valasz.hu/uzlet/orulunk-hogy-a-ceg-foglalkozott-cikkunkkel-ezzel-is-megerositve-hogy-nem-politikai-osszeeskuvesrol-volt-szo-46647/

http://valasz.hu/uzlet/orulunk-hogy-a-ceg-foglalkozott-cikkunkkel-ezzel-is-megerositve-hogy-nem-politikai-osszeeskuvesrol-volt-szo-46647/

Gazdaság

LELTÁRHIÁNY

/ 2006.09.07., csütörtök 14:49 /

Amilyen az ország kormánya, olyan a költségvetése. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a múlt héten nyilvánosságra hozta a Gyurcsány-kormány első teljes költségvetési évének a zárszámadási vizsgálatát. A 2005-ről szóló jelentésében homályos eredetű milliókról, eltűnő ingatlanokról, vagyonértékelés nélküli privatizációról és tisztességes pénzügyi beszámolót elkészíteni képtelen minisztériumokról ír az ÁSZ.



Nem hiszem, hogy a kormányoldalon ünnepelnek majd bennünket a jelentés után. Vége a könnyedebb világnak - így jellemezte alig néhány hete a Heti Válasznak adott interjúban a kormány és a számvevőszék viszonyát Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. Pedig akkor (HV., 2006. augusztus 17., 44. o.) még csak sejteni lehetett, hogy mit is fognak tartalmazni a számvevők legújabb jelentései. A mindenkori kabinet és az ÁSZ között a kapcsolat általában a harmadik évben kezd érzékennyé válni, amikor a számvevők már a hivatalban lévő kormány gazdálkodását veszik górcső alá. Az MSZP-SZDSZ-s csapat esetében a kétéves türelmi idő okafogyott, hiszen a 2005-ös költségvetést is már teljes egészében Gyurcsány Ferenc kormánya készítette el, s nyújtotta be a parlamentnek. A költségvetés tavalyi végrehajtásának az eredménye Kovács Árpád szerint: "elképesztő".

FELÉLTÜK A REPTERET

A tavalyi évnek az államháztartás 12 054 milliárd forintos bevételi és 13 109 milliárd forintos kiadási irányzattal futott neki. Eredetileg a 2005-ös esztendőt 1054 milliárd forintos hiánnyal zárta volna az államháztartás, a menetrendet azonban nem sikerült tartani: a deficitcélt időközben 1167 milliárd forintra kellett megemelni. Igaz, a kormánynak ezt is csak a költségvetés egyensúlyát javító intézkedésekkel sikerült elérnie. Ilyen lépés volt a központi szervek tartalékainak az elvonása és a Budapest Airport (BA) Rt. értékesítése, amelyből több mint 400 milliárd forint rendkívüli - a költségvetésben nem tervezett - bevétele származott az államnak. Ezenkívül a Mol Rt. 80 milliárdot fizetett be a bányatelkek használatának meghoszszabbítása után illetékként, illetve az úgynevezett párnagáz megváltásának ellenértékeként. Ezek a tételek összességükben 572 milliárd forinttal javították az államháztartás múlt évi egyenlegét.

A BA magánosítása azért is érdekes, mert ezzel kapcsolatosan végre kiderült, hogy a privatizáció után befolyt összeget a kormányzat nem az államadósság törlesztésére fordította, hanem nagyobbrészt a folyó költségvetési kiadásokat finanszírozta belőle. Így a központi költségvetés bruttó adóssága 2005-ben sem csökkent, ellenkezőleg: az év elején előirányzott 12 373 milliárd forinthoz képest 392 milliárddal magasabb - 12 765 milliárd lett. A számvevők megállapítása szerint az adósságállomány 2002-től tartó folyamatos növekedése 2005-ben is folytatódott, bár az üteme némileg lassult. (2002-ben 19,5, 2003-ban 14,8, 2004-ben 9,5, 2005-ben 10,1 százalékkal nőtt az adósságállomány az előző évhez képest.)

Így nem meglepő, hogy a központi költségvetési körbe sorolt szervek adóssága is tovább nőtt tavaly: tartozásuk nagyságrendje az elmúlt időszakhoz képest kiugróan magas volt 2005-ben.

Az ÁSZ rendre megállapítja, hogy az államháztartás nagy ellátórendszereinek struktúrájában továbbra sincs előrelépés, miközben e rendszerekre fordított kiadások tovább nőnek, mögöttük jóval elmaradnak a bevételek. S ahogy az nálunk lenni szokott: a kiadásokat inkább alul-, míg a bevételeket többnyire felültervezik a költségvetés készítői.

KINCSTÁRI REALIZMUS

Ez a társadalombiztosítás két pillérjére is érvényes volt. A tb pénzügyi alapjait illetően a jelentés leszögezi: mind a nyugdíjbiztosítási, mind az egészségbiztosítási alap pénzügyi helyzete kedvezőtlenebbül alakult a tervezettnél. Együttes hiányuk tavaly megközelítette a 470 milliárd forintot. Ebből a nagyobb rész (375 milliárd forint) az egészségbiztosítási alap deficitje volt.

Meglepő megállapításra jutottak a számvevők a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) átvilágításakor. Az ÁSZ szerint Magyarországon átgondolatlanul és áttekinthetetlenül zajlik a kincstári vagyon értékesítése: az összesen 852 millió forintért eladott ingatlanok körében egyetlen (!) olyan ingatlan sem található, amelyet a KVI a Pénzügyminisztériumnak korábban eladni javasolt, illetve a KVI értékesítési terveiben eredetileg szerepelt volna. "A kincstári nyilvántartásban a BA Rt.-n felül értékesített ingatlanok a KVI által az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott nyilvántartásban nem lelhetők fel", az ingatlanokról az igazgatóság nem tudott részletes felvilágosítással szolgálni a számvevők számára. Olyan kincstári ingatlanok kerültek közel egymilliárd forint összértékben - a kincstári nyilvántartás alapján, de a KVI tájékoztatása szerint ismeretlen számban - értékesítésre, amelyeket kincstári vagyonként nyilvántartási értékükön vagy pontos megnevezésükben nem tudott azonosítani a KVI. Nem véletlenül jegyezte meg ezzel kapcsolatosan Kovács Árpád, hogy a KVI lényegében azokon az ingatlanokon adott túl, amelyekért bejelentkezett valaki.

Az ÁSZ nem festett kedvező képet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról sem, amelynek 2005-ös beszámolója a hivatal vagyoni, pénzügyi helyzetét nem megbízható módon mutatta, "a benne szereplő adatok nem a valós képet tükrözték", ezért a 2004-es jelentéséhez hasonlóan a múlt évit is elutasították a számvevők. Az ÁSZ elutasító véleménnyel látta el az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium beszámoló jelentését is, akárcsak a Kóka János irányítása alá tartozó Gazdasági és Közlekedési Minisztériumét. Ez utóbbi esetében a beszámoló jelentés megbízhatatlansága nemcsak tavaly, hanem az azt megelőző évben is fennállt - fogalmazták meg a számvevők.

VITATOTT UNIÓS EGYENLEG

Bár az európai uniós támogatások múlt évi felhasználásáról külön tanulmányt készített az ÁSZ, a legfontosabb tapasztalatokat a zárszámadási jelentésben is közreadta. Az uniós programok meghirdetése óta mintegy 30 ezer pályázat gyűlt össze. Ennek több mint háromnegyedét bírálták el az intézmények 2005 végéig. A feldolgozás sebessége ugyan javult az előző évhez képest, de még mindig elmarad a kívánatos két-három hónaptól - a pályázat benyújtásától a megkötött szerződés hatálybalépéséig átlagosan kilenc hónap telik el. Az ÁSZ jelentős eredménynek tartja, hogy az EU által Magyarország számára a 2006 végéig terjedő költségvetési időszakra jóváhagyott Kohéziós Alap támogatási keretét tavaly sikerült teljes mértékben lekötnünk. Ezzel elhárult a veszélye annak, hogy hazánk elveszíti a támogatási keret egy részét. Az EU-t Magyarországról tavaly 214 milliárd forint illette meg, s hazánk a fizetési kötelezettségének havonta eleget is tett. Ezzel szemben a magyar költségvetésben 203 milliárd forint jelent meg EU-támogatásként. Ehhez 89 milliárd forintnyi hazai társfinanszírozás társult. (A költségvetésen kívüli uniós támogatások összege egyébként meghaladta a 307 milliárd forintot.)



Még több privatizáció?

Még több privatizáció, még több SZDSZ! - hirdeti a liberális kormánypárt, amely most többek között a Magyar Postát, a Magyar Villamos Műveket, a Szerencsejáték Zrt.-t és a Volán busztársaságokat verné dobra. De hogy miként is zajlik a magánosítás folyamata a Gyurcsány-kormány alatt, jól nyomon követhető az ÁSZ legfrissebb, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 2005. évi működését elemző jelentésében.

Az ÁPV Rt. 2004-et több mint 310 milliárd, míg - a magánosítás szempontjából csúcsévnek számító - 2005-öt 564,4 milliárd forintos privatizációs bevétellel zárta. Igaz, ebből rajta keresztül csak 159,9 milliárd forint folyt be az államkasszába. A Budapest Airport Rt. értékesítéséből származó 404,5 milliárd forint ugyanis a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon (KVI) keresztül jutott a költségvetésbe. Így vált lehetővé, hogy a kormány a reptér értékesítése után járó pénzt ne az államadósság törlesztésére - mint ahogy azt egyébként az államháztartási törvény előírja -, hanem az államháztartási hiány csökkentésére fordítsa. A Medgyessy-Gyurcsány-kormány az állami vagyon lebontásából - 2002 második felétől 2006 júniusáig - összesen 1404,5 milliárd forintra tett szert. Az államháztartás hiánya 2005-ben csak azért nem lett nagyobb, mert a Gyurcsány-kabinet az év végén még gyorsan nyélbe ütötte a Budapest Airport eladásáról szóló szerződést az angol vevővel, a BAA International Holdings Ltd.-del.

A BA 75 százalék, mínusz egy szavazatot kitevő részvénycsomagja és a reptér vagyonkezelői jogának 75 évre szóló átruházása azonban nem landolt simán az új tulajdonosnál, a BAA-nál. A privatizáció érdekében több törvényt is módosítani kellett: először a BA-t ki kellett csempészni a kizárólagosan állami tulajdonban lévő cégek köréből, majd a koncessziós törvény hatálya alól is ki kellett emelni. Meg kellett változtatni a repülőtér vagyonelemeinek hasznosítására a KVI-vel korábban kötött vagyonkezelési szerződést is. Az állami vagyon kezelésének és bérbe adásának megengedett időtartama a módosítások előtt legfeljebb 52,5 év lehetett, ezt kormányhatározattal 75 évre emelték fel. Lehet, hogy csupán az év végi sietős tempónak tudható be, hogy a BA vagyonértékelése során nem vették figyelembe három társasági részesedése közül az egyiket: a 2,949 milliárd forint jegyzett tőkéjű Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő Kft.-ben meglévő 29 százalékos tulajdonrészét. De az is lehetséges, hogy a FUF Kft. bizonytalan jogi helyzete miatt fordulhatott elő ez a kis "lazaság". A FUF Kft. egyik tulajdonosa, a kanadai Airport Development Consorcium ugyanis perli a magyar államot, mivel az a reptérterminálok üzemeltetési jogát 2001-ben megvonta a kft.-től. A bizonytalan és peresített kötelezettségekből fakadó kifizetésekre az ÁPV Rt. - a 2004-eshez képest közel kétszeres! - mintegy 98 milliárd forintos privatizációs tartalékot képzett. A számvevők a tartalék ilyen mértékű felduzzasztását azonban nem tartották indokoltnak.

Az ÁSZ mindenesetre időben jelezte, hogy a BA "privatizációja bizonyos kockázatokat jelenthet az egyes területek rendezetlensége miatt. A privatizációig a hiányosságokat nem sikerült teljeskörűen felszámolni, ami befolyásolta a tranzakció végső eredményét és rontotta az átláthatóságot". A számvevők azt is megjegyezték, hogy a BA Rt. magánosítása után "a tranzakcióban egyedülálló, magas színvonalú, nagy munkabírást és állandó készenlétet igénylő munkáért" 21-en összesen 16 millió forint prémiumban részesültek a vagyonkezelőnél.

Ugyancsak a vagyonértékelést kifogásolták az Antenna Hungária Rt. eladásánál is. Az ÁSZ szerint a "vállalatcsoport jelentős tőkeértéke, a műsorszórási és műsorelosztási monopolhelyzete indokolttá tette volna a vagyonértékelést", ám ez elmaradt. "Az ÁPV Rt. ügyvezetése ugyanis a független vagyonértékelést nem támogatta." Ennek hiányában már sohasem fogjuk megtudni, hogy a svájci vevő, az állami tulajdonú Swisscom Broadcast AG által ajánlott 46,7 milliárd forintos ár vajon milyen arányban volt az Antenna Hungária valós értékével.

Több száz százalékos sikerként volt beharangozva a Hungexpo Vásár és Reklám Rt. magánosítása. A 8,3 milliárd forintos privatizációs bevétel a cég 82 százalékos részvénycsomagjáért valóban szépnek mondható. Az eladott részvények értékesítési árfolyama - a társaság 4,76 milliárd forintos sajáttőke-értékéhez viszonyítva - 174 százalék volt. Az ÁPV Rt. viszont félrevezetően, a részvények eladási árfolyamát irreális mértékűre (331 százalékra) feltornázva mutatta be a tranzakció eredményességét. Az már csak hab a tortán, hogy a Hungexpo állami tulajdonban lévő részvényein úgy adott túl az ÁPV Rt., hogy az érvényben lévő jogszabályok szerint erre akkor még nem lett volna lehetősége. A privatizációs törvény módosítása ugyanis ezt csak később tette lehetővé.

Miközben az airport eladását úgy indította el az ÁPV Rt., hogy akkor még vagyonleltárral sem rendelkezett a cégről, ahhoz képest az agrártársaságok esetében a felkért privatizációs tanácsadók - természetesen jó pénzért - szinte még a portást is átvilágították. Az agrártársaságok - így a komáromi, az alcsiszigeti, a bácsalmási - viszont jóval áron alul keltek el. (A Komáromi Mg Rt. eladására a vagyonkezelő kétszer is kiírt pályázatot. Az első, az alacsony ajánlott vételár miatt érvénytelenített pályázat után a második még kedvezőtlenebb eredményt hozott: az első ajánlathoz képest 100 millió forinttal kevesebb folyt be az államhoz.)

Az ÁSZ a Bábolna Rt.-nél és annak társaságainál feltárt vagyonvesztés miatt korábban már javasolta a pénzügyminiszternek a személyi felelősségre vonást, az azonban a mai napig nem történt meg. A számvevők a mostani jelentésükben pedig arra is kitértek, hogy az ÁPV Rt. "kormányfelhatalmazás hiányára hivatkozva sorozatosan olyan döntéseket hozott, amelyek rontották a társaság piaci megítélését, és további jelentős kiadásokat okoztak a társaságnak és az állami költségvetésnek". Az állami vagyonvesztést sem az ÁPV Rt., sem a Pénzügyminisztérium nem tartotta olyan súlyúnak, hogy kezdeményezze a személyi felelősség megállapítását.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.