Sokan még a régi játékot játsszák, amikor az egyik fél nyeresége a másik fél vesztesége: ezek a zéró összegű játékok. Az új játék azonban a pozitív összegű, amikor közösen úgy döntünk: mindenki nyer, mégpedig azonnal. Lehet úgy nyertes egy játék minden résztvevője, hogy senki nem vesztes. A gondolat nem új, már Neumann János és Oskar Morgenstern felfedezték ezeket a játékokat 1944-ben. Ezen alapult a két világhatalom közötti hidegháború: "a fegyverkezés fenntartja a magas foglalkoztatást, még sincs világégés". E játékelméleti áttörésen alapult az 1970-es évtized "nyer-nyer" megközelítése, majd két biológus - John Maynard Smith és Szathmáry Eörs - felfedezték, hogy az élet fejlődésében is meghatározó szerepe van a "pozitív összegű játékoknak". A gének, kromoszómák, sejtek, a reprodukció és az állati társadalmak működése azon alapul, hogy az együttműködésben mindenki nyertes.

Mások szerint ez az emberi társadalomban is lehetséges, ha mindenki változtat gondolkodásán, és a jólét helyett a jóllét felé veszi az irányt. Öt fordulatra van szükség gondolkodásunkban: pozitív érzelmekre, kötelezettségek vállalására, pozitív kapcsolatokra, értelmes életcélokra és sikeres teljesítményre.


Miért ne játszhatnánk mi, magyarok is pozitív végösszegű játékokat? Mindenki nyerne azzal, ha mindenki dolgozna, aki dolgozni akar. Mindenkinek jó lenne, ha sikeresek lennének a vállalkozóink. Mindenki nyerne azzal, ha olcsó forinthiteleket kapnának, akik álmaikat befektetésre kívánják váltani. Igazi nyer-nyer játék lenne, ha tartós gazdasági növekedéssel visszaszereznénk a pénzpiac bizalmát. Senki sem veszítene azon, ha az állam visszaszerezné a hibásan eladott belföldi monopóliumokat: a befektetőknek már sokszor megtérült, és megelőznék későbbi veszteségeiket. Mindenkinek jó lenne, ha versenyképes költségszint lenne az energiától a telefonig. Közösen nyernénk, ha a növekedés hasznát adócsökkentésekkel visszaforgatnánk a gazdaságba. Nyernénk, ha az alacsony adókat már mindenki megfizetné. Nyernénk, ha a felsőoktatást a munkaerőpiac igényei szerint alakítanánk át. Nyernénk, ha a kormány és jegybank, valamint a kereskedelmi bankok együttműködnének. Nyernénk, ha mindenki kikerülne a devizahiteles csapdából. Nyernénk, ha belföldről finanszíroznánk az egyre kisebb államadósságot. Mindenki nyerne, ha az uniós pénzeket jól használnánk fel. Mindenkinek jó lenne Európában, ha erős, stabil és dinamikusan növekvő magyar gazdaságra számíthatna. Minden globális gazdasági szereplőnek jó lenne, ha az unión belül lenne egy új, gyorsan növekvő közép-európai sáv, középen Magyarországgal. Ezért lenne jó mindenkinek, ha mi, magyarok felhagynánk a zéró összegű játékokkal, és elkezdenénk minél többen, minél többször pozitív összegű játékokat játszani.

Ez könnyebb, mint gondolnánk. A kétharmados kormányzás már nyer-nyer játék, mert lehetővé teszi az eddigi patthelyzetek feloldását. Az is mindenkinek jó, hogy a kormány a kivételes parlamenti felhatalmazását az ország megújítására használja fel. Természetesen vannak viták a megújítás módjáról, de az a jó, hogy vállaljuk a megújítást. Közösen nyertünk, hogy rendbe tettük az állam pénzügyeit, mert mindenkinek jó a csökkenő államadósság és a stabil költségvetés. Játsszunk új játékot, mert mindenkinek megéri!