Gazdaság

Kétkarú rablók

/ 2018.03.21., szerda 18:44 /

Újabb ítélet mutatja: nemcsak erkölcsileg, hanem jogilag is védhetetlen a kaszinóbiznisz szabályozása, amin Andy Vajna és néhány más vállalkozó tíz év alatt százmilliárdot kaszálhat. Az adófizetők ennél is többet bukhatnak.

Nincs még egy terület, amely olyan pontosan mutatná a 2010 utáni Fidesz-kormányzás kétarcúságát, mint a szerencsejáték: konzervatív alapra húztak fel egy olyan felépítményt, amelyről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy a közösség érdekeit szolgálja. Főként a kormányalakítás után egy ideig frakcióvezetőként dolgozó (ma már miniszter) Lázár János megszólalásaiból tudjuk, hogy a kormánypárt mennyire nem volt kibékülve a kaszinókban, játéktermekben és kocsmákban működő félkarú rablókkal. Ezeket nyerőgépeknek nevezni valóban erős eufemizmus, hiszen hasznot az üzemeltetőiknek hajtanak, rendszeres használóik garantáltan veszítenek. Ráadásul a függőség kialakulása szempontjából az egyik legveszélyesebb szerencsejáték-fajtáról van szó.

Főnyeremény

A parlament 2012 októberében megtiltotta a gépek további működtetését, leszámítva a kaszinókban lévőket. Az intézkedés sokkolta a korábbi adóemelés által már eleve megtizedelt üzemeltetőket, akik az elvesző munkahelyekre és állami bevételekre próbáltak hivatkozni – hiába.

Voltak, akik nem hagyták ennyiben a dolgot, és perre mentek. Az Európai Bíróság 2015-ben kimondta: az állam csak úgy tilthatta volna be ezt a hosszú időn át engedélyezett tevékenységet, ha kompenzálja az intézkedés kárvallottjait, vagy elegendő időt ad az alkalmazkodásra. A testület a kártérítési ügyeket a magyar bíróságokra hagyta. A Kúria tavaly októberben adott iránymutatást ezekkel a perekkel kapcsolatban, jogerősen még egy sem ért véget.

Korábbi becslések szerint az államnak akár százmilliárd forintnál is többet kell majd fizetnie, ám az eddigi ítéletek alapján meglepő lenne, ha ez az összeg meghaladná a tízmilliárdot. A kormány tehát a jelek szerint jól jogászkodott. Igaz, a jogbiztonság fenntartása ekkora összeget talán megért volna, még ha olyan ágazatról van is szó, amelyért az érdekelteken kívül senki sem ejt könnyeket. A szóban forgó vállalkozások ugyanis évtizedekig legális tevékenységet folytattak, majd egyik napról a másikra lehetetlenítették el a működésüket, ami azért szokatlan egy piacgazdaságban.

A játékgépek betiltását mindenesetre az érintetteken kívül alig vitatták, nem úgy, mint ami ez után történt a szerencsejáték-iparban. Az intézkedés nyertesei a hagyományos kaszinók voltak, melyek addig lényegében csak vegetáltak. Akkoriban az országban nem is volt belőlük több háromnál: Budapesten a filmipari kormánybiztos Andy Vajna Las Vegas Casinója és az állami Szerencsejáték Zrt. Tropicanája, valamint a Casino Sopron a Casinos Austria többségi és a Szerencsejáték Zrt. kisebbségi tulajdonában. Ezek a konkurencia beszántásával megütötték a főnyereményt, forgalmuk és nyereségük is meredeken emelkedett.

A kormány úgy döntött, hogy az országban 11 kaszinó működhet, mindegyikben legfeljebb 300 játékgéppel (és persze élő játékokkal, mint a póker vagy a rulett). Ezzel önmagában nem is volt gond. A veszélyeztetett társadalmi csoportba tartozók többsége nem megy kaszinóba, aki pedig igen, azt egy felelősen működő helyen jó eséllyel még azelőtt meg lehet állítani, hogy elverné az összes pénzét. Ha pedig nem sikerül, a szerencsejáték-betegek (orvosilag elismert kórról van szó) időről időre elérkező tiszta pillanataikban kitiltathatják magukat a kaszinókból, akár egész életükre. A Szerencsejáték Zrt. legutóbbi kutatása szerint a függők száma idehaza 110-120 ezer – ez megfelel az európai átlagnak –, további 1,4-1,5 millió honfitársunknak pedig vigyáznia kell, nehogy kialakuljon a baj.

Hatalmas veszteség

Az már gyanakvásra adott okot, hogy 2013 végén a parlament megalkotta a megbízható szerencsejáték-szervező kategóriát, és az ebbe tartozók pályáztatás nélkül kaphattak kaszinókoncessziót a nemzetgazdasági minisztertől. A „zsetonmutyit” sejtőknek a 2014-es választás után igazuk lett. Varga Mihály Andy Vajnának ítélte mind az öt fővárosi koncessziót, a Debrecen futballcsapat tulajdonosának, ifjabb Szima Gábornak az érdekeltsége pedig a cívisvárosban és Nyíregyházán nyithatott egy-egy játékhelyet.

Akárhogy nézzük, ezt a döntést az adófizetők pénze bánta. Az állam saját cége, a Szerencsejáték Zrt. ugyanis bejelentkezett mind a hét kaszinókoncesszióra, és a referenciája is fényes volt, hiszen az említett háromból a Tropicana működött a legeredményesebben. A nyereség nagy részét pedig rendre befizette a költségvetésbe. Az állam gazdasági szerepvállalásának növelésére sok százmilliárd forintot költő kormánytól amúgy is az lett volna logikus, hogy az aranytojást tojó tyúkot a saját udvarába terelje.

Ehelyett elajándékozta; mivel a Tropicana engedélye 2014 végén lejárt, ezt az egy helyet sem tarthatta meg a Szerencsejáték Zrt., a kaszinó azóta már Vajnának termeli a pénzt. Az állami vállalat Sopronban sem maradhatott kisebbségi tulajdonos, helyét a Videoton focicsapatát birtokló Garancsi István üzletember egyik vállalkozása vette át. Az azóta megnyitott győri és pécsi kaszinót működtető cég sem esik messze a kormánytól: tulajdonosa korábban a győri Fidesz-frakciónak dolgozott, ügyvezetője pedig Seszták Miklós fejlesztési miniszter feleségének egyik vállalkozását is irányítja.

Ráadásul a kormány közpénzügyi szempontból hajmeresztő döntések sorozatával kedvezett a kaszinótulajdonosoknak (lásd keretes írásunkat). A közülük messze kiemelkedő Andy Vajna ezeknek köszönhetően számításaink szerint a koncesszió tíz éve alatt 50 milliárd forinttal lesz gazdagabb – a költségvetés pedig ennyivel szegényebb. Bár utóbbi szempontjából inkább úgy érdemes számolni, mi lett volna, ha a Szerencsejáték Zrt. kapja meg az összes kaszinót. Nem túlzás feltételezni, hogy az állami cég is legalább olyan eredményeket ért volna el, mint Vajna cégei (lásd grafikonunkat), illetve a többi üzemeltető. Ráadásul ez esetben elindíthatta volna online kaszinóját is – ezt Vajna vállalkozása tavaly májusban tette meg. Így vélhetően haszna ismét rekordot döntött, de ezt csak május végén tudjuk meg, amikor le kell adni a céges beszámolókat.

Az eddig ismert eredmények alapján úgy lehet számolni, hogy a kaszinóüzlet átengedésével az állam körülbelül évi 10 milliárd forintnyi nyereségről mondott le. Azaz a koncessziók 10 éve alatt 100 milliárdról. Összehasonlításként: ennyi pénzből családonként 30 ezer forintos egyszeri rezsicsökkentésre futná, vagy minden nyugdíjas – a már-már szokásos 10 ezer helyett – 33 ezer forintot kaphatna Erzsébet-utalványban.

Újabb perek

Mivel indokolta a nemzetgazdasági tárca ezt a nagyvonalúságot a koncesszióosztás első körében? Egyebek mellett Vajna és Szima társadalmi szerepvállalásával a kultúra és a sport területén. Utóbbinál ez még csak-csak érthető, főleg, hogy a kaszinós cégek tulajdonosi körébe bevették a debreceni futballklubot, így részesedik a profitból. Vajna azonban egy alkalommal maga sem tudta megmondani, mire gondolhatott a minisztérium, máskor pedig úgy nyilatkozott, hogy filmes szerepvállalása és az üzleti ügyei más lapra tartoznak. Esetében az amerikai és luxemburgi vállalkozásokat tartalmazó kaszinós cégstruktúra sem zavarta a kormányt, pedig ellenzékben a Fidesz hasonló ügyekben offshore-lovagokat emlegetett. Ráadásul Vajnában és a többi üzemeltetőben annyira megbízik az állam, hogy a kaszinókban nincs állandó, online hatósági felügyelet, csak szúrópróbaszerű ellenőrzés.

Félő azonban, hogy az állam vesztesége nem csak az említett 100 milliárd forint lesz. Online szerencsejátékot (a sportfogadás nem számít ide) ugyanis csak olyan cégek szervezhetnek, amelyek hagyományos kaszinót működtetnek. A piac védelme érdekében egy ideje az illetékes hazai hatóság blokkoltatja a külföldi szolgáltatók oldalainak magyarországi elérhetőségét, és büntetéseket szab ki az üzemeltetőkre. Közülük többen is az Európai Bírósághoz fordultak, mondván, a magyar szabályok nem teszik lehetővé itteni piacra lépésüket, ami ütközik a szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapelvével. Tavaly az Unibet, idén február végén pedig a Sporting Odds nyert az európai színtéren, a továbbiakról a magyar bíróságoknak kell dönteniük. (Az európai testület nem kifogásolta a sportfogadás állami monopóliumát, így ha a kaszinózás is ebbe a körbe tartozna, valószínűleg nem volna gond.)

Rengeteg perről van szó, így az összesített értéket nehéz megbecsülni, de kamatokkal együtt valószínűleg milliárdos a nagyságrend. A tétet ezúttal is közpénzekben mérik, miközben itt a mérleg másik serpenyőjében nincs társadalmi haszon, sőt. Politikai annál inkább: mára Vajna a kormányközeli médiamogulok egyike lett, érdekeltségei (például a TV2 és a Bors) pedig nem szégyenlősek, ha ellenzéki politikusokról kell lejárató anyagokat készíteni.

* * *

Kaszinótulajdonosoknak kedvező kormányzati döntések

2012. október: nyerőgépek csak kaszinókban működhetnek tovább.

2013. november: a koncessziós díj leírható a játékadóból, ez kaszinónként sok százmilliós megtakarítás.

2014. szeptember: módosítják két késésben lévő Vajna-kaszinó koncessziós szerződésének kezdő időpontját, így az üzletembernek nem kell befizetnie félmilliárd forintot.

2014. november: a koncessziós díjat az állam jóváhagyásával harmadik fél – szakemberek szerint akár offshore vállalkozás – is fizetheti.

2015. október: az üzemeltethet online kaszinót, aki a hagyományos formára vonatkozó koncesszióval rendelkezik.

2017. szeptember: engedélyt kap az egyesülésre Vajna két kaszinóüzemeltető cége, így (a 2016-os forgalom alapján) évi 1,7 milliárd forinttal kevesebb adót kell fizetnie.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.