Gazdaság

Megfelelni a Z generációnak

/ 2017.09.06., szerda 16:51 /

A Budapesti Gazdasági Egyetem 450 hallgatót befogadó campust hozott létre, 1500 négyzetméternyi oktatói térrel, egy romos belvárosi épület újjáépítése révén. Az átadás apropóján az egyetem kancellárjával, Dietz Ferenccel beszélgettünk.

– A csapból is az folyik, hogy az oktatásra nincs elég pénz. Ehhez képest a BGE most egy új campust avatott. Mi az ellentmondás feloldása?

– Stratégiai céljainkat egy 2020-ig meghatározott intézményfejlesztési tervben fogalmaztuk meg, és ennek mentén építkezünk. Az oktatáshoz és a kutatáshoz korszerű infrastruktúra szükséges, aminek az ellátásához próbáljuk maximálisan kihasználni a pályázati lehetőségeinket, és büszkék vagyunk arra, hogy képzéseink keresettségének köszönhetően mintegy 15 milliárd forintból gazdálkodunk, amelynek már a több mint 60 százalékát intézményi saját bevételek adják. Ez elsősorban az önköltséges hallgatóink befizetéseiből, és a felnőttképzéseinkből, valamint a bérleti díjakból realizálható. Kancellári kinevezésemet 2014-ben vettem kézbe, és az ezt követő szervezeti átalakítások során merült fel az igény egy olyan új épület kialakítására, ami minden tekintetben megfelel a „Z generáció” hallgatói elvárásainak, amelyek között kiemelt hangsúlyt kap a közösségi közlekedés közvetlen elérése, ezért egy belvárosi ingatlan mellett tettük le a voksunkat.

– Mégpedig egy romos épület mellett. Mit találtak benne vonzónak?

– Amint beléptünk, megakadt a szemünk egy márványtáblán, amit annak emlékére állítottak, hogy Ferenc József császár, magyar és cseh király 1900-ban meglátogatta Jungfer Gyula fémműves műhelyét. Az egy segéddel alapított díszműkovács-műhely pár évtized alatt százötven főt foglalkoztató, európai hírű, sikeres vállalkozássá nőtt. A mesternek Budapest-szerte láthatók munkái, és a Berzsenyi Dániel utcai campus bejárata is egy eredeti Jungfer-kapu. Hitvallása volt, hogy a lehető legkorszerűbben kell dolgozni, a hagyományok tisztelete és figyelembevétele mellett. Ez az értékrend volt a mi vezérfonalunk is az épület átépítése során. A homlokzatot például megőriztük, ugyanakkor, amit csak tudtunk, beemeltünk a modern kor technikai vívmányaiból: háromrétegű üvegablakokat, felületfűtési és hűtési rendszert, jelenlét-érzékelő világítást szereltünk be, és a falakat hőszigeteltük. Az oktatótermek nyitása és áramellátása kártyás vezérlésű, az ajtók mellé az órarendek mellett egyéb tájékoztatást is nyújtó digitális tableteket helyeztünk el, az épületet korszerű PC-kkel, wifi-hálózattal és távvezérelt projektorokkal is elláttuk. Divatos minden elé odailleszteni az „okos” jelzőt, de ha valamire, az új épületünkre most ráillik a „smart campus” titulus.

– Hogyan látja a „Z generációt”, amelyet ez a campus is kiszolgál?

– Sokkal tudatosabbak az elődeiknél. Olyannyira elvárják a naprakész tudást és a friss információkat, hogy gyakran már előadás közben a neten ellenőrzik az előadót, és közbeszólnak, ha esetleg új adatot találnak. Ma már egyértelműen élményalapú, interaktív oktatásra van szükség a frontális előadások helyett. Nagy előadók helyett ezért kisebb, nemcsak festésben, hanem funkciójukban is színes tréningtermeket alakítottunk ki, amelyek dekorálását a hallgatókra bíztuk. Nemhogy hagyományos padok nincsenek, de többnyire még asztalok sem, csak székek, melyekkel körbe lehet ülni az előadót.

– Minden a hallgatók körül forog?

– Számunkra a hallgató az ügyfél, akinek nemzetközi színvonalú képzést, infrastruktúrát és hallgatói szolgáltatásokat kell biztosítanunk. Azért vagyunk eredményesek és sikeresek, mert végzettjeink olyan tudással vannak felvértezve, amellyel azonnal megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon. Hallgatóink több mint fele az utolsó két évben már dolgozik, a végzettek nyolcvan százaléka pedig két-három hónapon belül el tud helyezkedni.

– Eléggé meg kell küzdeni a hallgatókért. Miben áll a vonzerejük?

– Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy vállalatközeliek és gyakorlatorientáltak vagyunk. Intézményfejlesztési tervünkben meghatározott küldetésünk, hogy a kelet-közép-európai felsőoktatási térség meghatározó üzleti alkalmazott tudományok egyetemévé váljunk. Azért gondolkodunk térségben, mert a fiatalok is így gondolkodnak. Már nem csak a magyar piac a vetélytársunk – ott a legfrissebb rangsor szerint a negyedik helyen állunk a felvett hallgatók számát tekintve –, hanem Bécs, Prága és Varsó is. Olyan tudást kell adnunk, ami bárhol megállja a helyét, és olyan infrastruktúrát, ahol jól érzik magukat a hallgatók. Jelentős számban fordulnak meg nálunk külföldi oktatók és cégvezetők egy vagy több előadás erejéig, ezzel friss, piaci impulzusokat adva. Ugyanakkor tudatában kell lenniük a hallgatóknak, hogy jelentős részük olyan területen fog elhelyezkedni, amelynek most még a nevét sem tudjuk. Már nincs lineáris tudás, aligha képzelhető el, hogy attól a cégtől megyünk nyugdíjba, amelyikhez pályakezdőként beléptünk. Az erős szakmai tudás mellett sokoldalú készségekre, kompetenciákra van szükség, és persze gyakorlati tapasztalatra. Mindebből kinek-kinek úgy kell összeraknia a saját kaleidoszkópképét, hogy aztán abból a piac változásának függvényében, új ismereteket begyűjtve mindig újabb és újabb képet állíthasson össze.

– Ki lát a jövőbe, hogy megmondhatná: milyen készségekre lesz szükség?

– A nyáron Yuval Noah Harari könyvét olvastam, a Homo Deust: kutatásokra hivatkozva leírja, hogy a közeli jövőben sorra fognak megszűnni azok a szakmák, amelyeket algoritmusok alapján egy gép is el tud végezni. Így nekünk a digitális forradalom munkaerőpiacot is átrajzoló térnyerése miatt a trendekre kell felkészítenünk a jövő nemzedéket. Az biztos, hogy elmosódnak a határok, ezért van szakmai kapcsolatunk közel száz külföldi egyetemmel, többel pedig kettős diploma kiadásáról szóló megállapodást is kötöttünk. Az Erasmus mellett most vezetjük be a saját mobilitási ösztöndíjunkat, hallgatóink külföldi tanulmányainak a támogatására. A Magyar Nemzeti Bankkal karöltve pedig megalapítottuk a Keleti Üzleti Akadémiát, amelynek révén sok fiatal juthat ki Ázsiába gazdasági ismereteket szerezni, sőt már indonéz, japán, kínai, koreai és arab nyelven nálunk is tanulhatnak. Diákságunk létszáma közel 16 ezer fő, amelyből mintegy 700 külföldi állampolgár, vagyis idehaza is biztosított hallgatóink számára a nemzetközi környezet. Emellett hiszek a kultúra hatásában, tavaly ezért első ízben megrendeztük a Manifest kulturális fesztiválunkat, melynek célja a nyitottság és kreativitás erősítése volt – ezek azok a készségek, amelyekre egyre inkább szüksége van a hallgatóknak. Steve Jobs például kalligráfiát tanult, sokan innen eredeztetik a nyitottságát, kreativitását.

– A BGE-n most 5557 elsőéves hallgató kezdheti meg a tanulmányait. Ők tanulhatnak majd az új épületben?

– Nem. A Berzsenyi smart campusunk kifejezetten a vállalkozásbarát programjainknak ad otthont. Így a vállalkozásfejlesztés mesterképzésünknek, a Team Academy-hallgatóknak, akik már a tanulmányaik részeként saját céget alapítanak, illetve az egyetem szakirányú továbbképzéseinek, felnőttképzéseinek. Emellett a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központunk is itt fog működni. Azt reméljük, meg tudjuk idézni a hely szellemét, ami a Jungfer Gyula által is képviselt, haladó szemléletű, innovatív, ugyanakkor hagyománytisztelő hozzáállásban érhető tetten.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.