Gazdaság

Adókedvezmény lakásvásárláskor

/ 2010.08.19., csütörtök 16:23 /
Adókedvezmény lakásvásárláskor

Több százezer forintot is megspórolhatnának a lakásvásárlók, ha a vagyonszerzési illetéket le lehetne vonni a személyi jövedelemadóból, amint ezt az ingatlan.com javasolja.

Hogyan lehetne fellendíteni a magyar gazdaság egyik kulcsfontosságú szegmensét, az építőipart és az ingatlanpiacot? - erre keresett megoldást az ingatlan.com vezető ingatlanhirdetési portál szakmai műhelye.

A napokban elkészült javaslatukat már el is juttatták a Nemzetgazdasági Minisztériumba. Lényege: egy előre meghatározott időszakban - például jövőre - legyen levonható az szja-ból az ingatlan adásvétellel kapcsolatban kiszabott és megfizetett visszterhes vagyonszerzési illeték összege.

Ez minden szempontból kedvezően érintené a nemzetközi válság által rendkívül érzékenyen érintett ingatlanpiaci szektort. Nálunk a krízis miatt az eladók egy része kivonult a piacról, a beruházók pedig profit realizálása helyett kénytelenek voltak veszteségeiket minimalizálni és tervezett beruházásaikat elhalasztani.

A kínálat mellett érzékelhető visszaesés volt tapasztalható a keresleti oldalon is. A lakáscélú hitelek folyósításának csökkenő üteme is erről tanúskodik: 2009-ben 541,45 milliárd forinttal kevesebb pénz áramlott az ingatlanpiacra, mint 2008-ban. A visszaesést az APEH statisztikái is igazolják: a kiszabott visszterhes vagyonátruházási illetékek - melyek zöme az ingatlanszerzéshez kapcsolódik - ügyében 146 milliárd forint értékű fizetési meghagyást szabott ki az adóhatóság 2008-ban, míg tavaly már csak 132, 5 milliárd volt ez az összeg. Ez azt jelenti, hogy az állami bevételek is közel 9 százalékkal csökkentek.

Az ingatlanpiaci forgalom változása az államháztartás egyenlegére más módon is hat: a MALOSZ (Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége) és a TLE (Társaság a Lakásépítésért) számításai alapján tízezer új lakás felépítése mintegy 40 ezer embernek ad munkát. A foglalkoztatásból származó szja- és tb-bevételek, valamint a szociális ellátórendszeren elért megtakarítások évente mintegy hatmilliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét.

Ráadásul a beruházó az értékesített ingatlanok után különféle adók formájában nyereségének közel hét százalékár fizeti be a költségvetésbe. Egy bruttó 20 millió forint értékű új ingatlan értékesítése esetén tehát az állami költségvetés egyenlege több mint 7 millió forinttal - az ingatlan árának 35 százalékával - javul. Ez az arány persze csak az új építésű lakásoknál érvényes, a használtaknál jóval kisebb. Mindent összevetve az ajánlás arra jut, hogy a teljes ingatlanpiaci forgalom 11,61 százaléka közvetlenül javítja a költségvetés egyenlegét.

 

Ahhoz, hogy az ingatlanpiacra a jelenleginél nagyobb számban térjenek vissza a vevők és az eladók, a kereslet ösztönzésére van szükség. Ezt azonban nem szabad mesterséges felpumpálással előidézni, mivel ingatlanpiaci buborékot idézhet elő.

Az ingatlan.com közgazdásza, Balogh László által kidolgozott adómódosítási javaslat azzal az előnnyel jár, hogy érzékelhetően javítja minden vevő pozícióját, így kellően ösztönöz az ingatlanpiacra való belépésre. Nehéz visszaélni vele, mert az illetékfizetési kötelezettséget az összevont személyi adójövedelemmel szemben kell elszámolni. Kellően célzott, mert az ösztönző intézkedés elsősorban a bérből és fizetésből élőket, és nem a tőkejövedelmekből élő ingatlan spekulánsokat támogatja.

Finanszírozási szempontból az adott évben nem rontja az államháztartás egyensúlyát, mivel a vevőknek teljesíteni kell illetékfizetési kötelezettségüket, és csak az azt következő évben tudják visszaigényelni szja-bevallásukban.

Persze az államnak akkor jelentős illetékbevételről kell lemondania, de számítások szerint néhány tízmilliárd forintnyi bevétel feláldozásával több mint 700 milliárd forint pótlólagos forgalmat lehet generálni az ingatlanpiacon. E forgalom tíz százaléka korábban nem tervezett GDP-növekményként számolható el, és az ebből származó állami adóbevételek mintegy 4 milliárd forintos többletet mutatnak a ráfordítással szemben.

 A javaslat gazdaságpolitikai szempontból is összhangban van a kormány által június elején bemutatott 29 pontos akcióterv szellemével - olvasható az ajánlásban.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Tóra, magyar!

A hamarosan rajtoló Kékszalagra hajók keresik legénységüket, a Balatonon pedig ötödannyi hajó sincs, mint a Boden-tavon. Összeállításunkban azt próbáltuk körüljárni, kinek és hogyan lehetséges belevágnia ebbe a sportba.

Így alakulhat át az Európai Unió

A múlt heti uniós csúcson kiderült, hogy nagy változások előtt áll az EU: a francia–német tandem szándékai szerint a megerősített eurózóna lesz a közösség új gravitációs központja. Aki kimarad, lemarad? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ezért akar a kormány lőtereket telepíteni az iskolákba

A lövészet iskolai oktatásának ötlete összefügg a hadsereg létszámhiányával, de valószínűleg ugyanúgy kevés valósul meg belőle, mint a lovaglásból vagy a mindennapos éneklésből. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Miért szavaz sok LMBT-személy a radikális jobboldalra?

Három európai kormányfő homoszexuális; Angliában rekordot döntött a meleg képviselők száma; szélsőjobbos alakulatok, illetve Skóciában az összes mérvadó párt élén szintén zenész áll – derül ki a csütörtöki Heti Válaszból.