Gazdaság

Adókedvezmény lakásvásárláskor

/ 2010.08.19., csütörtök 16:23 /
Adókedvezmény lakásvásárláskor

Több százezer forintot is megspórolhatnának a lakásvásárlók, ha a vagyonszerzési illetéket le lehetne vonni a személyi jövedelemadóból, amint ezt az ingatlan.com javasolja.

Hogyan lehetne fellendíteni a magyar gazdaság egyik kulcsfontosságú szegmensét, az építőipart és az ingatlanpiacot? - erre keresett megoldást az ingatlan.com vezető ingatlanhirdetési portál szakmai műhelye.

A napokban elkészült javaslatukat már el is juttatták a Nemzetgazdasági Minisztériumba. Lényege: egy előre meghatározott időszakban - például jövőre - legyen levonható az szja-ból az ingatlan adásvétellel kapcsolatban kiszabott és megfizetett visszterhes vagyonszerzési illeték összege.

Ez minden szempontból kedvezően érintené a nemzetközi válság által rendkívül érzékenyen érintett ingatlanpiaci szektort. Nálunk a krízis miatt az eladók egy része kivonult a piacról, a beruházók pedig profit realizálása helyett kénytelenek voltak veszteségeiket minimalizálni és tervezett beruházásaikat elhalasztani.

A kínálat mellett érzékelhető visszaesés volt tapasztalható a keresleti oldalon is. A lakáscélú hitelek folyósításának csökkenő üteme is erről tanúskodik: 2009-ben 541,45 milliárd forinttal kevesebb pénz áramlott az ingatlanpiacra, mint 2008-ban. A visszaesést az APEH statisztikái is igazolják: a kiszabott visszterhes vagyonátruházási illetékek - melyek zöme az ingatlanszerzéshez kapcsolódik - ügyében 146 milliárd forint értékű fizetési meghagyást szabott ki az adóhatóság 2008-ban, míg tavaly már csak 132, 5 milliárd volt ez az összeg. Ez azt jelenti, hogy az állami bevételek is közel 9 százalékkal csökkentek.

Az ingatlanpiaci forgalom változása az államháztartás egyenlegére más módon is hat: a MALOSZ (Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége) és a TLE (Társaság a Lakásépítésért) számításai alapján tízezer új lakás felépítése mintegy 40 ezer embernek ad munkát. A foglalkoztatásból származó szja- és tb-bevételek, valamint a szociális ellátórendszeren elért megtakarítások évente mintegy hatmilliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét.

Ráadásul a beruházó az értékesített ingatlanok után különféle adók formájában nyereségének közel hét százalékár fizeti be a költségvetésbe. Egy bruttó 20 millió forint értékű új ingatlan értékesítése esetén tehát az állami költségvetés egyenlege több mint 7 millió forinttal - az ingatlan árának 35 százalékával - javul. Ez az arány persze csak az új építésű lakásoknál érvényes, a használtaknál jóval kisebb. Mindent összevetve az ajánlás arra jut, hogy a teljes ingatlanpiaci forgalom 11,61 százaléka közvetlenül javítja a költségvetés egyenlegét.

 

Ahhoz, hogy az ingatlanpiacra a jelenleginél nagyobb számban térjenek vissza a vevők és az eladók, a kereslet ösztönzésére van szükség. Ezt azonban nem szabad mesterséges felpumpálással előidézni, mivel ingatlanpiaci buborékot idézhet elő.

Az ingatlan.com közgazdásza, Balogh László által kidolgozott adómódosítási javaslat azzal az előnnyel jár, hogy érzékelhetően javítja minden vevő pozícióját, így kellően ösztönöz az ingatlanpiacra való belépésre. Nehéz visszaélni vele, mert az illetékfizetési kötelezettséget az összevont személyi adójövedelemmel szemben kell elszámolni. Kellően célzott, mert az ösztönző intézkedés elsősorban a bérből és fizetésből élőket, és nem a tőkejövedelmekből élő ingatlan spekulánsokat támogatja.

Finanszírozási szempontból az adott évben nem rontja az államháztartás egyensúlyát, mivel a vevőknek teljesíteni kell illetékfizetési kötelezettségüket, és csak az azt következő évben tudják visszaigényelni szja-bevallásukban.

Persze az államnak akkor jelentős illetékbevételről kell lemondania, de számítások szerint néhány tízmilliárd forintnyi bevétel feláldozásával több mint 700 milliárd forint pótlólagos forgalmat lehet generálni az ingatlanpiacon. E forgalom tíz százaléka korábban nem tervezett GDP-növekményként számolható el, és az ebből származó állami adóbevételek mintegy 4 milliárd forintos többletet mutatnak a ráfordítással szemben.

 A javaslat gazdaságpolitikai szempontból is összhangban van a kormány által június elején bemutatott 29 pontos akcióterv szellemével - olvasható az ajánlásban.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.