valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

http://valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

Gazdaság

Kiverte a biztosítékot a kormány legújabb trükkje

/ 2010.04.02., péntek 12:12 /
Kiverte a biztosítékot a kormány legújabb trükkje

A világ legjobb üzlete vagy pitiáner ügyeskedés? A magyar szén-dioxid-kvóták nemzetközi botrányba fulladt eladásáról van szó. A környezetvédelmi tárca szerint minden jogszerű és a pénzünknél vagyunk, de a magyaros kreativitást most nem értékeli Európa. A szálak a Wallis-irodaházból Hongkongba vezetnek.

"Hogy lehetett egy ismeretlen cégre rábízni a nemzeti vagyont megtestesítő szén-dioxid-kibocsátási jogokat? Ez nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet" - szörnyülködik egy energiaszakértő a magyar klímakvóták eladása körüli világraszóló botrány kapcsán, amely egyszerre két szálon is fut.

Idehaza az verte ki a biztosítékot szakmai körökben, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) egy ismeretlen, mindössze három hónapja alakult, referencia nélküli céggel, a Hungarian Energy Power Kft.-vel (HEP) szerződött 1,7 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű CER-típusú kvóta értékesítéséről. Mintha kifejezetten erre az ügyletre hozták volna létre - dohognak piaci szereplők.

Cáfolja ezeket a vádakat a HEP egyik tulajdonosa és ügyvezetője, Spenger József. Mint lapunknak megerősítette: a cégnek valóban ez volt az első kvótaüzlete, de az alapítás előtti hónapokban kollégáival együtt legalább egymillió tonna kibocsátási egységet értékesítettek az Európai Unió tőzsdén kívüli piacán, és nevüket a piacon jól ismeri több, a legnagyobbak közé tartozó energia- és gázkereskedelmi, továbbá zöld projekt cég.

"A szén-dioxid-kvóta kereskedelem nem olyan szakma, amely egyetemi tanulmányokat igényel, de hazánkban nem sokan értenek hozzá, mindössze 40 szén-dioxid-kibocsátási egység kereskedő működik" - fejtegeti az ügyvezető. A társaság egyébként energia- és gáz-nagykereskedelemre alakult, és terveik, valamint megkötött előszerződéseik alapján nagy forgalmú energia- és gáznagykereskedő céggé szeretnének fejlődni.

 

Korábbi munkáik során az állammal nem szerződtek, és a CER-kvóták ügyében Molnár Józseffel, a zöld tárca kabinetfőnökével is csak az első tárgyalási fordulón találkoztak - teszi hozzá Spenger. Miután a minisztérium a négymilliárd forint értékű üzletre nem írt ki versenytárgyalást - noha állami vagyonértékű jog eladásáról volt szó -, és egy ismeretlen cégre esett a választás, bennfentesek korrupciót sejtettek. A HEP szerint a válasz egyszerűbb: azért kapták meg a megbízást, mert a legjobb árat kínálták.

A tonnánkénti 9-9,5 eurós ár számításaik szerint egy euróval több az addigi legjobb ajánlatnál. Bár üzleti titokról van szó, Spenger annyit elárult, hogy tonnánkénti nyereségük eurócentekben mérhető. A HEP-pel kapcsolatban felmerült még az is - amit Varga Mihály, a Fidesz szakpolitikusa a téma kapcsán összehívott parlamenti szakbizottsági ülésen is feszegetett -, hogy köze van valamilyen módon az MSZP-közeli Wallis Zrt.-hez, mivel székhelye ugyanabban a Váci utcai irodaházban található, amely a Wallisnak is helyet ad. Spenger azonban cáfolt bármiféle személyes vagy üzleti kapcsolatot a cégcsoporttal.

Levegőt vegyenek!

A HEP háttere és kiválasztási módja valószínűleg soha nem került volna ennyire reflektorfénybe, ha a KvVM nem vállalkozik az úttörő szerepre, és egy joghézag kihasználásával nem próbál olyan ügyletet nyélbe ütni, melynek hatására borult az egész kvótabiznisz az Európai Unióban, ahol azóta is áll a bál. A CER-kvótákkal ugyanis nem lehet akárhogyan játszani. Ennek megértéséhez vissza kell kanyarodni az ENSZ 1997-es kiotói klímavédelmi konferenciájához. Visszásnak tűnhet, hogy a friss levegőből is pénzt lehet csinálni, de Kiotóban lényegében erről határoztak a résztvevők.

Az alapelv egyszerű: ha egy ország évente kevesebb üvegházhatású gázt - elsősorban szén-dioxidot - ereget a levegőbe, mint amennyit a nemzetközi egyezmény lehetővé tesz számára, akkor a felesleget kvóták formájában eladhatja a megengedettnél többet szennyező országoknak - magyarázza Kardos Péter, az Energia Klub éghajlatvédelmi szakértője. Többféle kvóta is van, de valamennyi megegyezik abban, hogy egységenként egy tonna szén-dioxid egyenértékben kifejezhető üvegházhatású gáz kibocsátására ad felhatalmazást tulajdonosának.

A kvótakereskedelem mára elsodródott eredeti céljától: a piac e jogokból pénzügyi termékeket kreált, amelyekkel jókat lehet spekulálni. Az úgynevezett kiotói kvóta alkalmas erre a legkevésbé, mert csak kormányok között adják-veszik, ezért ára nyomott, most 8 euró körül mozog tonnánként. A CERkvóta vagy zöld kredit ellenben tőzsdén forog, és tonnánként 11,0-11,5 eurót adnak érte.

A kvóta úgy jön létre, hogy egy fejlett ország egy fejlődő országban hajt végre olyan beruházást (például egy német erőmű szélfarmot hoz létre Indiában), mely hatására ott kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. A beruházó CER-egységeket kap, amelyeket eladhat olyan vállalatoknak, amelyek túllépik a rájuk kiszabott szennyezési limitet. A magyar államhoz is hazai cégektől kerül ilyen kredit - mondja Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatója. A vállalatok pedig kereskedőkön keresztül vásárolhatják ezeket az uniós szabályok adta mennyiségi korlátokon belül.

A különféle kvótákkal minden évben el kell számolniuk az országoknak, ugyanakkor eldönthetik, hogy kibocsátáscsökkentési vállalásaikat kiotói vagy CER-kvótában teljesítik. Ha egy állam CER-egységeit egy az egyben a kevésbé likvid kiotóira cseréli nyilvántartásában, az utóbbiakat törölnie kell, de a "megtakarított" zöld kreditekkel tovább üzletelhet, ha kevesebb káros anyagot bocsát ki a vállalt kiotói szintnél.

Ez az a kiskapu, amelyet az EU tavaly december 18-án igyekezett becsukni oly módon, hogy megtiltotta az egyszer már felhasznált CER-ekkel való kereskedést az európai piacon. Nem lenne jó, ha az egyszer már eladott zöld kredit újra egy uniós vállalatnál kötne ki, és ugyanazt a kvótaegységet kétszer számolnák el. Ezzel az intézkedéssel egy csapásra elértéktelenedett az egyes uniós államoknál összegyűlt CER, de az EU-n kívül - kicsit alacsonyabb ár mellett - még szabad a vásár, és ezt próbálta kihasználni a magyar kormány.



Körhinta

A zöld tárca állítása szerint minden óvintézkedést megtett, hogy a kvóták eladásuk után ne kerülhessenek vissza az európai tőzsdékre, ezt a szerződésben kikötötte, és vevőjétől, a HEP-től is megkövetelte. A magyar cégnek átadott első nagyobb csomag 793 ezer darab CER-t tartalmazott. A HEP az EU által közzétett hivatalos kvótakereskedői és -kibocsátói céglista alapján bukkant rá vevőjére, a brit források szerint ciprusi bejegyzésű, londoni székhelyű cégre, a Microdyne-re, amely megvette tőlük a CER-eket.

A magyar cég a Microdyne-től kapott egy írásos nyilatkozatot, melyben a londoni partner közölte, hogy minden kötelezettségét betartotta, és egy megnevezni nem kívánt hongkongi cégnek passzolta át a kvótákat. Innentől a magyar CER-ek eltűntek szem elől, de a napokban mintegy hétezer egység felbukkant az európai tőzsdéken - ahol állítólag 11,5-12 eurós egységáron keltek el -, ami miatt leállították a zöld kreditek kereskedését a kontinensen. Kitört a botrány, az Európai Bizottság is vizsgálódni kezdett, és arra jutott, hogy változtat a kvóták szabályozásán, nehogy még egyszer rossz kezekbe kerüljenek ezek a jogok.

A kiskapuval egyébként a piaci résztvevők eddig is tisztában voltak, s nemcsak Magyarországnak, más uniós tagállamoknak is vannak zöld kreditjeik. Ők mégsem kísérleteztek ilyen "kreatív" újraeladással. Nem véletlenül: a sorszámozott kvóták útját egy ponton túl szinte lehetetlen követni, s a lánckereskedelemben könnyen akadhat olyan közvetítő, amelyik nem tud ellenállni a csábításnak, és megpróbálja visszacsempészni Európába a CER-eket, ahol drágábban lehet eladni őket, amíg észre nem veszik a turpisságot.

A felelősöket most több kontinensen is keresik. A szabálytalanságot az követte el, aki az európai tőzsdei kereskedésben megjelentette ezeket a CER-eket - jelenti ki a HEP ügyvezetője -, és értelemszerűen ez nem lehetett sem a HEP, sem a Microdyne, mivel egyikük sem tőzsdetag cég. "Talán nem véletlen, hogy a tőzsde nem adja ki, ki vitte be a kereskedésbe e CER-eket. Abban a pillanatban, ahogy ez kiderülne, egyértelművé válna, hogy mind a magyar állam, mind a Hungarian Energy Power jogszerűen és szabályszerűen járt el, végig az ügylet során. Ismereteim szerint sajnos sem a hazai, sem a nemzetközi sajtó ilyen irányú oknyomozást nem folytat" - mondja Spenger.

Hozzá kell tenni, a magyar szereplőket egyelőre nem vádolja senki jogsértéssel, legföljebb "idiótasággal", ahogy egy londoni szakértő fogalmazott. Ezzel a húzással nem szerzett jó pontokat a klímavédelemmel foglalkozók körében a zöld tárca sem, hisz a környezetvédelem egyáltalán nem volt szempont az események láncolatában.

Időzített bombák

De mi szükség volt a hazánkat lejárató stiklire? Egyesek szerint a tranzakció csak próba volt, és ügyeskedők azt mérték fel, működik-e elgondolásuk. A valódi vevők nagy extraprofitra szerettek volna szert tenni a zöld kreditek újraeladásával, és siker esetén nagyobb tétekben folytatták volna a játékot.

Mások szerint a magyar költségvetési egyensúly javítása lehetett az oka ennek a manővernek. Az így kapott pénzt egy ideig parkoltatni lehet az államkincstár számláin, s a negyedéves hiány közlésekor jól jöhet néhány milliárd a bevételi oldalon. A CER-ek eladása azonban ebből a szempontból nem a legjobb üzlet: mivel uniós mennyiségi korlátok miatt a magyar állam évi legfeljebb 2,7 millió tonna zöld kreditre számíthat a vállalatoktól, ebből nem lát sok pénzt.

Szakértők nem is értik, miért nem a kiotói kvótatöbblet eladásával próbálkozik a kormány, ami sokkal jövedelmezőbb, ha jól csinálják. Korábban hazánk mintegy 36 milliárd forintért értékesített ilyen egységeket más országoknak. 2012-ig ennek többszörösét is el lehetne adni, ami további, akár 300 milliárd forintos bevételt jelenthetne az államkasszának.

A kiotói kvóták terén is eljátszotta azonban a kormány a bizalmat - állítják bennfentesek -, késve teljesíti ugyanis vállalásait. Minden eladó ország köteles a kvótaértékesítésből befolyt összeget mérhető klímavédelmi beruházásokra fordítani, s nem használhatja hiánycsökkentésre. Nálunk csak vontatottan indultak meg a zöld beruházások, és máig nem tudni, valójában hány milliárdot fizetett már ki a kormány a sebtiben összelapátolt energiatakarékossági programokra. Talán az sem véletlen, hogy a minisztérium a választások előtt közvetlenül épp a panelek korszerűsítésére, hűtőgépek és mosógépek lecserélésére hirdetett pályázatokat, pedig nem biztos, hogy egységnyi befektetéssel ezek a leghatékonyabb klímavédelmi beavatkozások.

Szakértők szerint igazán akkor láthatunk majd tisztán a kvóták ügyében, ha a választások után parlamenti vizsgálóbizottság alakul, amely betekinthet a nyilvántartásba, és nyomon követheti az elmúlt évek tranzakcióinak útját is.



A főszereplő kvóták

AAU (Assigned Amount Unit), vagy kiotói kvóta: az ENSZ-ben használt kibocsátási egység, kormányok között számolnak el vele

EUA (EU Emission Allowance): az Európai Unióban használt kibocsátási egység, vállalatok közt számolnak el vele

CER (Certified Emission Reduction) vagy zöld kredit: az ENSZ rendszerében használt egység, amely bizonyos mértékig felhasználható az európai rendszerben is

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.