Gazdaság

Karón varjút

/ 2010.03.01., hétfő 16:21 /
Karón varjút

Bizalmatlanság és zárt gondolkodás: egy nemzetközi kutatás szerint ezek Magyarország legfontosabb jellemzői. Hogyan függ ez össze a rendszerváltáskor hozott hibás döntésekkel? Miért határozza meg a bizalmatlanság a választási kampányt? Tóth István Györgyöt, a Tárki vezérigazgatóját kérdeztük.

- Mit tenne, ha az utcán találna egy pénztárcát?

- Megpróbálnám megkeresni a gazdáját.

- És mit gondol, mi történne, ha más találná meg a tárcát?

- Ugyanazt, amit az általunk megkérdezettek erős többsége: hogy az illető zsebre vágná.

- Akkor értettem meg, hogy milyen nagy a baj nálunk, amikor megláttam a válaszokat a kérdésre: mit tenne, ha észlelné, hogy a szomszédjához betörtek. A megkérdezettek több mint fele semmit.

- A felmérés rámutatott, hogy tényleg baj van az egymás iránti és a közintézményekkel szembeni bizalommal is. Problémánkkal nem biztos, hogy a hivatalos szervekhez, a rendőrséghez fordulunk.

- Kilógunk a sorból azért is, mert alig találkozunk a barátainkkal. Pedig mindig azt gondoltam, legalább emberi viszonyainkban nyitottabbak vagyunk sok nyugati országnál.

- Olyan ez, mint a kerítéseink. Falakkal vesszük körbe magunkat. Márpedig a társadalmi tőke az egymással való kapcsolattartásban, az adakozásban, a segítés képességében nyilvánul meg. A nyitottság pedig többek között abban, hogy mennyire bízunk egymásban, a közintézményekben, mennyire vagyunk nyitottak a miénktől eltérő életformák vagy álláspontok megértésére.

- Mennyire?

- Nagyon kevéssé.

- Magyarország nem tőkeerős ország, de az egymás iránti bizalomban még szegényebbek vagyunk.

- A bizalmatlanság megdrágítja a cégek működését, mert például mindent hosszú szerződésekkel kell körbebástyázni. A nemzetközi szakirodalomban egyre gyakrabban említik a társadalmi tőkét, mint amely - a természeti erőforrások, a munkaerő képzettsége vagy a tőkeellátottság mellett - meghatározza a gazdaság növekedési lehetőségét.

- Értem, hogy a bizalmatlanság megdrágítja a cégek működését, de miképpen hat ezen túl a gazdasági növekedésre?

- Nehezíti a cégek növekedési lehetőségeit, nem tudnak tovább terjeszkedni a kis- és közepes vállalkozói körön. De költséges társadalmi szinten az is, hogy a köz szereplői közti bizalmatlanság a rövid távú stratégiák eluralkodásához vezet. Mindenki aznap szeretne nyerni, és ez költségesebb, mint a hosszú távú tervezés.

- Miért?

- Ahol az emberek hisznek a politikai intézményekben és a politikusok akaratának, ott kisebb impulzusok is elégségesek egy adott viselkedés kiváltásához. Például egy kamatcsökkentésnél vagy a nyugdíjkorhatár emelésével. Ha az emberek értik és elhiszik a szándékot, átrendezik az életüket, nálunk viszont azt mondják: láttam én már karón varjút, úgysem lesz az egészből semmi.

- Ebből következik a "húzd meg, ereszd meg" politikája is?

- Részben nyilván igen. A másokkal kapcsolatos várakozásaink többnyire negatívak, a gazdasági játszma mindenki elleni harcként való értelmezésében pedig világbajnokok vagyunk. Az egyéni felelősség vállalása helyett erősek az állami beavatkozásokkal kapcsolatos elvárások. Öt emberből négy szerint normaszegő viselkedés nélkül nem lehet előbbre jutni. Csak húsz százalék hisz abban, hogy mindenkinek egyenlő esélye van az érvényesülésre. Bizalomhiány, normazavar, igazságtalanságérzet és paternalizmus előfordul más országokban is, de ez a szerencsétlen kombináció a mi specialitásunk.

- Ha az okokat kérdezem, Mohácsra és a Kádár-rendszerre fog hivatkozni. De miért rosszabb még a volt szocialista országok egy részéhez képest is a bizalmi indexünk?

- Bár a történelem fontos magyarázóerő, semmi értelme újra és újra fejben lejátszani Mohácsot. A volt szocialista országok a rendszerváltáskor különböző erősséggel deklarálták, hogy ami azután következik, az más, mint ami előtte volt. Nálunk a puha átmenet rendszerváltáskori előnye hosszabb távon hátránnyá változott.

- Mert sem a politikai elitben, sem a gazdaságban nem volt cezúra.

- Rendszerváltáskori előnyünk ugyanis éppen a kettős értékrendszerből származott: az emberek a hivatalos értékrend kijátszására rendezkedtek be, ezért tudott itt előbb liberalizálódni a gazdaság, és érvényesültek jobban a politikai szabadságjogok. Később valahogy úgy maradtunk, pedig már nem kellene így viselkednünk.

- De nem csak ez az egy rossz válasz született. Az állásukat elvesztők jelentős részének megengedték, hogy fiatalon nyugdíjassá és tartósan rokkanttá vagy segélyezetté váljon.


- A magyar kormányok hibás döntéseinek következtében folyton nőtt azoknak a száma, akik az állami újraelosztásból élnek, és egyre inkább azt észlelték a politikusok, hogy nélkülük már nem tudnak választásokat nyerni. Így egymásra licitálva próbálták megnyerni az átlagszavazót.

- A hétvégi szocialista kampánynyitóig azt remélhettük, ezúttal másként lesz, eddig nem volt pénzígérgetés.

- Mert csak az ijesztgetések fázisában jártunk.

- A pártok bizalmatlanságra játszanak. Talán olvasták az önök tanulmányát.

- Lehet, bár nagyfokú cinizmus kell ahhoz, hogy így értelmezzék. A nyugdíjakkal kapcsolatos tragikomédiában például már a svéd jóléti állam intézménye is a mumusok közé került. Hát nem abszurd, ahogy a nyugdíjkerekasztal által a rendszerváltás óta elvégzett legkomolyabb modellező munkát átforgatták ebbe a szánalmas píármeccsbe? Amúgy a probléma gyökere szerintem itt is ugyanaz: az adófizetőnek szinte egyáltalán nincs képviselete. A politika az állami juttatásokból részesedők érdekeit lesi, de ha az érdeke úgy kívánja, őket is hülyének nézi.

- Visszajutunk oda, hogy egészségtelenül magas az inaktívak száma?

- Pontosan. A politikai elit kétféle embertípus életterét szorította vissza: azokét, akik még képesek szuverén módon gondolkodni gazdaságról és politikáról, egyéni és társadalmi felelősségről, másfelől pedig azokét, akik gazdaként tekinthetnének az általuk finanszírozott állami hivatalnokok tevékenységére.

- Szavai ugyanúgy vonatkoznak mind a két nagy politikai pártra?

- Az inaktivitás finanszírozásában inkább ludas a baloldal, de így van ez a világon másutt is. Ezt szokták tévesen néha igazságosságnak, néha meg szolidaritásnak hívni. Az állami nagyberuházások iránti egyéb várakozások keltését illetően nehéz különbséget találni a két nagy párt között.

- A mostani kampányban nem politikai üzenetek vezetik a híreket, hanem a rendőrségiek. Segíthet-e mindez a közintézmények iránti bizalom helyreállításában?

- Nem hiszem, hogy a normális állampolgár az igazság győzelmeként asszociál ezekre az eseményekre. Inkább talán arra gondol, hogy kampány van, és erre időzített akciók tanúi vagyunk, vagyis ha túlreagálást érzékel, akkor azt fogja gondolni, itt valami külső szemlélő számára átláthatatlan bandaháború zajlik. Ezért célravezetőbb lenne, ha a törvényesség békeidőben és kampányban egyformán arányosan érvényesülne.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.