valasz.hu/uzlet/van-e-ertelme-betiltani-a-muanyagszatyrot-es-a-szivoszalat-129146

http://valasz.hu/uzlet/van-e-ertelme-betiltani-a-muanyagszatyrot-es-a-szivoszalat-129146

Gazdaság

Kártalanítani a brókerek áldozatait

/ 2015.04.15., szerda 16:50 /

Százmilliárdos terhet ró a brókerügyek miatti kártérítés a pénzügyi rendszerre – mondja Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint forintosítás nélkül 70 százalékkal is megugrottak volna a devizahitelek törlesztőrészletei. Az MNB a devizás autóhiteleket is átváltaná.

– Brókerügy brókerügy hátán. Visszaélésből van ma több, vagy csak a felderítés lett eredményesebb?

– Egyre szigorúbbá válik a felügyeleti munka, ami részben a jegybank és a korábbi pénzügyi felügyelet összeolvadásának, részben a személyi változásoknak, illetőleg új ellenőrzési módszerek bevezetésének az eredménye. De a befektetési szolgáltatók is tisztulási folyamaton mennek keresztül. Ezt gyorsította fel a svájci frank árfolyamkorlátjának eltörlése, az árfolyam megerősödése, amely betömhetetlenné és eltüntethetetlenné tette a brókercégeknél lévő lyukakat. Szerintem szép teljesítmény a 16 hónapja működő új felügyelettől, hogy ezekre a problémákra ilyen rövid idő alatt rábukkant.

– Kinek kellene kártalanítani a károsultakat? A vétlen adófizetőknek vagy a pénzügyi szektor egyéb tagjainak, akik ugyancsak nem tehetnek a csalásokról? Vagy a jegybanknak ingatlanvásárlás helyett erre kellene költeni a milliárdjait?

– Nem véletlen, hogy máshol sem költ ilyen célokra a jegybank, mert nem ez a törvényben lefektetett feladata. A magyar és az uniós jogszabályok szerint a kártalanítás az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (Beva) dolga. Ezt egészítené ki a Quaestor-ügyfelek kártalanítására létrejövő átmeneti alap. A jegybank szükség esetén likviditási hitelt nyújthat ezeknek. Az OBA-nak három hónapos áthidaló hitelt adott az MNB, hogy gyorsan kifizethesse a DRB bankcsoport károsultjait. Az OBA június végéig hosszú futamidejű piaci kötvényt bocsát ki, ebből fizeti vissza a jegybanki kölcsönt. Tartós befizetést vagy más hozzájárulást nem vállalhat a jegybank.

– A Befektető-védelmi Alap igazgatósági tagjaként nyilván megszavazta, hogy a Bevának a Quaestor Zrt. fiktív kötvénnyel rendelkező ügyfeleivel szemben is fennáll a kártalanítási kötelezettsége.

– A Beva két független jogi szakvéleményt is bekért, és erre alapozva döntött. Az MNB korábban közölt álláspontját képviselve örömmel láttam, hogy mások is osztják ezt a véleményt. Ha a Beva másként határozott volna, akkor a károsultak érdekében a jegybank közérdekű keresetet indított volna. A döntés értelmében az alap az önrész figyelembevételével hatmillió forintig kártalanítást fizet. A Beva a kártalanítási összeget a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító speciális alapba fizeti be, ami 30 millió forintig kártalanít. Ez összesen 180-190 milliárd forintos kifizetés közel 32 ezer ügyfélnek. Ennek 40-50 százalékát állhatja a Beva.

– A jegybank azt is szeretné, hogy a jövőben a Beva magasabb összegig kártalanítson. Ez mikortól várható?

– Azt javasoljuk, hogy a jövőben a Beva esetében is 20 ezerről 100 ezer euróra, azaz 30 millió forintra emelkedjen a kártérítés maximális összege. De az MNB összeolvasztaná a két alap vagyonát kezelő szervezetet, s a Beva esetében is felgyorsítaná a kárkifizetést. Míg az OBA esetében a kárrendezés jelenleg legfeljebb 20 nap, a Beváé egy évig is elhúzódhat. Ąz új szabályozás május végétől léphet életbe.

– Honnan fogja az OBA vagy a Beva előteremteni a forrásokat? Mekkora terhelést jelentenek a brókerbotrányok a pénzügyi rendszerre?

– A kárrendezéshez az OBA és a Beva hitelfelvétellel és kötvény kibocsátásával teremtheti elő a 200 milliárd forint körüli összeget. A kimerült alapoknak kell emellett finanszírozniuk a „normál”, 110 milliárd forintos feltöltöttséget is, ami az OBA esetében 100 milliárd, a Beva esetében 10 milliárd forintos szint. Ezt a teljes 300 milliárdos összeget két forrásból törleszthetik az alapok: az egyik a tagoktól beszedett éves díjbevétel, a másik a felszámolt cégek vagyonából való megtérülés. Mindkét alapnak lehetősége van arra is, hogy szükség esetén a jelenleginél nagyobb összegben tegyen szert díjbevételekre. A Beva most a biztosított állomány után 0,45 ezrelékes éves díjat kér, amit akár a hatszorosára, a törvényi maximumnak megfelelő 3 ezrelékre is felemelhet. Az OBA a jelenlegi 1,2 ezrelékről 2 ezrelékre növelheti a díj mértékét. De akár rendkívüli befizetést is elrendelhetnek a tagoktól, ami az éves díjbevétel legfeljebb 100 százaléka. Az OBA és a Beva éves díjbevétele 15, illetve egymilliárd forint lehet 2015-ben, ami a brókerbotrányok miatti kárrendezés következtében éves szinten akár 24, illetve 12 milliárd forintra is emelkedhet 2016-tól, feltéve, hogy csak a Beva él az emelt rendkívüli befizetéssel. A pénzügyi rendszerre ez évi 20 milliárd forintos többletterhelést ró a következő 6-8 évben. Itt azonban még nem számoltunk a speciális Quaestor alap bevás befizetés feletti feltöltésével.

– Javában zajlik a banki elszámoltatás és a devizahitelek forintra váltása. Sokan máris csalódottak, mert a törlesztőrészletük csökkent ugyan, a tőketartozásuk viszont jóval nagyobb lett annál, mint amekkora hitelt fölvettek.

– Az elszámolás miatt az adósság és a kamatteher is csökkent, így az ügyfelek törlesztőrészletei átlagosan 25- 30 százalékkal lesznek alacsonyabbak. A családoknak fontos, hogy havi jövedelmük mekkora részét kell hiteltörlesztésre fordítani. Míg ez a forintosítás előtt, 2010-ben 13 százalék körül alakult, mára hat százalékra csökkent. Mindenkinek azt tanácsolnám, hogy éljen a forintosítással elindított hitelkiváltási versennyel. Havi pár ezer forintos megtakarításért is érdemes már bankot váltani, az adminisztrációra rászánni az időt és energiát. Fontos tudni még, hogy a hitelkiváltásnál nem kell teljesíteni az adósságfékszabályokat.

– Mi lenne ma, ha tavaly nem indul el a devizahitelek forintosítása?

– Oly mértékben tette volna semmissé a gazdaságpolitikai erőfeszítések eredményeit, hogy bele sem merek gondolni, milyen következménnyel járt volna ez a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatottságra vagy a lakáspiacra nézve. Sokan úgy vélik: ha nincs forintosítás, a mai árfolyamok alapján csak 15-20 százalékkal lennének nagyobbak a devizakölcsönök törlesztőrészletei. Ez azonban tévedés. Szerintem 70 százalékkal is megugrottak volna a részletek, mert ez esetben annyira sérülékeny maradt volna az ország, hogy a forint árfolyama az euróhoz képest is jelentősen elmozdult volna. A forintosításnak köszönhetően a januári nagy svájci felfordulás ellenére is stabil maradt a fizetőeszközünk árfolyama.

– Mi lesz a devizás autóhitelekkel?

– Mivel érdemes az árfolyamkockázattól megszabadítani a pénzügyi rendszert, a jegybank szerint ezeket is forintosítani kellene. A devizás személyi kölcsönökkel együtt 500 milliárdos hitelállományról van szó, közel 290 ezer szerződéshez kapcsolódóan. Öröm az ürömben, hogy a 180 ezer devizaalapú gépjárműhitelesnek a banki elszámoltatás révén ugyanannyival fog csökkenni a törlesztőrészlete, mint amennyivel megnőtt volna a svájci frank erősödése miatt. Szerencsére ezek a hitelek jellemzően kisebb összegűek és rövid, átlag 2-3 éves futamidejűek. A pénzintézetek korábban úgy kalkuláltak, hogy az elszámoltatás révén javult volna a gépjárműhitel-portfóliójuk, s a kevesebb céltartalékolás miatt 15-20 milliárd forintot szabadíthattak volna fel. Számításukat viszont keresztülhúzták a svájci frankkal kapcsolatos fejlemények, így ők szerintem támogatnák a forintosítást; kérdés, mi válthat ki egy ilyen rendszerszintű lépést.

– Mi lesz a nem teljesítő adósokkal, akiknek a lakása veszélyben van?

– Ma 193 ezer adós nem tudja rendben törleszteni a jelzáloghitelét. Az elszámolás során elért kisebb törlesztőrészletek miatt közülük pár ezren válhatnak ismét jól teljesítő ügyfelekké. A kilakoltatási moratórium a banki elszámolás végéig, várhatóan őszig érvényben marad, utána viszont megoldást kell találni a nem teljesítő adósok helyzetére is. Két lehetőség áll rendelkezésükre: a Nemzeti Eszközkezelő és a hamarosan induló magáncsőd intézménye, de ezek csak néhány tízezer adósnak nyújtanak segítséget. A jegybank ezért számos külföldi példát tanulmányoz, ami mind a bankokat, mind az ügyfeleket a hatékony adósságrendezés felé terelheti. Itt megjelenhet a hitelek átstrukturálását segítő, részleges adósságelengedés lehetősége is.

– Folytatódik a bankrendszer konszolidációja? Lehet-e újabb állami bankvásárlás? A hírek szerint most a Sberbank van célkeresztben.

– Nem tartom kizártnak, az állam ugyanis segíteni akar. Nem végcél az állami tulajdon: az a rendeltetése, hogy a bankszektor konszolidációja felgyorsuljon, minél hamarabb hatékonyabb, a gazdasági növekedést jobban támogató bankrendszer alakuljon ki. Nem járnak haszonnal a gazdaságra nézve az olyan pénzintézetek, amelyek passzívan vegetálnak, s nem hiteleznek a gazdaság szereplőinek. A gondot az okozza, hogy a külföldi anyabankok a könyveikben az itteni érdekeltségeiket magasabb, még a válság előtti értéken szerepeltetik, s nem merik leértékelni őket, mert az a részvényeseiknek mínuszt jelentene. Így az eladási és a vételi ár között szakadék tátong. Ráadásul az itteni bankok magas költséggel és rossz hatékonysággal működnek, nagy részük a gazdaságos üzemméret alatt található. A magyar piacon öt olyan univerzális nagybank férne el, amelynek mérete a 15-25 százalékos piaci részesedés közé esne. Sok kisebb pénzintézetnek ezért meg kell duplázódnia, vagy össze kell olvadnia másokkal. A maradó nagybankok viszont kénytelenek lesznek jelzálogbankokat alapítani, amelyek jelzálogleveleket bocsátanak majd ki. A nagyok közül az OTP-nek és az Unicreditnek, a kisebbek közül az FHB-nak van már jelzálogbankja.

– A gazdaság növekedését a jegybank is támogatja a hitelprogramján keresztül. Ez mennyibe került eddig az MNB-nek?

– Amikor két éve a jegybank elindította a Növekedési Hitelprogramot, összevetette a várható költségét és a lehetséges hozadékát, s úgy találta: a kiadásnál nagyobb lesz a haszon. A már kihelyezett 1360 milliárd forintnyi hitelállomány éves költsége 26 milliárd forint körüli, ehhez jön még a kockázatátvállalással kibővített NHP+ program 12,5 milliárdos költsége. De mi van a mérleg másik serpenyőjében? Ha nem volna a hitelprogram, akkor a GDP évente egy százalékkal lenne kisebb, a vállalati hitelezés továbbra is lefelé tartó spirálban lenne, s mindez a foglalkoztatottságra is rányomná a bélyegét.

– Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint csak a gazdasági növekedés beindulásáig van szükség a jegybank hitelprogramjára.

– A piacot még nem lehet magára hagyni, mert a Növekedési Hitelprogram nélkül a vállalati hitelezés jelentősen csökkenne, még mindig nagy a kockázata a hitelszűkének, ezért még nincs itt az ideje a kivezetésének. Ha a következő években meghosszabbítjuk is a programot, igyekszünk majd „leszoktatni róla” a bankszektort. A terápia pedig hosszú lesz: 15-20 hónapba is belekerült, míg a bankok rákaptak az ízére, a leszoktatásra ezért legalább ugyanennyi időt kell szánni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.