Gazdaság

Magyarország: digitális kihívások kapujában

/ 2017.10.02., hétfő 08:00 /

A digitális forradalom egyetlen egyszerű kérdéssel leírható: Ön mikor adott fel utoljára táviratot vagy képeslapot? Ugye? Ez az egy példa azonban nem egyedülálló. Az elkövetkező években a gépkocsi sofőrök munkáját átveszik az önvezető kamionok, a gyorséttermi munkások és banki ügyintézők feladatait a mesterséges intelligenciával rendelkező robotok.

A mindenkit foglalkoztató kérdés nem más, minthogy a digitalizáció most akkor áldás vagy átok? A válasz egyszerű: digitális forradalom nem megkerülhető, de nem is választható, vagy késleltethető. Azok a szereplők, amelyek nem definiálják újra magukat, ki fognak esni a versenyből. Azok, akik nem tanulnak meg tanulni, nem kellőképpen rugalmasak, lemaradnak, és azok táborát növelik majd, akik vesztesei lesznek a digitalizációnak.

Az elkövetkező években is folytatódó digitális forradalom tovább formálja a hazai és nemzetközi gazdaság tájképét. Egyre több dolog fog megváltozni a mindennapi életünkben – és ez a folyamat akkor sem fog megállni vagy lelassulni, hogyha azok kapcsán egyelőre csak nehezen megmondható, hogy azok pontosan milyen hatással lesznek a mindennapi személyes vagy az üzleti életünkre. Egy dolog azonban biztos: amíg sokan még mindig tartanak a megállíthatatlan változásoktól, azok, akik időben élnek az új lehetőségekkel jelentős előnyre tehetnek szert.

A digitalizáció és a robotika számos szakmát érint. A téma kapcsán Moshe Vardi, a Rice Egyetem számítástechnikai professzora pedig így fogalmazott egy tavalyi konferencián: „olyan időket élünk, amikor a gépek képesek lesznek jobban elvégezni a legtöbb feladatot, mint az emberek. A társadalmaknak szembe kell nézniük ezzel a kérdéssel még mielőtt tényleg aktuálissá válik: ha a gépek közel minden emberi munkát képesek lesznek elvégezni, akkor az emberek mit fognak csinálni?

A számok önmagukért beszélnek.

A Bank of America elemzése szerint a robotok és más mesterséges-intelligencia szoftverek egy évtizeden belül az ipari munkahelyek 45 százalékában teszik majd feleslegessé az emberi munkaerőt (ezzel 9 milliárd dollárral csökkenthetik a cégek munkabér-költségét) ugyanakkor a kreativitást és szociális készségeket igénylő munkakörök jelentősen fel fognak értékelődni. Hazánk gazdasági minisztere pedig úgy nyilatkozott, hogy digitalizációnak köszönhetően nagyságrendileg mintegy 350-400 ezer megszűnő munkahelyet prognosztizál a hazai munkaerőpiacon. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a digitalizáció elsődleges jellemzője, hogy munkahelyeket szüntetne meg, jóval inkább csak annyit jelent, hogy megváltoztatja azokat.

Régi munkahelyek eltűnnek, újak jönnek

A mesterséges intelligencián alapuló munkavégzés számos szektorban vezet majd átalakuláshoz. Ilyen hétköznapi példaként említhetjük, hogy az önkiszolgáló pénztáraknak köszönhetően várhatóan már rövid időn belül nem lesz szükség a pénztárosok jó részére, de az olyan komplexnek gondolt területeken is jelentős változások várhatóak, mint a pénzügyi tanácsadás vagy éppen a biztosítások.

Vagy másik jó példa a hazai fuvarozás, ahol az elmúlt években a legnagyobb magyar fuvarozóvállalatok kamionsofőr-hiánytól szenvedtek és kétségbeesetten próbáltak új sofőröket találni (vagy képezni) addigra ma már a környező országok szinte mindegyikében éles teszteken futnak az önvezető kamionok - azok vezetői pedig jórészt olyan „pilótákká” válnak, akik nem a kormánykereket tekerik, hanem a rakományt kezelik, logisztikai és környezetet elemző menedzsmentprogramokat kezelnek.

Természetesen, ahogy a fuvarozás, úgy számos más vállalkozás is átalakul. A Magyar Posta sem működhet sokáig a mai felállásában. Azzal, hogy minden magyar állampolgár digitális elérhetőséggel rendelkezik majd (és már most is jelentős részük ott van a social médiában vagy használ mindenféle applikációt) a mainál is sokkal jobban vissza fog esni a hagyományos levélkézbesítési üzletága – azonban a digitalizáció itt is inkább átalakuláshoz vezet: az elektronikus kereskedelem felvirágozásával együtt a csomagküldés, futárszolgálat és a logisztikai ipar erős fellendülése lesz várható.

Egyszóval úgy is mondhatnánk, hogy a legtöbb szakma nem fog eltűnni, hanem továbbra is itt marad velünk, de a mostani tartalmuk kiüresedik, és egészen új tudást igénylő, új feladatokkal töltődik fel.

Konferencia a változásokról

Az Infotér közelgő, immáron nyolcadik konferenciája is ezeket a változásokat járja körbe. Azokat az eredményeket és fejlesztéseket veszi számba, amelyek meghatározzák a hazai oktatás, egészség- és munkaügy fejlesztési irányelveit, digitális jövőképét. Az előadók között pedig éppen úgy ott lesz a téma egyik legfontosabb állami szereplőjének, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős programjának vezetője, Dr. Deutsch Tamás, miniszterelnöki biztos, mint a piac egyik legmeghatározóbb vállalatának a Magyar Telekom Nyrt. első számú vezetője, Christopher Mattheisen, vezérigazgató.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.