valasz.hu/uzlet/balazs-vendeglo-elt-213-evet-45045?fbclid=IwAR2IBB897pK1bLUZRNoF0MqEWEs7pbImC00OpS82J8nMIG0CizltwkU5kLg

http://valasz.hu/uzlet/balazs-vendeglo-elt-213-evet-45045?fbclid=IwAR2IBB897pK1bLUZRNoF0MqEWEs7pbImC00OpS82J8nMIG0CizltwkU5kLg

Gazdaság

„Magasabb osztályba léphet”

/ 2016.09.28., szerda 15:51 /

Nem illik az embernek magát idézni, mégis felemlítem: egy éve sincs, hogy ezeken a hasábokon a magyar állampapírok kockázati besorolásának közelgő felminősítéséről írtam.

Az írásban a tavaszt vártam; végül is már az őszben járunk, amikorra a meghatározó három hitelminősítő intézményből kettő a befektetőknek nem ajánlott („bóvli”) kategóriából egy fokozattal feljebb sorolta a magyar államot. Novemberben esedékes a harmadik intézménynél a felülvizsgálat, és valószínű, hogy ott is befektetőknek ajánlott minősítést kapnak az állampapírjaink, noha a három intézmény módszertana és értékelési gyakorlata között vannak eltérések. Bár a szeptemberi felminősítési döntés sokakat meglepetésként ért, a tavalyi elemzésemben szereplő tényezők alapján már esedékes volt az esemény.

A forint árfolyama rögtön erősödéssel reagált a hírre. Egy ilyen döntés közvetlen következményeként az intézményi befektetők – mint a biztosítótársaságok és nyugdíjalapok, melyeknek szabályzata tiltja a túl kockázatosnak ítélt értékpapírokba való befektetést – két egybehangzó kockázati besorolás mellett ismét vásárolhatnak magyar állampapírt. A nagyobb potenciális igény pedig a kereslet-kínálat szokásos piaci törvényszerűsége értelmében odahat, hogy a magyar államkötvényeket, kincstárjegyeket a korábbinál kisebb kamat mellett lehet kibocsátani. Ezáltal némileg olcsóbb lehet a magyar állam hiányának finanszírozása, mérséklődnek az újonnan kibocsátott értékpapírokra fizetendő kamatterhek az állami költségvetésben. Igaz, a magyar államkötvények kamatai – összhangban a világban fennálló viszonyokkal – a korábbinál már így is jóval alacsonyabbak, de tíz- és százmilliárd forintos tételek esetében a százalék törtrészét kitevő javulás is komoly tételre rúghat.

A felminősítésnek ezenfelül lélektani hatása is van, mint ahogy az utóbbi évtizedben sorozatosan elszenvedett kockázati leminősítések is kellemetlen PR-hatásokkal jártak. Talán a kellemes meglepetésként jövő hír is belejátszhatott abba, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a legutóbbi közgazdász-vándorgyűlésen korábbi megszólalásainál – és a közgazdasági elemzők konszenzusánál – ambiciózusabb gazdasági növekedést prognosztizált, a felminősítést pedig a magyar gazdaságpolitika sikerességének elismeréseként értékelte. Az állampapírok kockázati besorolásának javulását örömmel regisztrálva azért érdemes tárgyilagosan elmondanunk, hogy ez az emelt „osztályzat” csupán az eddigi román országkockázati szint utoléréséhez volt elég, és a lengyel besorolás mögött két grádiccsal még mindig le vagyunk maradva. A szlovák osztályzat mögött hárommal – de hát ők benne vannak az euróövezetben, az azzal együtt járó többletvédettséggel.

A gazdasági növekedésre gyakorolt hatás valóban pozitív, mert nemcsak az állam, hanem áttételesen bizonyos fokig minden magyarországi gazdasági szereplő számára javulnak a külső hitelforráshoz való hozzájutás feltételei – már ha van beruházási kedv. Ám a beruházási hajlam és szándék sok tényezőtől függ; éppen a beruházási adatok ez év eleji kellemetlen esése figyelmeztette az elemzőket gazdaságunk fejlődési pályájának törékenységeire. Semmit sem veszít ezért jelentőségéből a kérdés, miként lehet a potenciális külföldi és magyar befektetőket, beruházókat és bármiféle üzleti szereplőt meggyőzni, hogy üzleti sikereik eredményei nálunk biztonságban vannak, adószabályok vagy másféle állami beavatkozások belátható időn belül nem fogják átrendezni kárukra a gazdasági viszonyokat.

Beruházásokra pedig nagyon nagy szüksége van gazdaságunknak, mert – tartós demográfiai okokból, és újabban a képzett, mobil munkaerő folytatódó kiáramlása következtében – munkaerővel való ellátottsága nemhogy a háromszázalékos vagy afölötti ütemű növekedéshez nem elég, de változatlan termelékenység, hatékonyság mellett a folyamatok egyszerű fenntarthatósága is veszélyben forog.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.