Gazdaság

Lakás bérbeadás: káosz, vagy könnyebbség?

/ 2010.09.02., csütörtök 13:16 /
Lakás bérbeadás: káosz, vagy könnyebbség?

A szakértők még egymás között sem egyeznek az új rendelkezések értelmezésében, mi lesz, ha majd az APEH is beszáll a vitába?

Blogszerűen írt sorozatunk újabb darabja a húsz évnél is hosszabb gyakorlatot maga mögött tudó bejegyzett adószakértőtől.


 

Augusztus 16-tól új, eredetileg egyszerűsítőnek szánt rendelkezések szabályozzák a magánszemélyek ingatlan bérbeadását és az egy külön kormányrendeletben körülírt, úgynevezett egyéb szálláshely-szolgáltatását.

A törvényalkotók egyebek mellett egy régi ellentmondást is próbálnak feloldani azzal az új passzussal, miszerint e két szolgáltatás a fenti naptól a magánszemély választása szerint kivehető az egyéni vállalkozói igazolványban felsorolt tevékenységek közül, sőt, azokat akár az eddig minimálisan kötelező adószám kiváltása nélkül is végezhetik.

A régi ellentmondás tudniillik az egyéni vállalkozásról szóló törvény azon kitételéből következett, miszerint az üzletszerűen, ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, magánszemély által rendszeresen folytatott termelő, vagy szolgáltató tevékenység kizárólag egyéni vállalkozói engedély birtokában végezhető.

Talán nem kell különösebb jogi talentum annak megállapításához, hogy az ingatlan bérbeadásra pontosan illik e kitétel, miként mondjuk a vállalkozói igazolvány nélkül, csupán adószám birtokában a továbbiakban is űzhető szellemi tevékenységekre (pl. fordításra).

Az ingatlan bérbeadásával kapcsolatos új szabályok körüli bonyodalmak a kétségtelen jó szándék ellenére a megfelelő körültekintés, egyeztetés nélküli törvénymódosításból adódnak. Íme a legkirívóbbak közül néhány. Aki az új szabályozás hatálybalépéséig egyéni vállalkozóként kizárólag ingatlan bérbeadással foglalkozott, az onnantól a magánszemélyekre vonatkozó szabályok szerinti adózást is választhatja (pl. a 25%-os átalányt), ám a társadalombiztosítási járulékokat továbbra is az általános szabályok szerint köteles leróni, jól lehet vállalkozói bevétele nem is lesz.

Kavarodás származhat abból is, hogy aki adószám nélküli magánszemélyként kíván tevékenykedni, az nem állíthat ki (mert nem is vásárolhat) a köznyelvben áfás számlának nevezett dokumentumot, csak úgynevezett számviteli bizonylatot, amit nem lesz majd könnyű a tapasztalatok szerint nagy számban működő, nem éppen naprakész tudású könyvelőkkel elfogadtatni. Külön kérdés, hogy ha kifizető (pl. valamilyen vállalkozás) a bérbevevő, akkor ő vajon köteles lesz-e levonni és a bérbeadó helyett befizetni a vonatkozó közterheket, avagy sem, hiszen a nem olyan régóta érvényben levő, könnyítő szándékkal bevezetett szabály szerint ettől csak adószámmal rendelkező magánszemély esetében tekinthet el.

Jó tudni, hogy miként arra az APEH frissen kiadott tájékoztatója is utal, az eva szerint adózó egyéni vállalkozókra az elmondottakból semmi sem érvényes, az ő adózásukról rendelkező külön törvényt ugyanis valami miatt nem módosították. Úgyszintén nem vonatkozik e könnyítés a garázs bérbeadására, jóllehet a törvény emlegette ingatlan fogalmának köznapi értelmezése szerint annak is e körbe kéne tartoznia.

És az új szabályok szerinti legnagyobb kedvezmény, az ingatlan értékcsökkenésének immár úgymond bárki (nem csak miként eddig volt, az egyéni vállalkozók) számára lehetővé tett elszámolása sem úgy van, ahogyan azt a külső szemlélő első látásra gondolná. Értékcsökkenést ugyanis (hosszú élettartamú szerkezetnél évi 2%-ot) kizárólag a tevékenység megkezdését megelőzően legfeljebb három évnél nem régebben szerzett, épített ingatlan után lehet elszámolni, más esetekben nem, és erre eddig valahogyan egyik illetékes sem tartotta fontosnak felhívni az érintettek figyelmét.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A nyugati baloldal esete Venezuelával

A nyugati baloldal sokáig csodálattal tekintett Venezuelára, a Föld egyetlen országára, ahol a 21. században vágtak bele a nagy szocialista kísérletbe. De mi a válaszuk most, amikor a helyiek a világ legnagyobb olajtartaléka fölött halnak éhen és lincselik meg egymást? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kettészakadhat az Európai Unió

Ostobaság az EU elképzelése, hogy a vitás kérdéseket a visegrádi országok számára kifizetendő támogatások csorbításával rendezné – állítja Lubomír Zaorálek. A cseh külügyminiszter nem zárja ki, hogy az EU kettészakad. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.