Gazdaság

Itthon a nemzet aranya

/ 2018.03.21., szerda 18:52 /

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy felpezsdítette a szakmai fórumokat és a közvéleményt a hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank március 6-án bejelentette az ország aranytartalékának hazaszállítását. A gazdagság jelképének számító arany iránti érdeklődés nem meglepő, hiszen mint fizetőeszköz vagy a kincsfelhalmozás eszköze több ezer éve ismert az emberiség számára.

A modern pénzügyi rendszer nem aranyalapú, annak napi működtetéséhez sincs szükség a nemesfémre. Miért tartanak akkor mégis annyi aranyat a jegybankok? A válasz viszonylag egyszerű: a biztonság és a bizalom miatt. Az emberiség és az arany kapcsolata rendkívül mélyen gyökerezik, s a mai napig olyan további ismérvekkel hozzuk összefüggésbe ezt a nemesfémet, mint a stabilitás vagy a tartósság.

A XX. század elejéig működő klasszikus aranystandardrendszer hátterét a gyakorlatban is a jegybanki aranytartalékok biztosították. Ebben a rendszerben a pénz funkcióit – fizetési, értékmérő, felhalmozási eszköz – az arany töltötte be. Mivel a forgalomban lévő pénzmennyiség az adott ország aranytartalékának nagyságához volt kötve, és a bankjegyeket korlátlanul át lehetett váltani a nemesfémre, a jegybankok hatalmas aranytartalékokat halmoztak fel. 1895-ben 2750 tonna arany volt a birtokukban, az I. világháborút közvetlenül megelőző időszakban nyolcezer tonnát tároltak, majd a mennyiség 1950-re megközelítette a 35 ezer tonnát. A jegybankok birtokában jelenleg is több mint 33 ezer tonna van.

Az aranystandard, majd az úgynevezett aranydeviza-rendszer megszűnése után, az 1970-es évektől az arany fokozatosan befektetési termékké vált. Ettől kezdve az egyes valuták fedezetét már az illető ország reálgazdasági teljesítménye adja. Mégis, amikor olyan mélyen része valami a gondolkodásunknak, mint a sárga fém és az általa jelképezett fogalmak, akkor kevésbé számít, technikai értelemben pontosan hogyan működik az aktuális monetáris rendszer. Az arany tehát e változások mellett is széles körű funkciókkal rendelkezik.

Az 1980-as évek végétől, a világszerte kedvező makrogazdasági környezetben a jegybankok és a piaci befektetők jelentős mértékben adtak túl aranykészleteiken, hogy nagyobb hozamot generáló befektetésekre cseréljék azokat. A 90-es években a jegybankok évente átlagosan 2-300 tonna aranyat értékesítettek. Az MNB a 80-as évek végén fennálló, 50 tonnás aranykészletét háromtonnás technikai minimumra csökkentette. Ezekben az évtizedekben az is általános gyakorlat volt, hogy a jegybankok aranykészleteiket külföldön tárolták. Ez elsősorban gyakorlati megfontolásokból – nem kis részben a világháborúk következményeként – alakult így. Nem mellesleg ekkor még teljes volt a bizalom a piaci alapú tárolásban is.

A 2008-as globális pénzügyi és hitelválság a teljes pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megrendülését okozta, és egyúttal alapjaiban írta át a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását. Új tendenciaként jelent meg az aranykészletek tartása, gyarapítása és hazaszállítása is. Az arany mint hagyományos, hitelkockázattól mentes tartalékeszköz napjainkban ismételten, egyre erősödő mértékű gazdaságstratégiai szerephez jut, mivel alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt. A válság után érkeztek először arról hírek, hogy több országban kezdeményezik az aranykészletek hazaszállítását. A legtöbb esetben politikai, néhányban civil kezdeményezés állt a követelés mögött, miközben fokozatosan erősödött az aranytartalékok stabilitásbiztosító szerepe.

E kibontakozó trendhez csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank, amikor vezetése teljes egyetértésben döntött Magyarország aranytartalékának hazaszállítása mellett. A nemzet aranyát immáron – a legszigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelően tárolva – Magyarország is határán belül tudhatja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.