Gazdaság

Miért vagyunk boldogtalanok, amikor az egész fogyasztói világ a boldogságunkra hajt?

/ 2014.03.31., hétfő 07:53 /
Miért vagyunk boldogtalanok, amikor az egész fogyasztói világ a boldogságunkra hajt?

A boldogság közgazdaságtana címmel rendeztek konferenciát és műhelyt március 28-án a budapesti MOM Kulturális Központban. A Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola, a Corvinus, az ÉrMe Üzleti Hálózat és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet összefogásával létrejött rendezvény olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy lehet-e, és ha igen, miként a gazdasági élet végső célja az emberi boldogság. A konferencia „sztárvendége” a római Lumsa egyetemen tanító Luigino Bruni, a nagy sikerű Civil gazdaság című könyv szerzője volt.

Luigino Bruni (fotók: Turcsik István, Ester Communications)

Az utóbbi időben slágertéma lett a boldogság mibenlétét kutatni, e tárgyban konferenciákat szervezni - fogalmazott köszöntőjében a közgazdász-szerzetesnő Baritz Sarolta Laura. Egyre több közgazdász mondja ki, hogy a neoliberális gazdasági modell fenntarthatatlan, alternatív elméletek foglalkoznak azzal, miként hozható létre az értékalapú gazdaság, amely a közjó megteremtését szolgálja. „Már a puszta tény, hogy a rendezvényen regisztrált résztvevők száma jelentősen felülmúlta a várakozásainkat, jelzi, hogy az emberek felismerték, a gazdasági fejlődés során utat tévesztettünk, új megoldásokat, paradigmákat kell keresni" – mondta Baritz. Ez az új paradigma visszatérés a keresztény gondolkodásmóddal is rokon arisztotelészi erényetikához, mely szerint a gazdaságnak a puszta pénzszerzésen túl a bizalomra, a kölcsönösségre és a segítségnyújtásra kell épülnie. Kiindulópontja, hogy a közgazdaságtan alapja az erényes ember, a gazdasági élet végső célja pedig a társadalom jóléte és boldogsága.

Luigino Bruni olasz közgazdászprofesszor előadását a boldogságparadoxon bemutatásával kezdte. Richard A. Easterlin kaliforniai statisztikus-közgazdász mutatott rá először, hogy egy bizonyos szint fölött a boldogságérzet nem mozog együtt az anyagi helyzettel, a GDP-vel. Mivel az anyagi helyzet csupán egyéni jellemző, a boldogság pedig az emberi kapcsolatokban megélhető minőség, az általános jövedelemszint nem növeli a boldogságérzetet a végtelenségig. Vissza kell hozni az arisztotelészi boldogságfelfogást – javasolja Bruni –, s nagyobb teret kell adni a közösségiségnek. A kulcs a kapcsolati javak fontosságának felismerésében van.

A mai piacgazdaságban arányaiban sokkal többet áldozunk az úgynevezett komfortjavakra, mint kapcsolati javainkra, holott az utóbbiak hosszú távon fontosabbak boldogságunk alakulásában. Felmérések igazolják, hogy minél többet dolgoznak az emberek, annál többet néznek tévét, mert fáradtabbak, nehezebben aktivizálhatók – vélekedik a professzor. A televízió pedig nagy bőségben kínálja különféle élmények helyettesítőit, ráadásul jelentősen olcsóbban. A gyerekek közben egyre többet játszanak számítógéppel, telefonnal, emiatt nehezebben alakítanak ki kapcsolatokat, valós találkozások, közös élmények megélése helyett magányos befogadókká válnak. Csakhogy mindez nem elégíti ki a boldogság iránti vágyukat, az az emberi kapcsolatokban, találkozásokban rejlik. A valódi boldogság az erény jutalma, amiért meg kell dolgozni, de megéri a fáradtságot – zárja gondolatmenetét Bruni.

Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem tanára hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a túlzott vásárlásra és fogyasztásra épülő mai közgazdaság nem a közjót szolgálja. A technológiai fejlődésnek olyan irányt kellene szabni, hogy az embereknek továbbra is legyen munkájuk, a folyamat ne menjen a foglalkoztatottság rovására. A magánembernek pedig saját döntésként kell határt szabnia az igényeinek, mert a piacgazdaság a folyamatosan jelentkező, mesterségesen gerjesztett igények kielégítésére épít. A piacnak boldogtalan emberekre van szüksége, hogy eladhassák a portékákat, melyektől boldogságot várnak – ez a rendszer alattomos logikája.

Baritz Sarolta Laura és Tóth József, a konferencia házigazdái

Albert Fruzsina, a Magyar Tudományos Akadémia szociológus kutatója a szubjektív jóllétet vizsgáló nemzetközi felméréseket ismertetve az egyes országok közti különbségekről beszélt. A World Happiness Report elnevezésű felmérés a megelégedettséget olyan tényezők alapján méri, mint az átlagjövedelem, az egészségben eltöltött évek száma, a társas támogatás, a szabadságérzet és a korrupció. A ranglista élén a skandináv országok – Dánia, Finnország, Norvégia – állnak, de az első tízben ott van Hollandia és Svájc is. Magyarország Bulgária és Ukrajna mellett a hátsó mezőnyben található. Továbbgondolásra sarkall, hogy a legboldogtalanabb országok körében az elégedetlenség hátterében elsőként a mentális egészség alacsony szintje áll, ezt követi a testi egészség, és csak ezután a jövedelem és a munkanélküliség. Az a tény, hogy az emberi kapcsolatok, a társas támogatás mennyire erős jelzője a boldogságnak, megelégedettségnek, fontos társadalompolitikai vonatkozással bír – vélekedett a szociológus. A mentális egészség javítása, a kapcsolathálózatok támogatása a mindenkori kormányok feladatai között nagyobb arányban kellene hogy szerepeljenek, már az iskolák szintjén is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.