Gazdaság

Kapitalizmus és egyenlőtlenség

/ 2012.11.01., csütörtök 17:26 /

Izgalmas összeállítást közöl a brit The Economist arról, miként alakultak az egyenlőtlenségek a világban az elmúlt harminc évben.

Az államok között csökkentek a fejlettségbeli és életszínvonalbeli különbségek, miközben az országokon belül, kevés kivétellel, nőttek. Az 1980-2010 közötti időszakban a globalizáció, a dereguláció és az információs technológiai forradalom nyomán kereskedelmi és tőkeexpanzió ment végbe a világban. Ez úgy csökkentette a különbségeket a fejlődők és fejlettek között, hogy 1,5 milliárd embert bekapcsolt a világgazdaság vérkeringésébe. A fejlett országokon belül nőttek a különbségek, mert a tudás- és pénztőkével rendelkezők nyertek, a képzetlenek és szegények veszítettek. Kivételként csökkentek az egyenlőtlenségek Latin-Amerikában, több afrikai és közel-keleti országban, Svájcban, Szerbiában, Magyarországon és Észtországban. Drámai módon nőttek az egyenlőtlenségek Amerikában: a leggazdagabb egy százalék kapja az amerikai nemzeti jövedelem 20 százalékát, kétszeresét a harminc évvel ezelőttinek.

A neoliberális ortodox közgazdaság szerint nem gond a túlzott társadalmi egyenlőtlenség, ahogy ezt a 2003-ban közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazott Robert Lucas írja: "Semmi nem mérgezi jobban a gazdaságpolitikát, mint amikor az elosztásra koncentrál." Lehet azonban jó gazdaságpolitikával csökkenteni az egyenlőtlenségeket: nagy újraelosztás nélkül, kis állammal és alacsony adóelvonással, a monopolhelyzetek feltörésével, a verseny erősítésével, a tudáshoz való hozzáférés szélesítésével és a szegények célzott, nem adórendszeren keresztüli támogatásával. Úgy, hogy közben erős marad a gazdasági növekedés.

Magyarországon is csökkentek a társadalmi egyenlőtlenségek az elmúlt három évtizedben, de közben eladósodtunk: nagy államot és újraelosztást építettünk fel, a szociális támogatások igazságtalanul szétterültek, és az adórendszeren keresztül végrehajtott szociális újraelosztás lefékezte a növekedést. Óriási árat fizettünk a szerény magyar jóléti állam felépítéséért, mert 1990 után új monopóliumok kiépülését engedtük meg a bankrendszerben és a belföldi természetes monopolterületeken. Ez a belföldi piacok átengedését jelentette a külföldi befektetők számára. Mennyiségi áttörést ugyan elértünk a tudáshoz való hozzáférésben, de a minőségi áttörés elmaradt. Ezért magas a munkanélküliség a diplomások körében.

2010-ben gazdaságpolitikai fordulatot kezdtünk: egy kisebb állammal, alacsonyabb jövedelmi adókkal, erősebb versennyel, a tudáshoz való szélesebb hozzáféréssel és a szociális támogatások célzásával működő gazdaságot építünk. A korábbi korszak erős, monopolhelyzetben lévő vállalatait terhelő speciális adók csak az első jelzések, hogy a belföldi természetes monopolterületeken profit nélkül működő vállalatokat kívánunk a jövőben. A bankrendszerrel kapcsolatos lépések is csak az első jelek, hogy egy erős versenyben működő, az állam és a hazai tulajdon erősebb részvételére épülő hitelrendszert építünk. A segély helyett közmunkára épülő világ is csak az első lépéseknél tart: középtávon 4-500 ezer közfoglalkoztatásban részt vevővel számolunk egy teljes foglalkoztatással működő gazdaságban. A gyermeket vállaló családok célzott támogatása is gyerekcipőben jár még: teljes óvodai és bölcsődei hozzáférésre, részmunkaidős munkahelyekre és a gyermekek után járó adókedvezmény teljes lehívására is szükség van.

Mindezt államadósság-csökkentéssel és 3 százalék alatti költségvetési hiánnyal: ez az új modell.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.