Gazdaság

Kopaszi gátlástalanságok

/ 2010.10.20., szerda 07:28 /
Kopaszi gátlástalanságok

Nem érdemtelenül vált az önkormányzati választási kampány "BKV-típusú" botrányává az újbudai Kopaszi-gát privatizációs története. Noha a nagypolitikát egy mellékszálon érte el a büntetőügy, mára valóságos nyomozásdömping folyik a lágymányosi öbölfejlesztés körül.

"A gyanúsítást nem lehet időzíteni. Mint ahogy egy infarktusos betegnél sincs helye a mérlegelésnek, be kell avatkozni" - nyilatkozta a Heti Válasznak néhány nappal az idei parlamenti választások második fordulója előtt Ihász Sándor.

Akkor arról érdeklődtünk a fővárosi főügyésztől: elképzelhető-e, hogy a nyomozók csak azért nem csaptak le a voksolás előtt Hagyó Miklósra, mert a bukott főpolgármester-helyettest mentelmi jog védte, azaz külön tortúra lett volna kikérni az - egyébként már nem ülésező - Országgyűléstől. A főügyész "nem" válasza után meglepetést keltett, hogy a rendőrség mégis időzítette a BKV-balhéban érintett Hagyó gyanúsítotti kihallgatását - konkrétan a mentelmi védettség megszűnésének pillanatára.

Az október 3-i önkormányzati választáson leváltott XI. kerületi polgármester, a mentelmi joggal tavasz óta nem rendelkező Molnár Gyula (és alpolgármestere, Lakos Imre) meggyanúsításáig viszont épp a kampányhajrában jutott el a Központi Nyomozó Főügyészség. Az első idézésnek a szocialista politikus nem tett eleget, így csak a szavazás másnapján tudathatták vele, hogy hivatali visszaéléssel gyanúsítják a Lágymányosiöböl fejlesztési területéhez kapcsolódó egyik ingatlan licit nélküli privatizációja miatt.

Az ügyészség lépéseit az MSZP-s kampányfőnök, Szanyi Tibor időzített hajszának minősítette, Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök pedig "a politikai beavatkozás ocsmány szagától bűzlő" eljárásokról értekezett. Felháborodásuk mesterkéltnek tetszik, hiszen a fővárosi főügyész már egy januári lapinterjúban leszögezte, hogy a Kopaszi-gát áron aluli magánosítása miatt indított hatósági vizsgálatban elkülönítettek egy szálat, amelyben kizárólag a politikus elkövetőkre szakosodott Központi Nyomozó Főügyészség jogosult eljárni.

Ihász Sándor azt sem titkolta, hogy a fideszes Schneller Domonkos feljelentésével indult büntetőügy két célszemélye döntéshozó az újbudai önkormányzatnál - vagyis Molnár és Lakos gyanúsítotti kihallgatása 8-9 hónapja napirenden van.

Azzal tehát, hogy az ügyészség a választás előtt küldte ki az idézéseket, leginkább a saját renoméjának ártott. Így ugyanis üldöztetettnek tűnhetnek azok a kerületvezetők, akik egy 2003-ban kitervelt, vélhetően felülről szervezett, sokingatlanos sakkjátszma közreműködői voltak. Leisztinger Tamás nagy üzlete legalábbis nem jött volna létre, ha nincs 36 hektárnyi önkormányzati telek az újbudai Duna-parton, továbbá 7,1 hektár, szintén könnyen benyelhető állami földterület, amely "véletlenül" épp a Kopaszi-gát fejlesztési övezetébe esik.

A milliárdos a hagyományos vállalatfelvásárlási modellje szerint járt el: megkaparintott egy minimális részesedést a kiszemelt cégben (az Újbuda önkormányzata által 2003-ban alapított, a 36 hektárnyi préda fölött rendelkező Öböl XI. Kft.-ben), az önrész viharos növelésébe kezdett egészen a döntő befolyásszerzésig (2006-ra már övé volt a társaság 99 százaléka), majd gigantikus haszonnal továbbértékesítette a projektet egy portugál csoportnak.

 

A XI. kerületet 2010-ig irányító balliberálisok mindvégig azt hangoztatták, hogy a tranzakción Újbuda nyert a legtöbbet: lett egy szemet gyönyörködtető közparkja - ez igaz -, és 300 millió forintnál nagyobb nyeresége (az önkormányzat 1,9 milliárddal szállt ki abból a bizniszből, amibe anno 1,57 milliárdos értéken vitte be a Kopaszi-gát szűk területét).

A valóság másik olvasata: bár a 27-30 milliárdos összértékű lágymányosi fejlesztéshez a helyhatóság adta az ingatlanok 70 százalékát, a kerület alig 7 százalék erejéig - 1,9 milliárd forintig - részesült a haszonból. Az aránytalanság még ordítóbb, ha hozzátesszük: az új városrész kialakításához, felértékelődéséhez szükséges döntések legfontosabbjait (beépíthetőség növelése, magas ház elhelyezésének engedélyezése) nem Leisztinger, hanem a Molnár által vezetett képviselő-testület hozta meg.

És ezzel elértünk a magyarországi ingatlanmutyik őstípusához, annak is a legabszurdabb formájához: Újbuda külön szerződésben vállalta, hogy hiába értékelődik fel 2003 után a Kopaszi-zóna, mindvégig a régi áron adogatja majd el Leisztingernek az önkormányzati telkeket magában foglaló üzletrészeket.

Molnárt és Lakost mégsem az alapbotrány, azaz a 36 hektárnyi, eredetileg is újbudai tulajdonban lévő terület áron aluli privatizációja ügyében gyanúsították meg - sőt, a rendőrég ebben a témában már lezárta a nyomozást. A politikusok feltételezett bűne, hogy egy 3,8 hektáros állami telket "származtattak oda" Leisztingernek, így növelve az öbölkörnyéki fejlesztési egységet. Az üzletember modellje ez esetben is csont nélkül érvényesült.

Az első stáció az volt, hogy Molnár Gyula kerülete "szociális és gazdasági célból" megszerezte az említett földdarabot a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól, majd bevitte a "gyepet" egy Nádor-Öböl nevű kft.-be - ahol aztán Leisztingernek engedték át a befolyást. Vagyis egy újabb ingatlan verseny nélküli kiközvetítésében segédkezett az önkormányzat ahelyett, hogy friss szerzeményét piaci áron, akár 3-400 millió forintos haszonnal értékesítette volna.

Kérdés persze: ha ez a cselekmény az ügyészség szerint bűn, akkor a rendőrség korábban miért jutott arra a következtetésre, hogy a tízszer ekkora, 36 hektáros Duna-parti telek - hasonló technikával végrehajtott - kiszervezése makulátlan akció volt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság csak azt az információt erősíti meg lapunknak, hogy jelenleg az alább látható ábránkon Sampaio-ügyletként feltüntetett területszerzést is vizsgálja (hűtlen kezelés gyanúja miatt), "az eset összes körülményének vizsgálata mellett". Utóbbi mondatrész rendőrségi forrásunk szerint azt jelenti, hogy a nyomozók újra a teljes Kopaszi-aktára "rápillantottak". Azaz a BRFK a két kisebb nagyságrendű (a Nádor-Öböl és a Sampaio kft.-ket érintő) eljárás farvizén kénytelen volt feléleszteni az egyszer már lezárt, az öbölügy egészére kiterjedő nyomozást.



Kirakós játék Leisztinger módra - Az Öböl XI. Ingatlanhasznosítási Beruházó és Szolgáltató Kft. története

Eredeti tulajdonviszonyok: A XI. kerületi önkormányzat 2003-ban létrehozza az öbölfejlesztő kft.-t. A cégben 28,3 hektárnyi ingatlanapport van, amit másfél hónappal később 7,7 hektárral told meg az újbudai képviselő-testület.

Leisztinger Tamás belépése: Az önkormányzat 2004 februárjában először az Öböl XI. Kft. százezer forintos üzletrészét adja el a nagyvállalkozó Eravis Rt. nevű érdekeltségének. Később Leisztinger Arago Rt.-je és Forrás Rt.-je is tulajdont szerez a kft.-ben. A milliárdos 2005 tavaszán egy új cégben, az Öböl Invest Kft.-ben egyesíti az Öböl XI. Kft.-beli tulajdoni hányadait. Leisztingernek 2005 végére már több mint 71 százaléka van az Öböl XI.-ben, s az önkormányzat egy évvel később a többi üzletrészt is neki értékesíti, így Újbuda csak egyszázalékos tulajdonos marad a kft.-ben.

Értékesítés három portugál cégnek: Leisztinger Tamás 2007 májusában, illetve 2008 augusztusában adja el az Öböl XI. Kft. 99 százalékát a hazai sztrádaépítésekben is részt vevő portugál Mota-Engil cégcsoportnak. Ekkorra már az Öböl XI. Kft. tulajdonában van az Eravis Rt. korábbi 8,5 hektárja, továbbá a 3,3 hektáros Sampaio-telek, illetve a 3,8 hektáros Nádor-Öböl-terület - a fejlesztés teljes nagysága tehát 51,6 hektár.

 



Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.