– Biztosan elírtak egy számot – mondja lapunknak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sima egyik lakója, amikor arról próbálunk érdeklődni, hogy is lett a mindössze 29 lelkes falu magyar rekorder az egy főre eső iparűzési adóbevétel terén. A férfi szerint a faluban nemhogy rekord, még csatorna sincs.

– Gyár? Gáztározó? Néhány millió köbméter a lábuk alatt? – érdeklődünk valami nagy árbevételű ipari tevékenység után.

– Még a házban sincs gáz, nemhogy alattunk – nevet emberünk.

Sima mégis magyar rekorder, mert a szomszéd községből származik egy kilencmilliárd forintos éves árbevételű munkaerőkölcsönző cég tulajdonosa. Miután a nyilvánosságot kerülő vállalkozó azt a falut más cégeivel már kistafírozta, a budapesti központú vállalat Simára tette át az egyik fióktelephelyét, hogy ezzel is támogassa a válságövezetű minifalut. S mivel valós tevékenység zajlik a telephelyén, a kétszázalékos iparűzési adót is ide fizetheti – a lista élére repítve az apró falucskát 3,4 millió forintos fejenkénti adóbevételével.

Mindez azért lényeges, mert márciustól átalakul a segélyrendszer, s kétféle támogatás lesz. A feltételeknek való megfelelés esetén a járások által fizetett és az állam által finanszírozott segélyek, valamint a méltányossági alapon adhatóak. Ez utóbbiaknál, ha 32 ezer forintnál nagyobb az egy főre eső iparűzési adóbevétel, akkor az önkormányzat fizeti a méltányossági segélyeket, ha kevesebb, akkor az állam. Mivel a listát kérésünkre nem adták ki a kormányzati szervek, a Heti Válasz az első 500 legnagyobb iparűzési bevétellel rendelkező településnél kiszámolta a lakosságarányos értéket. Ennek alapján állította fel a hazai rangsort, amelynek élén a mindössze 29 lakosú Sima végzett.

Meglepetésünkre gyengén szerepeltek a nagy iparvárosok, a legtöbb hazai iparűzési adóbevétellel rendelkező Győr csak a 47. Még hátrébb végeztek a fővárosi kerületek; a legerősebb közülük a VI. kerület a maga 111. helyével. Taroltak viszont a „gázfalvak”, a „gumikisvárosok” vagyis azok a települések, amelyek alacsony lélekszám mellett nagy bevételű cégeknek adnak otthont.

De hogy kerül a gazdagok listájára a nyomortelepei felszámolásával küzdő Miskolc? S hogy maradt le róla a milliomosok kedvenc lakóhelye, Telki? S lehetséges, hogy kivonul a helyi segélyezésből az állam ott, ahol 23 százalékos a munkanélküliség? Részletek a február 26-i Heti Válaszban, amely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.