Gazdaság

Így segítenék a devizahiteleseket

/ 2010.07.07., szerda 15:02 /
Így segítenék a devizahiteleseket

Azt szeretnénk elérni, hogy a devizahitelek esetében legyen világos és egyértelmű a bankok árfolyam-kezelési mechanizmusa - nyilatkozta a Heti Válasznak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének július elsejével kinevezett régi-új elnöke. A devizahitelezés rendszerének felülvizsgálatát már a most leköszönő elnök, Farkas Ádám is megígérte.

Szász Károly szerint „amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét, és forintban is fizet egészen a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom.

Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és -eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok több százalékpontos, extra nyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte sem valós költség, sem valós kockázat. Az ügyfelek ráadásul teljesen ki vannak szolgáltatva: nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi műveltséggel, sem árfolyam-előrejelzési kapacitásokkal, elemzésekkel."

Ezért írná elő a bankok számára a felügyelet élére visszatérő elnök, hogy a mindenkori jegybanki hivatalos árfolyamot vagy az adott kereskedelmi banki középárfolyamot alkalmazzák a devizahitelek esetében. Ez transzparenssé tenné és semleges platformra helyezné a devizahiteleket.

Szász korábban annak a kifogásának is hangot adott a Heti Válasznak adott interjújában, hogy a hitelszerződések köziratba foglalása alapvetően banki érdekeket tükröz: „Azt, hogy bírósági végrehajtás nélkül, közvetlenül is érvényesíthető legyen egy követelés. De akkor miért az ügyfeleket terheli megkötésének vagy módosításának a díja? Miért csak 90 napig van lehetőségük a bankkal korábban együttműködő, ám a válság miatt fizetési késedelembe eső ügyfeleknek arra, hogy saját maguk értékesítsék a jelzáloggal terhelt ingatlanukat? S ha végrehajtásra kerül a sor: a követeléskezelő cégek miért az amúgy is vesztes pozícióban lévő ügyfelekre terhelik a költségeiket?" - tette fel a kérdést.

 

Tavaly egyébként ezer lakossági panasz nyomán a PSZÁF végre elkezdte a devizahitelek felülvizsgálatát az egyes bankoknál. Farkas Ádám, most leköszönő elnök akkor azt ígérte: górcső alá fogják venni azt is, hogy a bankok mennyire nyitották szélesre a hitelek esetében a devizák vételi és eladási árfolyama közötti rést, „ez mennyire volt indokolt, s mennyire volt összhangban a saját szabályzataikkal.

De arra is kíváncsiak vagyunk, hogy az egyéb kondíciók változásai hogyan tükröződnek a törlesztő részletekben." Farkas Ádám a Heti Válasz arra a kérdésére akkor viszont nemmel válaszolt, hogy nyilvános lesz-e a vizsgálat eredménye, azaz, hogy mekkora haszonra tettek szert az egyes pénzintézetek a devizahitelek felfutásából: „A felügyelet elemzi a bankok nyereségének az összetevőit. Ha ennek során szabálytalanságot látunk, azt nem elemzéssel vagy nyilvánosságra hozatallal, hanem felügyeleti intézkedéssel kell helyreigazítani. A hitelintézetek eredmény-kimutatásaikban közzéteszik kamat- és jutalékbevételeiket is, beszámolóikban elemzik ezek alakulását. Az ennél részletesebb üzleti adatok nem nyilvánosak."

Azt ugyanakkor Farkas is elképzelhetőnek tartotta, hogy egy-egy pénzintézet akár több milliárd forintot is nyerhet azon, hogy igen tágan határozza meg a devizahitelek esetében a vételi és az eladási árfolyam közötti különbséget. „A devizaváltás ugyanis a bankok egyik jövedelemforrása, váratlan árfolyammozgásoknál persze kockázatot is jelent számukra. Ezt a tevékenységet nem lehet elvitatni tőlük, hiszen a bank is egy üzleti vállalkozás: tőkét fektet be, kockázatot vállal, s különböző forrásokból tesz szert bevételre.

A fő kérdés az, hogy az az árfolyam, amit a devizahitelek esetében alkalmaz, szerződésszerű, jogszerű, s indokolt-e. Illetve megfelel-e a saját szabályzatában foglaltaknak." Farkas Ádám szerint „a nagyvállalati szektorban komoly verseny van a bankok között a devizaváltás terén. Azt kellene elérni, hogy ez a lakossági devizahitelek esetében is így legyen."

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.