Gazdaság

Kincstári optimizmus?

/ 2017.06.07., szerda 18:33 /

A jövő évi büdzsé 4,3 százalékos gazdasági növekedésre épül. Ehhez jókora kincstári optimizmus kell: tavaly, amikor az uniós pénzek beáramlása kissé lassult, két százalékkal nőtt a GDP. Az idei év jobbnak ígérkezik, de éppen e jobb adatok válnak a következő év bázisává. Független elemzők és a nemzetközi szervezetek ennél kisebb GDP-bővülést jeleznek előre. Még az újabban igencsak optimista MNB is visszafogottabb (3,7 százalékos) előrejelzést publikált.

A közvéleményt alig, ám a politikai vezetést nagyon is érdekli a költségvetési hiány arányának alakulása. Mindenki kívülről fújja, hogy a deficitnek a GDP három százaléka alatt kell maradnia, mert akkor nem indul be az uniós szabályok szerinti többlethiány-eljárás. A beterjesztett terv a maga 2,4 százalékos úgynevezett strukturális hiányával első ránézésre rendben is van. Másodikra már nem, hiszen a kormány hivatalos konvergencia-programjában 1,5 százalékos a deficitcél. Különösen pikáns, hogy ez a 2,4 százalék a központi büdzsé 3,4 százalékos hiánya, valamint a helyi önkormányzatokra és az állami vállalatokra prognosztizált egyszázalékos többlet következményeként állna elő.

Rosszmájú elemzők szerint a választási évben a központi költségvetés többletkiadásait a kevésbé szem előtt levő, nehezebben áttekinthető helyhatóságokhoz és állami cégekhez pakolják átmenetileg. Nagyot kell majd szigorítania a következő kormánynak a ciklus elején, hogy a rákövetkező két évben zuhanjon a decifithányad, így középtávon meglegyen a vállalt 1,5 százalékos hiánymérték. Vagy pedig még jobban fel kell pörögnie a folyó GDP-nek, hogy kijöjjön a matek. Van itt tehát egy kis rizikó. Ám nem valószínű, hogy élesítenék az uniós szankciórendszert.

Ami viszont igazi kockázat az állam tervében: a gazdaságtól jóval négy százalék feletti reálnövekedést vár el. A független intézetek prognózisánál és az MNB költségvetési jelentésénél is derűlátóbb kormányzati terv tovább növekvő foglalkoztatást és jelentős bérnövekedést feltételez, valamint rengeteg elköltött uniós forrást. Eközben minden iparági fórumon, szakmai tanácskozáson, banki hiteltárgyaláson a legelső kérdés, hogy lesz-e ember, ha lenne megrendelés. Mert be lehet írni jókora uniós forráslehívást a büdzsékbe, de a pénzek elköltéséhez építőipari szakemberre van szükség. Alakulhat jól a külpiaci konjunktúra, de több ember kellene a szalag mellé, több IT-szakember az üzleti szolgáltatóknak, pincér és mosogató a romkocsmákba. Ám már most sincs: fiatal és képzett magyarok tízezrei vándorolnak ki ebben az évben is, és további százezrek latolgatják a külföldi munkavállalást.

A hivatalos válasz: a korábbinál nagyobb bruttó átlagkereset majd megfékezi a munkaerő kiáramlását, sőt élénkíti a visszaáramlást. Ez azonban roppant bizonytalan feltételezés, hiszen ha egy munkavállaló kiment – különösen, ha a családjával –, aligha jön vissza tíz, húsz vagy harminc százalékkal nagyobb forintbérért. Kint is nőnek a keresetek: a német munkaerőhiány kezd nyomasztó lenni. Húsz százalékos itthoni bérnövekedés ugyan aligha elég a minőségi munkaerő megtartásához, a bérköltség ekkora arányú növekménye viszont bedöntheti a kevésbé termelékeny, szerény tőkeerejű magyar cégeket.

Van tehát bőven bizonytalanság, noha a deficit féken tartását nem kétlem. A gazdaságot pedig nyilván fűti majd az EU-alapok sok milliárd eurója. Sőt, az a mintegy hárommilliárd euró is, amit a kint dolgozó magyar vendégmunkások évente hazautalnak. Ez a rengeteg külső forrás együtt tényleg szépen megtolja az aggregált keresletet. A nagy fogyasztási adók, különféle elvonások mellett a magyar állam sem jár rosszul. Ám ettől még nem biztos, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem valóban képes lesz tartósan négy százalékkal nőni, ha a kínálati oldal (a munkaerő, a tőkeállomány) nem tart lépést a bő kereslettel. Akkor pedig a következmények: magasabb árak, több vállalati csőd, a képzett és motivált munkáskéz hiánya miatt elnapolt bővítési tervek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.