók esetében?

– Mobiltelefonálni valóban csak a három nagy szolgáltatón keresztül lehetséges, banki szolgáltatást viszont külföldről is igénybe vehetnek a magyarok. A nagyvállalatok például inkább külföldön vesznek fel hitelt, mert az számukra olcsóbb. A magyar bankrendszer ma egészségesebb, mint 5-10 éve: költséghatékonyabb, a kamatok és a marzsok pedig alacsonyabbak. Attól nem félek, hogy versenykorlátozó oligopóliumok jönnének létre. Épp ellenkezőleg. Inkább az a kérdés, ki fog a piacon megmaradni a nagybankok – az OTP, az Erste, a K&H vagy az Unicredit – mellett. Nem szabad megfeledkezni a takarékszövetkezeti integrációval és a Magyar Postával összefonódó FHB-ról sem. Eddig is kemény volt a verseny, így lesz ez a jövőben is. De csak kevés olyan bank van, amelyik képes hosszú távon is pénzt termelni. Az esetek többségében nem a matematikai számítások, vagyis a realitások alapján hozzák meg a bankok az esetleges kivonulásról szóló döntésüket, hanem érzelmi alapon.

– Lapunknak legutóbb úgy nyilatkozott, hogy az Erstének csak akkor van jövője Magyarországon, ha sikerül munkabéres ügyfelei számát drasztikusan megnövelnie.

– Az utóbbi három évben több mint 30 százalékkal, 400 ezer fölé növeltük a számukat. Azt reméljük, hogy a kivonuló Citibank lakossági ügyfeleit is az Erstének sikerül átvennie. Keményen megdolgoztuk a bécsi központunkat is, és sikerült elfogadtatni a tulajdonosokkal, hogy a növekedésnek az akvizíció az egyik járható, de korántsem könnyű útja. Ez ugyanis óriási kihívás a banki elszámolás és a forintosítás idején, ami után egyébként az üzletmenet normalizálódását várjuk – egyre javuló makrogazdasági klíma közepette.

– Megvennék a Raiffeisen magyar leánybankját is?

– Mi vagyunk az egyetlen olyan nagybank, amelyik nemcsak beszél, hanem tesz is a bankkonszolidáció érdekében. Most minden azon múlik, hogy a versenytársak közül ki marad és ki megy.

– Az elszámoltatás és a forintosítás nem igazán mozgatta meg a bankokat. Mindenki azt várta, hogy elárasztják a piacot az új forinthitelek.

– Még csak most kezdődik az igazi harc: most jönnek ki a bankok a forinthitelekkel. Attól függően, ki mint vet a következő 3-4 hónapban, úgy fog aratni a következő években. Az újonnan kihelyezett lakossági hitelek állománya 350-400 milliárd forint körül alakul évente, ennek többszörösét kell újrakötniük a forintosítással a bankoknak és az ügyfeleknek. Ha ebből sikerül plusz öt százalékot elcsípni, az ugyanannyi, mint amennyit két-három év alatt köt meg egy hitelintézet normális ügymenetben. Ezért a piacon maradni akaró bankok nagyon agresszívek lesznek. Mi legalábbis erre készülünk.

– Hogy állnak az elszámolással?

– Mi voltunk az elsők, akik elszámoltak azokkal az ügyfelekkel, akik már korábban lezárták a hitelüket nálunk. Nekik húszmilliárd forintot utaltunk vissza. A többieknek a visszajáró pénzt azóta már betörlesztettük az adósságállományukba. A múlt hétvégén pedig az érintett ügyleteink 95 százalékát elszámoltuk, és csaknem teljesen forintosítottuk a deviza-jelzálogkölcsönöket is. Ügyfeleink április végéig kapják meg az értesítőleveleinket. Az elszámolás óriási logisztikai és informatikai feladat. Lebonyolításához az Erstének 260 embert kellett fölvennie. Gondoljon el egy olyan táblázatot, amelynek több mint 400 ezer sora és 270 oszlopa van! Mivel ekkora munkáról van szó, ami ráadásul rengeteg pénzbe is kerül, s ami alól nem lehet kibújni, úgy döntöttünk, megpróbáljuk a legjobbat kihozni az egészből. Örökké nem lehetünk sértődöttek.

– Mennyi lesz a végszámla?

– Háromszázmillió euró felett, százmilliárd forint körül fog alakulni, ami az egész bankcsoportnak nagyon fáj. De mielőtt megkérdezné, mennyit kerestünk a devizahitelezéssel, leszögezem: ennek a töredékét. Ám most az Erste úgy döntött, hogy bár nem kellene, még a 2004. május 1-je előtt folyósított devizahiteleket is átváltja. Ezek száma kisebb, de nem elhanyagolható. Ezeket a svájci frankos hiteleket ugyanazon az árfolyamon váltjuk át, mint amilyennel a többit is forintosítani kell. Az euróhitelek esetében viszont a piaci árfolyamot ajánljuk fel ügyfeleinknek. Történelmi nap lesz számunkra, amikor remélhetően májusban be tudjuk jelenteni: az Erste Bank az összes jelzálogalapú devizahitelét forintosította. Mióta 2011-ben az Erstéhez szegődtem, szinte csak a múlttal foglalkozom. 2015-ben már szeretnénk a jövőre koncentrálni.

– Mi lesz a frankalapú autóhitellel?

– Mi annak örültünk volna, ha sikerül ezt is forintosítani. Ha már egyszer a banki elszámolás miatt ez pénzbe kerül, akkor legyen meg a forintosítás is. A mostani a legrosszabb megoldás, mivel a kockázat továbbra is külföldi valutában marad. Nehéz helyzetben lévő ügyfeleink számára igyekszünk megoldást találni a hitelek átalakításával.

– A külföldi befektetők bizalmatlansága miatt kell tulajdonrészt szereznie az Erstében az EBRD-nek és az államnak? Utoljára 20 éve volt ilyenre példa. Akkor az EBRD bizalomerősítő szándékkal szállt be a frissen privatizált Budapest Bankba az új tulajdonos, a GE Capital mellé.

– Egy ilyen szándéknyilatkozatot, mint amit az EBRD az Orbán-kabinettel megkötött, az Erste nem tudott volna a magyar kormánnyal aláíratni.

– Ezek szerint nem az Erstétől jött az ötlet? Netán Simor András volt jegybankelnök, az EBRD pénzügyi alelnöke volt az érdemi szerzője?

– Simor Andrással egyszer sem találkoztam, a tárgyalások az EBRD pénzügyi szektorral foglalkozó részlegén keresztül zajlottak. Nagy eredménynek tartjuk, amit az EBRD bevonása révén a bankszektor számára sikerült elérnünk – a magáncsőd kérdésével, a majdani bankprivatizációval vagy az újabb állami bankvásárlással kapcsolatosan. Bár a szándéknyilatkozatból mindenki a bankadó mértékének csökkentését emelte ki, a jövőre nézve sokkal fontosabb mindaz, ami ezen kívül van a memorandumban.

– A szándéknyilatkozat szerint többségi tulajdonrészt nem, de kisebbségit még szerezhet az állam valamelyik bankban.

– A bankszektort illetően más szelek fújnak Magyarországon és a térségben, mint tíz éve, amikor mindenki bankot szeretett volna itt venni, méghozzá a könyvi érték többszöröséért. Amikor nincsenek új tulajdonosjelöltek, miközben a bankszektort stabilizálni kell, akkor tulajdonosként el kell fogadni az államot, még ha ez nem is a legideálisabb megoldás. Az állam is lehet jó tulajdonos, főleg, ha határozott ideig, kisebbségi tulajdonrésszel és profi menedzsmenttel van jelen a bankban.

– Az eldőlt már, hogy az állam mekkora tulajdonrészt vesz meg az Erste Bankban, s tőkeemeléssel vagy részvényvásárlás útján jut hozzá? Egyáltalán mennyi lesz a vételár?

– Sok energiát lekötött a pénzügyi kormányzatnál a brókerbotrány az utóbbi hetekben, az Erste pedig a Citibank akvizíciós ajánlatán dolgozott. De ettől még senki sem állt el az ügylettől, amit a tervek szerint június végéig lezárunk. Március végéig megnyitjuk az Erstében azt az adatszobát, ahol a kormány, illetve az EBRD szakértői is tájékozódhatnak a bank pénzügyi helyzetéről. Az árral kapcsolatos részletek majd csak ezután dőlnek el.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.