Gazdaság

Magyarország: digitális kihívások kapujában

/ 2017.10.02., hétfő 08:00 /

A digitális forradalom egyetlen egyszerű kérdéssel leírható: Ön mikor adott fel utoljára táviratot vagy képeslapot? Ugye? Ez az egy példa azonban nem egyedülálló. Az elkövetkező években a gépkocsi sofőrök munkáját átveszik az önvezető kamionok, a gyorséttermi munkások és banki ügyintézők feladatait a mesterséges intelligenciával rendelkező robotok.

A mindenkit foglalkoztató kérdés nem más, minthogy a digitalizáció most akkor áldás vagy átok? A válasz egyszerű: digitális forradalom nem megkerülhető, de nem is választható, vagy késleltethető. Azok a szereplők, amelyek nem definiálják újra magukat, ki fognak esni a versenyből. Azok, akik nem tanulnak meg tanulni, nem kellőképpen rugalmasak, lemaradnak, és azok táborát növelik majd, akik vesztesei lesznek a digitalizációnak.

Az elkövetkező években is folytatódó digitális forradalom tovább formálja a hazai és nemzetközi gazdaság tájképét. Egyre több dolog fog megváltozni a mindennapi életünkben – és ez a folyamat akkor sem fog megállni vagy lelassulni, hogyha azok kapcsán egyelőre csak nehezen megmondható, hogy azok pontosan milyen hatással lesznek a mindennapi személyes vagy az üzleti életünkre. Egy dolog azonban biztos: amíg sokan még mindig tartanak a megállíthatatlan változásoktól, azok, akik időben élnek az új lehetőségekkel jelentős előnyre tehetnek szert.

A digitalizáció és a robotika számos szakmát érint. A téma kapcsán Moshe Vardi, a Rice Egyetem számítástechnikai professzora pedig így fogalmazott egy tavalyi konferencián: „olyan időket élünk, amikor a gépek képesek lesznek jobban elvégezni a legtöbb feladatot, mint az emberek. A társadalmaknak szembe kell nézniük ezzel a kérdéssel még mielőtt tényleg aktuálissá válik: ha a gépek közel minden emberi munkát képesek lesznek elvégezni, akkor az emberek mit fognak csinálni?

A számok önmagukért beszélnek.

A Bank of America elemzése szerint a robotok és más mesterséges-intelligencia szoftverek egy évtizeden belül az ipari munkahelyek 45 százalékában teszik majd feleslegessé az emberi munkaerőt (ezzel 9 milliárd dollárral csökkenthetik a cégek munkabér-költségét) ugyanakkor a kreativitást és szociális készségeket igénylő munkakörök jelentősen fel fognak értékelődni. Hazánk gazdasági minisztere pedig úgy nyilatkozott, hogy digitalizációnak köszönhetően nagyságrendileg mintegy 350-400 ezer megszűnő munkahelyet prognosztizál a hazai munkaerőpiacon. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a digitalizáció elsődleges jellemzője, hogy munkahelyeket szüntetne meg, jóval inkább csak annyit jelent, hogy megváltoztatja azokat.

Régi munkahelyek eltűnnek, újak jönnek

A mesterséges intelligencián alapuló munkavégzés számos szektorban vezet majd átalakuláshoz. Ilyen hétköznapi példaként említhetjük, hogy az önkiszolgáló pénztáraknak köszönhetően várhatóan már rövid időn belül nem lesz szükség a pénztárosok jó részére, de az olyan komplexnek gondolt területeken is jelentős változások várhatóak, mint a pénzügyi tanácsadás vagy éppen a biztosítások.

Vagy másik jó példa a hazai fuvarozás, ahol az elmúlt években a legnagyobb magyar fuvarozóvállalatok kamionsofőr-hiánytól szenvedtek és kétségbeesetten próbáltak új sofőröket találni (vagy képezni) addigra ma már a környező országok szinte mindegyikében éles teszteken futnak az önvezető kamionok - azok vezetői pedig jórészt olyan „pilótákká” válnak, akik nem a kormánykereket tekerik, hanem a rakományt kezelik, logisztikai és környezetet elemző menedzsmentprogramokat kezelnek.

Természetesen, ahogy a fuvarozás, úgy számos más vállalkozás is átalakul. A Magyar Posta sem működhet sokáig a mai felállásában. Azzal, hogy minden magyar állampolgár digitális elérhetőséggel rendelkezik majd (és már most is jelentős részük ott van a social médiában vagy használ mindenféle applikációt) a mainál is sokkal jobban vissza fog esni a hagyományos levélkézbesítési üzletága – azonban a digitalizáció itt is inkább átalakuláshoz vezet: az elektronikus kereskedelem felvirágozásával együtt a csomagküldés, futárszolgálat és a logisztikai ipar erős fellendülése lesz várható.

Egyszóval úgy is mondhatnánk, hogy a legtöbb szakma nem fog eltűnni, hanem továbbra is itt marad velünk, de a mostani tartalmuk kiüresedik, és egészen új tudást igénylő, új feladatokkal töltődik fel.

Konferencia a változásokról

Az Infotér közelgő, immáron nyolcadik konferenciája is ezeket a változásokat járja körbe. Azokat az eredményeket és fejlesztéseket veszi számba, amelyek meghatározzák a hazai oktatás, egészség- és munkaügy fejlesztési irányelveit, digitális jövőképét. Az előadók között pedig éppen úgy ott lesz a téma egyik legfontosabb állami szereplőjének, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős programjának vezetője, Dr. Deutsch Tamás, miniszterelnöki biztos, mint a piac egyik legmeghatározóbb vállalatának a Magyar Telekom Nyrt. első számú vezetője, Christopher Mattheisen, vezérigazgató.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.