Gazdaság

Kínai Steve Jobs kerestetik

/ 2011.11.02., szerda 16:50 /

Ha manapság egy-egy társaságban a világ nagy kérdéseiről beszélgetnek, akkor Kína - mivel nagy is, kérdés is - rendszeresen szóba kerül.

Tapasztalataim szerint minden társaságban van legalább egy (de inkább több) ember, aki ilyenkor előhozakodik a régi közhellyel: hiába növekszik három évtizede évi 9-10 százalékkal, hiába vált szédítő sebességgel a világ második legnagyobb gazdaságává, hiába rendelkezik a legnagyobb valutatartalékkal, Kína sosem lesz valódi világhatalom, mivel a kínaiak csak másolni tudnak. A trendeket nem ők szabják meg: nem találnak fel semmit, nincs világmárkájuk, hiányzik belőlük a kreativitás - követésre képesek, de vezetésre nem.

A fenti megállapítások jó esetben a naivság, rossz esetben a wishful thinking kategóriájába tartoznak, ugyanakkor tény, hogy az utóbbi kétszáz évben a világfejlődés irányát tényleg nem a kínaiak szabták meg. Ez magukat a kínaiakat zavarja a legjobban. A Kínában is hatalmas rajongótáborral rendelkező Steve Jobs Apple-főnök halála után a kínai sajtóban és interneten élénk vita bontakozott ki, amelyben mindenki arra a kérdésre kereste a választ: miért nem volt Steve Jobs kínai? Vagy másképpen: miért nem született Kínában egy Steve Jobs? Miért van az, hogy míg a premodern világban a találmányok jelentős része - a fogkefétől a horgászorsóig, a kézigránáttól a vendéglői étlapig - Kínából származott, addig az utóbbi évszázadokban a kínai innováció jelentéktelen volt?

A kérdésre adott lehetséges válaszoknak se szeri, se száma, de jelenleg nem is ezek a kérdések a legérdekesebbek, hanem az, hogy a közeli jövőben születhet-e Kínában egy Steve Jobs?

Szerintünk erre minden esély megvan. A kínai származás és anyanyelv biztosan nem hátrány: rengeteg eredeti ötletekkel operáló kínai tudós, mérnök, üzletember futott be fényes karriert a nyugati világban (például Jerry Yang, a Yahoo, illetve Steve Chen, a Youtube alapítója). A tehetségen kívül persze sok más dolog is kell a sikerhez: elsősorban pénz, pénz és pénz, de szükség van megfelelő intézményrendszerre, és olyan társadalomra, amely megbecsüli az újítókat. Utóbbi tényezőknek Kína sokáig híján volt. Mao alatt a túlságosan eredeti emberek bivalytrágyát hordtak egy eldugott faluban, már ha nem verték agyon őket. A 80-as, 90-es években pedig Kína túl gyorsan növekedett ahhoz, innováció nélkül is, hogy megérje kockázatos fejlesztésekkel bíbelődni.

Ma már más a helyzet. Pénz bőven van: a nem jelentéktelen kínai GDP két százalékát költik kutatás-fejlesztésre, s ez az arány folyamatosan emelkedik. Kiépült a tudományos intézményrendszer, ma már állami és vállalati kutatóközpontok ezrei dolgoznak ígéretes fejlesztéseken. A közvélemény is egyre inkább értékeli az újítókat, az állam pedig zsíros ösztöndíjakkal, álláslehetőségekkel igyekszik hazacsábítani a legjobb kínai tudósokat. A hatóságok már a szabadalmak védelmére is tettek néhány bátortalan kísérletet, ezzel is jelezve: a jó ötleteket támogatandó értéknek tartják. A folyamatnak csak az elején járunk, de az biztos, hogy Kínával kapcsolatos sztereotípiáinktól - amelyek a paleolit korban alakultak ki, amikor a Made in China címkével az egyszer használatos zoknikon keresztül ismerkedtünk meg - érdemes megszabadulnunk. A világ ugyanis változik, s ha van hely, ami nagyon változik, az Kína - még ha maguk a kínaiak türelmetlenek is a változások sebességével kapcsolatban.

A kínai innováció fiatal még, de életképesnek tűnik. Kína tavaly a világon a negyedik legtöbb szabadalmat jelentette be (az Egyesült Államok, Japán és Németország mögött, Dél-Korea előtt), a dél-kínai Huawei és ZTE cégek a legtöbb levédetett új fejlesztéssel rendelkező vállalatok közé tartoznak. Kínai tudósok publikálták a második legtöbb cikket (az amerikaiak után), a hivatkozások terén pedig a hetedik helyet foglalták el. A Bloomberg Businessweek 2010-es listáján, mely a világ ötven leginnovatívabb cégét sorolja fel, négy kínai található (2009-ben még csak egy). Egy másik lista a világ legbefolyásosabb 500 márkája között 17 kínait tart számon. Ezek az adatok nem önmagukban érdekesek, hanem a trendek miatt: az ilyen rangsorokban a kínaiak nemhogy tíz, de még öt éve se voltak sehol.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.