Gazdaság

Kőbe van vésve a paksi hitel

/ 2015.01.07., szerda 17:01 /

Egy százaléknál is kisebb az esélye annak, hogy az oroszok esetleg elállnak a paksi beruházástól – véli Aszódi Attila. Az „atombiztost” arról is megkérdeztük, egyetért-e Orbán Viktorral abban, hogy Washington a paksi üzlet miatt orrolt meg hazánkra.

– Orbán Viktor úgy fogalmazott múlt év végén: az amerikaiak szerettek volna atomerőművet építeni Magyarországon, de mivel Paksot nem ők bővíthetik, ez „fáj nekik”. Tényleg ez állna a kitiltás hátterében?

– Annyira összetett mindaz, ami az amerikai–magyar viszonylatban történik, hogy az emberben fölvetődik a gyanú: az amerikaiak lépése összefüggésben lehet-e a paksi atomerőmű bővítésével is? Egyes nyilatkozatokból ítélve nem mindenkinek tetszik, hogy hazánk nem akarja megszakítani a gazdasági kapcsolatait Oroszországgal. Közben azt is be kell látni: jelenleg nincs realitása annak, hogy Magyarország cseppfolyósított palaföldgázt importáljon az Egyesült Államokból. De az is igaz, hogy a két új paksi blokk felépítésénél mind a francia, mind az amerikai műszaki megoldás szóba jöhetett volna. Csak ők épp nem tudtak ehhez olyan finanszírozást biztosítani, amire szükségünk lett volna. Magyarország ugyanis nemcsak energiahordozókban, hanem pénzügyi forrásokban is szegény. Márpedig az energetikai nagyberuházásoknál magas beruházási költséget kell hosszú időre finanszírozni, így az összköltségek szempontjából meghatározó, hogy milyen kamatok mellett jutunk hozzá egy hitelhez.

– Az olajárak mélyrepülésével párhuzamosan az orosz rubel is veszített az értékéből. Mi a biztosíték arra, hogy az oroszok a Déli Áramlathoz hasonlóan nem állnak el a paksi projekttől is? Nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy a tízmilliárd eurós hitelt mégsem tudják folyósítani?

– A kölcsön feltételeit a 2014. áprilisi magyar–orosz államközi megállapodás rögzítette. Ezek kőbe vannak vésve. Az oroszok pedig már akkor is tisztában voltak a gazdasági helyzettel, amikor 2014. december 9-én aláírták az erőmű építésére vonatkozó megvalósítási szerződéseket. Egy százaléknál is kisebb az esélye annak, hogy az oroszok esetleg elállnak a beruházástól. Ráadásul a következő három évben még csak tervezési, engedélyezési és telephely-vizsgálati feladataink lesznek. Ezek pedig a beruházás összköltségének néhány százalékát teszik ki. A tízmilliárd eurós hitel töredékéről beszélünk a következő három évre, aminek finanszírozása nem lehet gond.

– Idén a feladatok elvégzéséhez már szükség van a kölcsön első részletére, ami ezek szerint akár több százmillió euró is lehet. Mennyit hívunk le belőle 2015-ben?

– Nagyságrendet tudok mondani: egy nagyobb létesítmény esetén a tervezéshez kapcsolódó költségek a beruházási költség 8-10 százaléka körül alakulnak. A tervezési munka számottevő hányada az első három évre koncentrálódik. A hitel első részletéből ennek időarányos részét fogjuk finanszírozni.

– Mi a garancia arra, hogy a 12,5 milliárd eurós beruházásból – melynek 80 százalékát az orosz hitel biztosítja, 20 százalékban viszont magyar forrást igényel – végül nem lesz a kétszerese, mint a finneknél?

– Felkészültünk arra, hogy ezt a fiaskót elkerüljük. Ezért is kötöttünk olyan fix áras szerződést, amely a kivitelezés költségeit tekintve alatta van a 12,5 milliárdos keretösszegnek. Másrészt olyan garanciális elemeket építettünk be a szerződésbe, amelyek biztosítják, hogy a kívánt műszaki terjedelmet kapjuk jóval a keretösszeg alatt. Ráadásul olyan erőművet vásárolunk, amelynek két testvérblokkja építés alatt áll, ezek 2016-ban és 2018-ban megkezdik működésüket: a szentpétervári kettes telephely két blokkjának építési és üzemeltetési tapasztalatai később jól jönnek a paksi beruházásnál is. Ha az oroszok mégsem tudnák tartani a határidőket, vagy eltérnének a műszaki tartalomtól, akkor súlyos kötbérfizetés terhelné őket.

– Az LMP-s Szél Bernadett szerint a kormány az orosz hitelt másra tervezi felhasználni, nem a reaktorok építésére.

– Ezt vissza kell utasítanom. El kell olvasni a magyar–orosz államközi megállapodást, amelyet a parlament törvényben hirdetett ki. Ebben benne van, hogy a pénzt nem lehet másra költeni. Egy atomerőmű-építés komoly dolog, az anyagokat, berendezéseket nem lehet kispórolni.

– Nem lett volna jobb a nemzetközi pénzpiacon fölvenni a kölcsönt?

– Mivel a nemzetközi hitelminősítőknél még mindig kedvezőtlen Magyarország adósbesorolása, az orosz hitelnél csak jóval drágábban tudtunk volna finanszírozási forráshoz jutni. A piaci hitel kamata az oroszhoz képest több százalékponttal is magasabb lett volna, ez jelentősen megnöveli a költségeket hosszabb futamidő esetén. Olyannyira, hogy a végén nem 15-17, hanem 25 forint fölött alakulna az új blokkok által megtermelt villamos energia kWh-kénti ára. A piacon pedig nemigen találni 30 éves futamidejű kölcsönöket, noha ez egy atomerőmű-beruházásnál kulcskérdés. Az orosz hitel nemcsak a piaciakat veri magasan, hanem a Valutaalap korábbi kölcsönét is, amit öt év alatt kellett visszafizetnünk, s amiért az IMF nyugdíj- és egyéb reformokat írt elő.

– Másoknak is adnak kedvező hiteleket az oroszok nukleáris beruházásokhoz?

– Ez nem egyedi eset.

– Miért éri meg ez az oroszoknak?

– Oroszországot azzal bírálják, hogy egyoldalú az ipara, s az olajon és a földgázon kívül nincs más exportképes terméke. Paks esetében viszont technológiát, bonyolult mérnöki tudást hoz Magyarországra, munkát adva ezzel orosz mérnökirodáknak, gyártócégeknek és olyan vállalatoknak, amelyek komoly hozzáadott értéket állítanak elő az orosz gazdaságban. Ezzel Oroszország munkahelyeket teremt odahaza, megrendelést ad az acéliparának, a gépgyártó vállalatok sorának és a nukleárisüzemanyag-gyáraknak. Végül is Oroszországon belül finanszíroznak olyan tevékenységeket, melyek eredménye nálunk ölt majd testet. Persze, szükségük lesz magyar partnerek bevonására is, ezért a magyar MVM Paks II. Zrt. és az orosz Roszatom is tartott roadshow-t hazánkban. Országjárásra indultak, s megkérdezték a magyar ipar szereplőit, részt akarnak-e venni a paksi bővítésben. Félezer cég jelezte, hogy bekapcsolódna a projektbe.

– Ezek szerint a magyar alvállalkozókat is az oroszok választják majd ki?

– Igen, hiszen kulcsra kész erőművet rendeltünk.

– De azért a magyar kormánynak lesz ráhatása arra, hogy a számára fontos cégeket, például a Közgépet munkához juttassa?

– A Közgép nem áll az érdeklődésem középpontjában. Mi azt szeretnénk, ha a magyar beszállítók aránya elérné a 40 százalékot. A beszerzési szabályzatnak azonban a versenyt kell szem előtt tartania.

– Mégis lesz közbeszerzés?

– Miért ne lenne? Már az MVM Paks II. projekttársaság által megrendelt földtani kutatási program esetében is közbeszerzési eljáráson alapult a vállalkozók kiválasztása. A jogszabályok ugyanakkor lehetőséget adnak közbeszerzési törvényen kívüli vállalkozó kiválasztására, ha a szerződés egy másik, nem uniós tagországgal köttetik. Ilyen módon az erőműbővítésről szóló orosz– magyar államközi megállapodás végrehajtása nem tartozik a magyar közbeszerzési törvény alá. Az építés és az üzembe állás felelőssége az oroszokat terheli. S bár ők építik az erőművet és szállítják a főberendezéseket, az unió szabályainak megfelelő beszerzési eljárások keretében adhatnak megbízást magyar alvállalkozóknak. A vállalkozók kiválasztásáról szóló belső szabályzat is része a fővállalkozói szerződésnek. A munkák elvégzésének ugyanis szabályozott körülmények között kell folynia, a kiírások, a pályázatok nyilvánosak lesznek.

– Pedig az ellenzék épp a nyilvánosság hiányát kifogásolja.

– Amikor még csak előkészítés alatt állt, természetesen titkos volt az államközi szerződés tervezete. Az aláírás után a parlament megszavazta, törvénybe iktatta és kihirdette. Ahogy a munkafolyamatok engedik, amit lehet, megosztunk a nyilvánossággal. De nem tehetjük meg a magyar állampolgárokkal, hogy veszélynek tegyük ki az energiaellátásunk biztonságát és a projekt megvalósulását azáltal, hogy idő előtt nyilvánosságra hozunk dokumentumokat. A decemberben megkötött három megvalósítási szerződéssel is ez a helyzet: csak a magyar oldalról 100 ezer mérnökóra munka van a megállapodások kidolgozásában. Ha nyilvánosságra hoznánk őket, ezt a munkát ingyen a kezébe adnánk olyan cégeknek, akik hasonló feladatot akarnak elvégezni. Továbbá sem a szállító, sem a jövőbeli tulajdonos magyar állam nem érdekelt abban, hogy nemzetbiztonsági vagy egyéb üzleti információkat nyilvánosságra hozzon, ha azzal veszélyeztetné e kiemelt jelentőségű projekt megvalósítását. A környezeti adatok nyilvánosak lesznek, a december végén elindított környezetvédelmi engedélyezési folyamat és a kétezer oldalas környezeti hatástanulmány nyilvános, hasonlóan számos más tanulmányhoz.

– Egyébként miért van szükség két új reaktorra?

– Nem az a kérdés, hogy a paksi két új blokk megvalósul-e, hanem az, hogy rajta kívül hány erőmű épül még meg a következő évtizedben ahhoz, hogy villamosenergia-ellátásunk továbbra is biztonságban maradjon. A Mavir szerint 2030-ig 7300 megawattnyi új hazai termelőkapacitásra lesz szükség, elsősorban a leselejtezésre kerülő erőművek pótlására. A Magyarországon jelenleg megtermelt villamos energia 71 százaléka két erőműből: a paksiból és a mátrai szénerőműből származik. A teljes villamosenergia-felhasználás 30 százaléka – körülbelül 12 terawattóra – import, mert a hazai földgáztüzelésű erőművek döntő hányada nem tud versenyezni az olcsó áramimporttal. Az import zöme Ukrajnából, Cseh- és Lengyelországból érkezik hozzánk: Ukrajna felől 100 százalékban, Csehország felől 51, Lengyelország felől 83 százalékban széntüzelésű erőműben előállított áramot kapunk. Sokáig azonban ezek az erőművek sem fognak tudni gazdaságosan a piacon maradni, a mostani paksi blokkok meghosszabbított üzemideje pedig 2032 és 2037 között lejár. Ha az új blokkok nem épülnének meg, és nem állnának termelésbe, akkor az importunk 50 százalék fölé ugrana, ami nagy kiszolgáltatottságot jelentene.

– Miért nem épülnek megújuló erőművek?

– Ugyanezt kérdezem azoktól, akik nem akarják elfogadni, hogy a nukleáris energia részarányát a villamosenergia-felhasználáson belül hosszú távon 40 százalék körül akarjuk tartani. Ők miért nem a maradék 60 százalékkal foglalkoznak? Hiszen ebből komoly kapacitás juthatna a megújulóknak is. A paksi két új blokkon kívül még számos erőművet kell építeni, köztük megújuló bázisúakat. Az energetikában a biztonság záloga a több lábon állás; ezért akarjuk a nukleáris energiatermelést hosszú távon bent tartani az energiamixben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.