Gazdaság

Lámfalussy: globális szintű játékszabályok kellenek

/ 2012.01.20., péntek 16:14 /
Lámfalussy: globális szintű játékszabályok kellenek

A Széll Kálmán Alapítvány díját vehette át Lámfalussy Sándor nemzetközi hírű jegybankár, „az euró atyja” Lantos Csabától és Csák Jánostól csütörtökön Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. Lámfalussy Sándor a díj átvétele után a gazdasági válság jelenlegi helyzetéről és a lehetséges válaszlépésekről tartott előadást.

Lámfalussy Sándor

Az MTA Nagytermében tartott eseményt Lantos Csaba közgazdász-szociológus, a Széll Kálmán Alapítvány elnöke nyitotta meg, majd Csák János, Magyarország londoni nagykövete laudálta Lámfalussy Sándort életrajzának és személyes érdemeinek bemutatásával.

Csák János méltatásában kitért Lámfalussy személyes érdemeire: „A Széll Kálmán-díj nem csak a szakmaiságnak, hanem az egész embernek szól” – mondta a laudátor. Csák János szerint Lámfalussy Sándor szakmai és erkölcsi tartása miatt érdemes a „Törvény, jog, igazság” jegyében létrehozott Széll Kálmán-díjra, amivel azokat a személyiségeket igyekeznek elismerni, akik munkásságukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország egyenrangú partnerként lépjen fel a világban.

A díj átadása utáni beszédében Lámfalussy Sándor tartotta magát régi elhatározásához, hogy nem kommentál magyarországi belügyeket. A világhírű jegybankár ugyanakkor mindenkit érintő témáról, az euróválság aktuális helyzetéről és a közeljövő kilátásairól tartott izgalmas előadást. A „Folyamatban van Európa megreformálása” címmel tartott beszédében felvázolta: a válság jelenleg három, egymással összefüggő komponensből áll. Az első a bankválság, a második az államadósság-válság és a harmadik a fenyegető recesszió.


„A recesszió még elkerülhető”

Lámfalussy szerint a rövidlátás miatt sokan nem ismerték fel az összefüggéseket, és a válság még most sem múlt el – sőt, most lépük be a recesszió veszélyzónájába. A jegybankár úgy véli, a recesszió még elkerülhető, vagy ha be is következik, akár kis léptékű is maradhat. A professzor bemutatta, hogy milyen lépéseket tettek meg eddig a válság leküzdésére. Az első ilyen csoport a bankkrízist okozó hibák feltárása és kijavítása volt. A második az európai pénzügyi szabályozó és felügyelő rendszer létrehozása lett (mint az ESFS és az ESRB intézménye). Lámfalussy üdvözölte, hogy döntésképes és szankcionálási joggal rendelkező intézmények jöttek létre a megfelelő időben. A harmadik terület pedig a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági pillérének a megvalósítása. Míg a monetáris unió az euró bevezetésével létrejött, addig hiányzik a gazdasági együttműködés. A professzor szerint hiba volt csak az államadósság és a hiány maastrichti kritériumaira koncentrálni, miközben elmaradt a valódi konvergencia.

Lámfalussy Sándor hitet tett az erősítendő központi kormányzás mellett. „A nemzetállamok bizonyosan nem fognak eltűnni, de el kell fogadniuk, hogy egyes pontosan meghatározott területeken kompromisszumos megoldásokat kell találniuk” – mondta. Ilyennek nevezte az automatikus szankciók bevezetését és az átalakítandó, gördülékenyebbé tett szavazási rendszereket. A jövőre nézve a professzor felvázolta a még hiányzó reformokat: szerinte a válság elkerülése érdekében globális szinten kellene új játékszabályokat elfogadni. Ennél is fontosabbnak nevezett egy erkölcsi kérdést, miszerint helyes-e, ha a legfontosabb pénzügyi szervek mindig számíthatnak arra, hogy kisegítik őket?


Lassú újítások

Ez szerinte nem fair előnyhöz juttatja őket a kisebb versenytársakkal szemben, hiszen tudják, hogy bármit is tesznek, végül nem mehetnek csődbe. „Le kellene szögezni, hogy egy vállalat, különösen pénzügyi vállalat sem számíthat arra, hogy megmentik a bukástól” – szól Lámfalussy javaslata, amelyhez az előadó hozzátette: ezt csak akkor lehetne elfogadni, ha biztossá válna, hogy mentőcsomag hiányában sem történnek rendszerszintű következmények a pénzügyi világban.

Lámfalussy Sándor szerint a politikusoknak a lehető legkomolyabban kellene foglalkozniuk ezzel a témával. A Széll Kálmán-díjjal kitüntetett jegybankár zárszavában végül úgy fogalmazott: a válság nemzetközi leküzdésével kapcsolatban történtek reformok, sokszor radikális előrelépést is tapasztalt, és az újítások jó irányban, csak jobbára lassú ütemben történtek.

 

 Lámfalussy Sándor
Az 1929-ben Kapuváron született Lámfalussy 1949-ben hagyta el Magyarországot, majd a Leuveni Katolikus Egyetemen és Oxfordban végzett közgazdasági tanulmányok után elméleti, tudományos tevékenységet folytatott, valamint európai bankoknál és közösségi szervezeteknél gyakorlati, döntéshozói pozíciókat töltött be. A Delors-bizottság tagjaként részt vett 1988-1989 között az Európai Monetáris Unió megvalósítási tervének kidolgozásában, majd az Európai Monetáris Intézet (az Európai Központi Bank elődje) elnökeként 1994 és 1997 között ő felelt az euró bevezetésének előkészítéséért. Lámfalussy az MTA külső tagja, és többek között a Francia Becsületrend parancsnoka, a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének főtisztje, a Corvin-lánc és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés birtokosa. 
 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.