Devizahitelek: kerüljük el a végrehajtót! | Válasz.hu

Gazdaság

Devizahitelek: kerüljük el a végrehajtót!

/ 2016.06.07., kedd 10:49 /

A követeléskezelők elnöke szerint mindenki ráfizet arra, ha a követelést végrehajtón keresztül kell behajtani, hatékonyabb lehet az aktív követeléskezelés. Az MNB jelzáloghitel-ajánlása is ebbe az irányba mutat.

Ahhoz, hogy a követeléskezelők többletjogokat kapjanak, fontos, hogy önszabályozó módon regulálják meg a szakmai környezetet - mondta el Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók (Makisz) elnöke a szervezet konferenciáján. A szakember szerint a követeléskezelés soha nem lesz népszerű, ám a szabályozott, átlátható környezetben zajló etikus működés révén a szervezetnek nagyobb lehet az elfogadottsága. Felfalusi Péter szerint eljött az idő arra, hogy önálló követeléskezelői törvényt alkosson a Parlament.

Látszik az elszámolás

Az elmúlt évben nagyságrendileg 800 ezer követelést vásároltak meg/vettek át a követeléskezelők. Az átvett lakossági követelések összege ugyanakkor 160 milliárdról 85 milliárd forintra csökkent. A visszaesés magyarázata a banki elszámolás: a bankok a forintosítással és az elszámolással voltak elfoglalva, aminek következtében csökkent az egyéb hiteltermékek esetében az értékesítés és így a követelések érvényesítése is.

A követeléskezelés terén a szakma egyre jobban a jogi eljárások felé indult el: drasztikusan emelkedett a fizetési meghagyások száma, a folyamatban lévő végrehajtások száma pedig egy év alatt 400 ezerről 600 ezer fölé emelkedett. Ez nem túl jó irány a Makisz elnöke szerint, miután mind a cégnek, mind az adósnak jelentős többletköltséget jelent. Felfalusi Péter elmondása szerint azon ügyfelek esetében, akiket a követeléskezelők meg tudnak keresni, 60 százalék körüli megállapodási ráta. A gond ugyanakkor az, hogy nagyon kevés esetben nyílik lehetőség olyan érdemi eljárásra lehetőség, ahol ilyen megállapodásra van remény. 

Felfalusi szerint a bankok kitisztították a portfoliókat, a távközlési cégek inkább a követelések eladása felé mozdulnak, míg a közműcégek esetében az államosítás miatt átmeneti helyzetben van a követeléskezelés. Bár a bankoknál a tavalyi év utolsó negyedévében ugyanakkor újraindultak a követelésértékesítési eljárások, s az idei évtől a kilakoltatási moratórium feloldása tovább erősíti ezt a trendet. A lakossági nem teljesítő jelzáloghitelek száma nagyságrendileg 150 ezer darab, értéke közel 1000 milliárd forint, amelyek mögött jó esetben 60 százalékos fedezettség áll. Felfalusi Péter szerint óvatosan kell hozzáállni az új piachoz: a szakember szerint évi 6-7 ezer jelzálog-követelésnél nem tud többet felszívni ma a piac. Külön gond, hogy a bedőlt ingatlanhitellel rendelkezők zöme az eljárás megindítására már számottevő egyéb (közüzemi, telekom, egyéb) lejárt tartozással is rendelkeznek, ami nagyban nehezíti a követeléskezelést. Azt ugyanakkor komoly pozitívumként értékelték a konferencia résztvevői, hogy a problémát az MNB is látja és ezért fogalmazta meg a lejárt jelzáloghitelek kezelésével kapcsolatos ajánlásukat. Azt viszont hangsúlyozták: az ügyfelekkel valódi párbeszédre van szükség a siker érdekében - pusztán a levélben történő megkeresés nagyon kis arányban hoz majd eredményt.

A cégek is tisztulnak

A vállalati oldalon a válságban a cégek úgy védekeztek, hogy előrefizetést kértek, illetve az is hozzájárult a piac tisztulásához, hogy az elmúlt években a piaci szereplők száma jelentősen csökkent, s így az átvett követelések száma itt is csökkent. Ugyanakkor a cégek kinnlevősége még ma is az árbevétel 23 százalékát teszi ki, miközben a nyereségük ugyanakkor csak az árbevétel 2 százaléka – hívta fel a figyelmet Csorbai Hajnalka, a Makisz elnökségi tagja, az Opten vezérigazgatója. A Makisz tagok jelenleg 14 millió követelést kezelnek, közel 500 milliárd forint értékben. S bár a követelések átlagos kora számottevően csökkent az elmúlt év alatt, az még most is 220 nap.  

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.