valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

http://valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

Gazdaság

Mennyi a túl sok?

/ 2017.08.23., szerda 16:57 /

Kereshessen-e többet állami cég vezetője a vállalatánál, mint amennyi az államfő tiszteletdíja? Ebben a népszavazási ügyben kellene igent vagy nemet mondaniuk az embereknek. Nem irigylem az állásfoglalásra késztetett polgárt. Egyfelől miért ne lehetne több a céget jól vezető menedzser jövedelme, mint a jórészt ceremoniális feladatokat betöltő politikusé? Eleve árulkodó a tiszteletdíj szó, amely nem a gazdasági vezetők jövedelmi kategóriájába tartozik.

De a népszavazást kezdeményezők valójában egy másik, a sorok között megbúvó kérdésben várnak választ: rendben van-e, hogy állami cégek vezetői sokmilliós havi fizetést meg ahhoz méretezett prémiumokat visznek haza? Erre már sokan rávágják: nincs rendjén. Talán a többség így gondolja. Főleg, ha még a fülében van, amint néhány éve a ma hatalmon levők kikeltek az állami szektorban osztogatott arcátlanul (nem így mondták) nagy fizetések, prémiumok és végkielégítések ellen. Igaz, akkor a szocialisták embereinek pénzét sokallta a Fidesz. Hatalomra kerülvén a magyar jogbiztonságon mély sebet ütve döntöttek a végkielégítések visszamenőleges elkobozásáról. A „túl sok” akkor havi kétmilliónál kezdődött. Ehhez képest most jóval többet keres egy állami tulajdonú vállalat, bank vezetője. Sőt a hírek szerint a helyettes, személyzetis, főjogász és általában a főnökséggel jóban levő fejes is többszörösét kaphatja a „politikailag korrekt” kétmilliónak.

Ez újabb mintapéldája annak, miként válik a politikai foci áldozatává és ezzel indulati üggyé valami, ami bonyolult téma ugyan, de józan körültekintéssel megoldható lenne. Ilyen volt a vizitdíj ügye is. Fizessünk-e alkalmanként azon túl, ami bruttó bérünkből a társadalombiztosítási rendszerbe kerül? Szóltak értelmes érvek mellette. A mindennapi életben megszoktuk, hogy egy szolgáltatáshoz való általános hozzáférésen túl az igénybevétellel arányosan egyszeri tarifát is fizetünk. Csakhogy a választások előtt a kormányfő letagadta a vizitdíj bevezetésének szándékát, majd a megnyert választás után minden további nélkül bevezette. Az egymást követő második választási vereségét elszenvedő Orbán Viktor 2008-ban törlesztési lehetőséget látott a vizit- és kórházdíj témájának népszavazásra vitelében. A politikai fociban sikerült is a labdát belőni az ellenfél kapujába a szociális népszavazás nevű akcióval. Ezzel viszont hosszú időre tabu lett a szóban forgó finanszírozási megoldás, értelmes érvek ide vagy oda.

Most is megeshet, hogy a népszavazás sikere folytán életidegen korlát rögzül egy szakpolitikai ügyben. A hatalomra jutó Orbán-kormány is hamar belátta – mihelyt már nem az előző garnitúra embereiről volt szó –, hogy komoly gondot okoz a túl mélyre tett fizetési mérce. Jöhettek a kellemetlen korrekciók, ügyeskedések, jogászkodások, amelyekkel életszerűbbé lehetett tenni az állami szektor fizetési és premizálási rendszerét.

Jó és egyszerű szakmai megoldás nincs, a közvélemény pedig sosem lesz elégedett. A pénzügyi válság után nyugaton a magánvállalati körben kifizetett kolosszális prémiumok is politikai kérdéssé váltak. Ha a magáncégek menedzseri fizetéseiből lehet parlamenti ügy, még inkább az lesz az állami vállalatoknál. A válságnak rég vége, de nálunk a bérek az újabb fizetésemelésekkel sem érték el azt a mértéket, hogy a kisember nagyvonalúan bólintson főnökének havi ötmilliós fizetésére. Hogy a szigorú jövedelmi plafon lerontaná-e a vezetői színvonalat a közszektorban? Itt csak két megjegyzést teszek. Egy nagyvállalat első embere – ha igazi vezető – nem a fizetésért vállalja a feladatot, és régen rossz, ha annak mértéke szerint végzi munkáját. Kettő: eleve túl nagy az állami szektorunk, és nem látok szándékot szűkítésére, ezzel a népszavazási téma sokáig nyakunkon marad. És bónuszként: a gondok feloldásának költséghatékony és legegyszerűbb módja az államfő fizetésének megduplázása.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.