Gazdaság

Létrehozható a jó és igazságos rend?

/ 2014.09.19., péntek 16:40 /
Létrehozható a jó és igazságos rend?

A piacgazdaság és a kapitalista gazdaság különbözőségére, a liberális felfogás és a politikai realizmus ellentétére hívták fel a figyelmet a pénteken tartott Russell Kirk-emlékkonferencia előadói. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika-kampuszán rendezett egész napos fórum délelőtti szekciójában Lánczi András filozófus és Csák János volt londoni nagykövet fejtették ki gondolataikat. High level filozófiai fogalmakkal vegyes beszámoló.

Az 1918-ban született, 20 évvel ezelőtt elhunyt nagy hatású tradicionalista konzervatív filozófus, Russell Kirk emlékének dedikált pénteki fórum nyitóelőadásában Lánczi András elmondta: a ma a világban mainstreamnek számító liberális felfogás szerint a politika nem más, mint „alkalmazott etika”, melyben a szabadság, egyenlőség és más normatív fogalmak felől kell megítélni minden cselekvést. „Napjaink véleményflórájában a normatív politikaelmélet dominál. A normativitás dönt el a politikai kérdéseket: »ezt így kell nézni az egyenlőség szemszögéből, azt amúgy, és kész« – valahogy így. Ám időközben kialakult a politikai realizmus irányzata is, ami megkérdőjelezi ezt a gyakorlatot” – fejtegette a Corvinus tanszékvezetője. Lánczi tehát szembeállította a liberalizmus által elfoglalt normatív gondolkodást a politikai realizmussal. Utóbbihoz kötötte Leo Strauss (a XX. sz-i politikai filozófia kiemelkedő alakja), Russell Kirk és a saját gondolkodását is.

„A realitás tisztelete azt jelenti, hogy nem feledkezünk meg a hatalomról. A hatalom ugyanis – folytatta – kimarad a normatív megközelítésből. Képesek úgy írni politikáról, mintha hatalom nem is létezne.” A politikai realizmus ezzel a gondolkodással nem ért egyet. Minden realista megközelítés abból indul ki, hogy a valóság, az élet valójában konfliktusos. „A valóság ellentétekből épül fel, és az ellentétek megszüntethetetlenek. A világ mindig ellentétek harca” – az előadó szerint tehát a politikáról való gondolkodásban is az erő és a gyengeség közötti konfliktusnak van döntő jelentősége.

Lánczi András

Lánczi András

Fotó: Fülöp Ildikó

Lánczi azt mondta, Leo Strauss ugyan sosem sorolta magát a konzervatívok közé, de ugyanúgy idegenkedett „a valóságot lezártnak tekintő” dogmatizmustól, mint a konzervatívok: „Leo Straussnak nem volt normaigénye. Szerinte a valóság megismerése lezárhatatlan folyamat. Egyet tudunk biztosan: hogy nem tudjuk.”

A realista megközelítés szerint a „politika nem egy terv, amit egyszerűen végre kell hajtani.” Leo Strauss nyomán Lánczi úgy véli, „a politikától nem lehet finnyásan elfordulni, majd kivonulni valamilyen kutatóintézetbe, majd nagy hangon megmondani, hogy milyennek kellene lennie a politikának”.

Csák János korábbi londoni nagykövet Gazdaság- és kapitalizmus-felfogás az amerikai konzervatív gondolkodás(ok)ban című előadásában összevetette a legfontosabb tengerentúli, konzervatívnak tartott think tankek (Heritage Foundation, Cato Institute, Acton Institute, ISI, Ethics and Public Policy Center) értékválasztását és fogalomhasználatát. Tapasztalata, hogy az intézetek átfogó célkitűzéseiben az egyéni szabadság (individual liberty) kap nagy hangsúlyt, ahogy az egyes szerzőségek értékfelsorolásánál is. Ez pedig sajnálatos.

Csák János előadásában kifejtette, tévedés összemosni a piacgazdaságot a kapitalista gazdasággal. „A piacgazdaság átlátható keresletet és kínálatot, áttekinthető áralakulást jelent; ebben a rendszerben vevő és termelő találkozhatnak, a keletkezett profit pedig szolid. A kapitalista gazdaság piackikerülésre és átláthatatlanságra törekszik, a piac koncentrált, a pénzügyi tranzakciók bonyolultak, a vevő és a termelő nem találkoznak, a profit pedig nagy. Ezért vannak gondolkodók, akik a kapitalizmust ellenpiacnak nevezik” – mondta, kiegészítve azzal, hogy korukat a kapitalista piaci felfogás jellemzi: „Nem csoda, hiszen nagy tömegű, sztenderdizált termékbázisra van szükségünk, aminek előállításához a kapitalizmus kínál lehetőséget.” Az USA-ban részleges piacot figyelhetünk meg: egymás mellett él valóságos piacgazdaság és a kapitalista gazdaság.

Csák sorra vette a jó eléréséhez és a rossztól való szabaduláshoz szükséges erényeket, Arisztotelész Nikomakhoszi etika című írásán keresztül. A listán szerepelt a szelídség, a bátorság, a nagyvonalúság, a bölcsesség, az igazság, a mértékletesség, az okosság. Ezt követően Csák „rászűrt” a fogalmakra gazdasági szemmel; vagyis mely fogalmak illeszthetők össze a gazdasági sikeresség közben elsajátítható erényekkel. „Elég időt töltöttem a gazdaságban, ezért mondom, hogy bátorságra, okosságra, bölcsességre biztosan szükség van ezen a területen, de igazságot, nagyvonalúságot és a bőkezűséget hajszoló üzletembert még nem nagyon láttam. Ezért tehát a jó és igazságos rend nem igazán fejlődhet ki ebben a közegben. Ennek más a terepe” – vagyis Csák szerint a jó és igazságos rendhez szükséges erények csak neveléssel, hosszú idő alatt alakíthatók ki: elsősorban a családban.

A volt nagykövet szerint az amerikai konzervatívok szemében a legnagyobb probléma a kifordulás: nagyobb részük modern és haszonelvű, nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy a család fölé helyezze – például – a piac intézményét. Pedig hamis az a megfeleltetés, hogy a piac és a piacon szükséges erények a gyarapodás egyfajta mellékes következményeként, láthatatlan kézzel létrehozzák a jó és igazságos rendet is.

Csák János

Csák János

Fotó: Fülöp Ildikó

A gazdasági hatékonyság tehát nem elegendő feltétele a jó és igazságos rend fenntartásának. „A szabadság és a boldogság viszont igen. Mindkettő a családban keletkezik” – tette hozzá.

Csák ismertetett egy hipotézist, ami arról szól, hogy az éves GDP-növekedés az USA-ban sokkal magasabb, mint azt a felhasznált tőkejavak és a munkaóraszámok indokolnák. A tanulság: az amerikai gazdasági növekedés nagyobb része humántőkéből ered, olyan tényezőkből, amiket a hivatalos statisztikákban nem tudnak számosítani, felvenni. Ebben az összefüggésben pedig a családnak legalább olyan jelentőséget kell tulajdonítani, mint a rövidtávú gazdasági növekedés eszközeinek.

„A modern tömegdemokráciában, így az USA-ban is a középosztály, a magabíró családok kellene, hogy a konzervatív politika középpontjában legyenek, mégpedig azért, mert ebben a rétegben születnek a jövő társadalmának alkotó tagjai. – mondja Csák – Igazán kár, hogy a család intézményét még csak említésre méltónak sem tartják a tengerentúli think tankek krédóiban.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.