Gazdaság

„Lenullázódott volna minden”

/ 2015.05.06., szerda 14:23 /

A jegybank a devizatartalék bevonásával is segítene a devizás autóhiteleseken – mondja a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Windisch László szerint aki ma tartósan nyolc-tíz százalék fölötti hozamokat ígér tőkegaranciával, csaló, de a karcagi „Marcsikát” még ő se tudta volna lebuktatni.

– Nemcsak a bankok vártak a végső pillanatig az elszámolási és forintosítási értesítők kiküldésével, hanem az MNB is az utolsó határidőnapon indított közérdekű keresetet 16 pénzintézet ellen. Miért?

– Az elszámolási törvény alapján a jegybank márciusban 210 pénzügyi intézménytől kapott adatszolgáltatást arra vonatkozóan, hogy 2010. november 27. és 2014. július 19. között végrehajtottak-e ügyfeleik esetében egyoldalú kamat-, díj- vagy egyéb költségemelést. Közülük 138-an nem emeltek, 56-an pedig úgy nyilatkoztak: önként alávetik magukat az elszámoltatási törvénynek, azaz elszámolnak az ügyfeleikkel. Tizenhat pénzügyi intézmény azonban erre nem mutatott hajlandóságot, pedig szerintünk az általános szerződési feltételeik nem felelnek meg a Kúria által megfogalmazott követelményeknek, így az egyértelműség, az átláthatóság és a szimmetria elvének. Emiatt velük szemben közérdekű keresetet nyújtottunk be a bírósághoz. Ha valamelyik pénzügyi szolgáltatóról kiderül, hogy valótlanul nyilatkozott, s tisztességtelenül emelt egyoldalúan kamatot, díjat vagy költséget, akkor az MNB vele szemben is közérdekű pert fog indítani.

– Amikor a jegybank februárban bemutatta a pénzintézetek számára kötelező elszámolási és forintosítási mintaleveleket, ön úgy fogalmazott: bízik benne, hogy nem lesz sok panasz a bankokra. Bár a devizaadósok még csak a napokban szembesülhettek az új forintosított hiteleikkel, érkezett már önökhöz visszajelzés tőlük?

– A forintosítás és az elszámoltatás a magyar gazdaságtörténet egyedülálló nagy akciója. Mivel a pénzügyi elszámolás csak a devizahitelek körében közel kétmillió ügyfelet érint, a bankok is érdekeltek abban, hogy ez minél gördülékenyebben menjen végbe. Ezért nem hagyhattuk magukra sem a pénzügyi szolgáltatókat, sem az adósokat: sokat tettünk azért, hogy a panaszokat megelőzzük, s ha mégis probléma adódik, azt mindenki a legprofibban kezelje. Februárban 308 intézménynél indítottunk témavizsgálatot, folyamatosan ellenőrizzük őket, hogy megfelelően ültették- e át a jogszabályban foglaltakat a gyakorlatba, jól állították-e össze és időben postára adták-e az értesítőket. Állandó beszámoltatás alatt tartjuk a pénzintézeteket, hiszen nem tudunk mindenhol személyesen jelen lenni. Az ügyfeleknek minden esetben felhívjuk a figyelmét két dologra: alaposan olvassák végig az értesítőt, illetve ha valamivel nem értenek egyet, akkor első körben – az elszámolási értesítő kézhezvételét követő 30 napon belül – a bankjukkal egyeztessenek. E nélkül nincs lehetőség további jogorvoslatra. Ha ez nem vezet eredményre, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez lehet fordulni, s ha ott sem sikerül dűlőre jutni, akkor a végső szót a bíróság mondhatja ki. Néhány héten belül már hivatalos adatokat is tudunk mondani arról, hány panasz érkezett a bankokhoz. Eddig hozzánk csak arról érkezett jelzés, hogy néhány pénzügyi intézmény közölte egyes ügyfeleivel: nem számol el velük, mert a kölcsönüket nem tekinti fogyasztói hitelnek. Pedig ha a szerződéskötéskor fogyasztói hitelt nyújtottak, az az irányadó, s ezt az ügyfél bevonása nélkül nem lehet átértelmezni.

– Nem tart attól, hogy a devizaadósok csalódni fognak a forintosításban? A törlesztőrészletek valóban csökkennek az elszámoltatásnak köszönhetően, de a tőketartozás sok esetben mégiscsak több annál, mint amekkora hitelt felvett az adós.

– Az elszámolás mindenkinek csökkenti a tartozását. A Kúria döntése ugyanakkor nem tette lehetővé, hogy a jogalkotó az árfolyam kérdésében is belenyúljon az ügyfelek és a bankok közti szerződésekbe. A tőketartozás pedig nem a forintosítás miatt nőtt, hanem még korábban, a svájci frank árfolyamának megerősödése miatt. A forintosítás kiszámíthatóságot hozott, hiszen jelenleg is 290 forint körüli a svájci frank árfolyama, ami 13 százalékkal magasabb, mint a forintosításnál meghatározott 256 forintos árfolyam – s akkor még nem beszéltünk a svájci frank januárban megtapasztalt árfolyamáról. Ez is hozzászámítandó az elszámolás miatti átlag 15-25 százalékos törlesztőrészlet-csökkenéshez. Beláthatatlan következményei lettek volna, ha a kormány és a jegybank tavaly nem lép időben, s nem védi meg a háztartásokat és a bankokat a svájci frank árfolyamának elszabadulásától. Pillanatokon belül lenullázódhatott volna mindaz az eredmény, amit az állam az adósmentés terén ért el az elmúlt négy évben.

– A devizahitelét nem fizető 190 ezer adós közül a forintosítás révén azonban csak néhány ezren válhatnak ismét jól teljesítő ügyfelekké. Mi lesz a többiekkel? Szóba jöhet esetükben a részleges adósságelengedés, ha egy összegben valahogyan ki tudják fizetni a fennálló tartozásukat?

– Szerintem többen válhatnak ismét rendben törlesztő ügyfelekké. Igaz, hogy a régóta nem teljesítők esetében a visszajáró összeget a késedelmi kamatokra és lejárt részletekre fogják elszámolni, tehát esetükben kisebb arányban csökkenhet a tőketartozás, viszont ebben a körben is lesznek, akiknek érdemi törlesztőrészlet-csökkenést hoz az elszámolás. Így törlesztési képességük javulhat vagy akár helyre is állhat. Megoldandó kérdés azok problémája, akik már régóta nem tudják fizetni a devizahitelüket, s erre a banki elszámolás, forintosítás után sem képesek. Tisztán látni csak a forintosítás lezárulása után fogunk. A szakemberek már most ezen törik a fejüket a jegybankban, de szerintem a kormányon és a bankrendszeren belül is, hiszen amíg Damoklész kardjaként lebeg egy devizában eladósodott család fölött, hogy elveszítheti a lakását, a gond nincs megoldva. Több megoldás is lehetséges a Nemzeti Eszközkezelő megerősítésétől a magáncsőd intézményéig, a kilakoltatási moratórium szabályainak átgondolásáig, s van külföldi példa részleges adósságelengedésre is. A jegybank egyik feladata azonban a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése, biztosítása. Ezért tekintettel kell lennünk arra, mit bír el a pénzügyi rendszer, s mi férhet bele az állam költségvetésébe. Az is biztos, hogy az érintettek nem járhatnak jobban, mint akik teljesítik törlesztési kötelezettségeiket, így az elsődleges kiút a hitelek törlesztése. Az érintetteknek érdemes tárgyalást kezdeményezniük a bankjukkal, a legtöbb bank – ha meggyőződik a törlesztési szándékról – nyitott a szerződési feltételek újragondolására.

– A devizás autóhitelesek mire számíthatnak? Nekik is lesz központi forintosítás?

– A pénzügyi stabilitás szempontjából esetükben is veszélyt jelent az árfolyamkockázat, ami a bankoknak is probléma. Ezért indokolt lehet a devizaalapú gépjárműhitelek központi forintosítása. A jegybank nem zárkózik el attól, hogy – a devizaalapú jelzáloghitelesek esetében adott támogatáshoz hasonlóan – segítséget nyújtson az autóhiteleseknek is. Ha a Monetáris Tanács is jónak látja, a jegybank a devizatartalék terhére biztosítaná a bankrendszernek a szükséges mennyiségű eurót devizaforrásaik visszafizetéséhez.

– És mi lesz a brókerbotrány károsultjaival? Nekik hogyan tudna segíteni a jegybank? Sokak szerint az MNB-nek kellene kártalanítania az érintetteket.

– A kártalanítás a Befektető-védelmi és az Országos Betétbiztosítási Alap, illetőleg a külön törvénnyel létrehozott kártalanítási alap feladata. A jegybank a legtöbbet azzal teheti, hogy feltárja ezeket a visszaéléseket, elejét veszi a károsultak átverésének, további milliárdok ellopásának. Csodálkozom azokon a politikai véleményeken, amelyek az ügyek feltárása után a Pénzügyi Szer vezetek Állami Felügyeletének visszaállítását és a felügyeleti jogkör MNB-től való elvételét követelték. A PSZÁF a Buda-Cashnél öt, a Quaestornál szintén öt, a Hungária Értékpapír Zrt.-nél pedig négy átfogó helyszíni vizsgálatot tartott az elmúlt másfél évtizedben. Mégsem derült ki a számítógépes nyilvántartási rendszer manipulálásával elkövetett csalássorozat. Éveken át párhuzamos valóságként éltek velünk ezek az óriási mínuszok mindaddig, amíg a jegybank megkapta a felügyelet jogkörét, s az első adandó alkalommal feltárta a visszaéléseket.

– Vajon miért értékelik egyes csoportok és pártok hasznosabbnak a korábbi, PSZÁF általi felügyelést?

– Ezekből az esetekből le kell vonni a tanulságokat. A brókercégek a csalást az adat-nyilvántartási rendszer manipulálásával követték el, „fantomügyfelek” beiktatásával, vagy az ügyfélszámlák egy részének kockás füzetben való vezetésével tartották fenn a hamis – a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. adataival egyező – egyenleget. Hiányzott a rendszerből a leglényegesebb kontrollpont, az ügyfelek összességével végezhető felügyeleti egyenlegegyeztetés lehetősége, emiatt hamis ügyfél-analitikákkal meg lehetett vezetni a korábbi felügyeletet. A jegybank 2016. január 1-jétől lehetővé teszi, hogy az ügyfelek az MNB honlapján keresztül havonta lekérdezhessék majd ügyfélegyenlegüket. Ettől kezdve a befektetési szolgáltatók kénytelenek lesznek a tényleges ügyféladatokat elküldeni a jegybanknak, hiszen az lesz majd az egyenlegegyeztetés alapja is.

– A brókerbotrány károsultjai a Befektető-védelmi Alap, illetőleg az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanításában reménykedhetnek. A legrosszabbul azok jártak, akiket „Marcsika”, a karcagi Kun-Mediátort vezető Dobrai Sándorné vert át.

– Lehet, hogy népszerűtlen leszek, de aki évi 20 százalékos kamatra adott pénzt egy utazási irodás Marcsikának, sejthette, hogy ott valami nem teljesen kerek. A jegybank őt még próbavásárlással sem tudta volna lebuktatni: Marcsikát a rokonok és a barátok egymásnak ajánlották, illegális tevékenységét nem reklámozta, s csak korábbi ügyfél ajánlásával vagy személyes ismeretség alapján lehetett szerződni vele. A jegybank számtalanszor felhívta a megtakarítók figyelmét: csak engedéllyel rendelkező szolgáltatónál helyezzék el befektetéseiket. Hogy egyszerűbb legyen a tájékozódás és a befektetési piac szereplőinek ellenőrzése, kitettünk egy listát a honlapunkra, amely az engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatók adatait tartalmazza. Kár esetén ugyanis csak a pénzügyi rendszeren belüli szolgáltatók ügyfelei számíthatnak kártalanításra.

– Egy átlagos ügyfél honnantól kezdjen gyanakodni? A Quaestor által felkínált 6,55 százalékos hozam például nem volt kiugróan magas.

– A határt nehéz meghúzni, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy a vállalt kockázattal arányosan szokott nőni a kamat is. Lehet rizikós pénzügyi eszközökbe fektetni, a kérdés viszont az, hogy a lehetséges kockázatokról korrekt tájékoztatást kapott-e az ügyfél. Hiszen nemcsak az esetleges hozam megszerzésének lehet kockázata, hanem annak is, hogy az ember még a tőkéjét is elveszíti. Aki ma Magyarországon forintbefektetésre tőkegaranciával évi 8-10 százalékos vagy a fölötti hozamokat ígér, csaló. De már a tőkegarancia mellett kínált évi 6-7 százalék is okot adhat egészséges gyanakvásra.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.