Gazdaság

Így spórolnak meg tízmilliárdokat Orbánék

/ 2015.05.21., csütörtök 19:55 /
 Így spórolnak meg tízmilliárdokat Orbánék

Legalább hatvan-hetven milliárd forintos többletkiadással járt volna az államnak az árfolyamgát, ha elmarad a devizahitelek forintosítása.

Súlyos milliárdokkal nőtt volna meg az állam kiadása idén az árfolyamgátas devizahitelesek esetében, ha nincs a forintosítás. Az államnak 270 forint fölötti svájcifrank-árfolyam esetén ugyanis nemcsak a kamat-, hanem már a tőketörlesztést is állnia kellett volna a gyűjtőszámlával rendelkező devizaadósok esetében. 2015. január 15. után pedig (ekkor oldozta el a svájci jegybank a frankot az eurótól) egyszer sem ment 280 forint alá az alpesi fizetőeszköz árfolyama. Az árfolyamgátasok esetében 180 és 270 forint közötti svájcifrank-árfolyam esetén a devizahitel törlesztőrészletéből a kamatot félig a bank, illetve félig az állam állta, a tőke pedig a devizahitelesek technikai számlájára, az úgynevezett gyűjtőszámlája került. 270 forint fölötti frankárfolyam esetén a törlesztőrészletekből viszont már a megugró tőkerész is az államot terhelné.

Mivel az árfolyamgát rendszerébe 2012 októberére már sokan beléptek, ezért a Magyar Nemzeti Bank szerint ott húzódik a medián, így 2017 végére futott volna ki a legtöbb gyűjtőszámlás szerződés. Addig azonban az államnak jegybanki számítás szerint mintegy 45 milliárd forinttal került volna többe a kamat-, s legalább 10 milliárd forinttal a tőketörlesztés. A forintosításnak köszönhetően az állam így közel 55 milliárd forintos többletkiadástól szabadult meg. „Ez viszont igen konzervatív számításnak tekinthető”– véli Nagy Márton. Az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a devizahitelek forintosítása nélkül a svájci frank árfolyama vélhetően sokkal jobban megerősödött volna a forinthoz képest, az ország nagyobb sérülékenysége miatt a forint pedig nagyon jelentősen, akár több 10 százalékkal is leértékelődött volna az euróval szemben, ami mellett az állam többletköltségei akár már a 60-70 milliárd forintot is meghaladták volna.

A Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint „2015. január és április közötti időszakot vizsgálva, ha nincs forintosítás, az állam árfolyamgáttal összefüggő kiadása a jelentősen felértékelődő svájci frank miatt mintegy hétmilliárd forinttal került volna többe”. Az idei központi költségvetés tervezésekor ugyanakkor csak nyolcmilliárd forintos keretet különített el a tárca az árfolyamgát finanszírozására. A tervezés még 255 forintos svájcifrank-árfolyam mellett történt, hiszen tavaly nem lehetett előrelátni a svájci jegybank januári lépését. Az idei költségvetés megírásakor a tárca viszont már figyelembe vette, hogy 2015. év elején megtörténik a forintosítás. Igaz, a 2014 utolsó három hónapjának árfolyamgáttal összefüggő költségeinek kifizetése már az idei költségvetés keretéből történt, a bankok ugyanis utólag juttatják el ezzel kapcsolatos kimutatásaikat az államnak. A forintosításnak köszönhetően egyébként tömegesen szűntek meg az árfolyamgáthoz kapcsolódó gyűjtőszámlák: 172 ezer szerződésből mindössze 25 ezer maradt, és azokon lévő hitelállomány is a töredékére csökkent.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.