Gazdaság

Miből lehet pénzt csinálni?

/ 2018.02.21., szerda 16:47 /

A tél végi álmosságra rácáfolva élénk érdeklődés kísér olyan szakmai rendezvényeket, ahol a blockchain, a kriptovaluták, a bitcoin a téma; magam egy héten három ilyen programon vettem részt. A vitában kiderült, hogy a hallgatóság felének van birtokában bitcoin vagy hasonló újfajta fizetőeszköz, így az érdeklődés távolról sem csak akadémikus. Mindenesetre a kriptopénzek ügye valóban tömegeket mozgat meg.

Felhasználói szemmel az ügy mögött álló technikai újdonság lényege az, hogy számítógépek között titkosítási módszerekkel védett biztonságos, manipulálhatatlan közösségi adatcsere zajlik, felettes hatóság beavatkozása nélkül. Ahogy a lakáskiadók és a bérlők, a repülőtársaságok és a jegyigénylők összehozhatók ilyen módon, a jövedelmükből megtakarítókat és a kölcsönt igénylőket is össze lehet rendezni úgy, hogy nem jut szerephez bank vagy más pénzügyi vállalat, hatóság. Ezáltal viszont magánpénz teremtődik a résztvevők számára biztonságosan, de immár központi bank közbeiktatása és államilag felügyelt bankok közreműködése nélkül.

Több ilyen elektronikus magánpénz született, a legismertebb a bitcoin. Ennek – mint bármely fizetőeszköznek – létezik árfolyama a hagyományos pénzekhez (dollárhoz, euróhoz) mérve. És itt jön a január végi nagy izgalom: a bitcoinnak és társainak a „hivatalos” pénzekben mért árfolyama a legutóbbi időkig hatalmasat emelkedett, így aki néhány éve tett szert ilyenekre, százszoros nyereséget is elkönyvelhetett magának dollárban, euróban vagy éppen forintban, ám a nemrég bekövetkezett áresés sokakat fájdalmasan érintett.

Az új pénzek áringadozásától nem függetlenül számos ország pénzügyi hatóságai kezdenek fellépni a kriptopénzekkel szemben. Több helyen fogyasztóvédelmi vagy befektetővédelmi indokkal tiltották be a használatukat, máshol pedig a titkossággal van baj: a technológia pénzmosásra vagy bűnös ügyek finanszírozására is alkalmas.

A főbb kriptopénz-vállalkozások dokumentumai alapján indokolatlannak látszik a vád, miszerint itt valami piramisjáték-szervezés zajlana. Sőt épp a bitcoint létrehozó és szabályozó algoritmus szavatolja, hogy véges mennyiségű pénzegység szülessen; a véges pénzkínálatot pedig sokan tévesen úgy értelmezik, hogy az ilyen pénz értéke stabil lesz. Nos, pont a korlátok közé szorított kínálat miatt nincs jó esélye a mai világpénzek (dollár, euró) leváltására. Nem azért, mert a bitcoin „csak” elektronikus jelekből áll. A mai valuták mögött sem találni aranyfedezetet vagy megfogható értéket. Értékállóságuk jórészt abból fakad, hogy a monetáris hatóságok (központi bankok) a gazdaság mindig ingadozó pénzigényéhez igazodó pénzkínálatot képesek fenntartani, és válság esetén végső mentsvárként belépnek. Míg a kriptopénzek értékmérő és értékőrző képességeit szkeptikusan ítélem meg, magát a blokklánc-technológiát másként látom, hiszen az érdekelt felek közvetlen összepárosításának eljárásai az élet számtalan területén alkalmazhatók sikerrel.

Egy gondolat a helyi pénzek (mint a soproni kékfrankos) és a kriptopénzek feltűnéséről és népszerűségéről: mindehhez talán köze van annak, hogy az aranyalap végső szétesése (1931) után kialakult modern pénzrendszer legitimitása újabban meggyengült, a nagy hatalmú jegybankok tekintélye idővel megkopott. A 2007 utáni válság erre kellő okot adott. A helyi pénzek gondolata a praktikus szempontokon túl táplálkozhat a piaci rend hitelének megingásából, akár romantikus antikapitalizmusból is. A kriptopénzek hívei között pedig egyaránt előfordulhatnak műszaki innovátorok, újdonságra fogékonyak, kockázatkeresők, sőt piaci fundamentalisták is, akik az emberek közötti decentralizált adatcsere technikáival váltanák fel a bürokratikus központi bankokat és az általuk kibocsátott hivatalos állami pénzeket. Ez aligha következik be, de a pénz világa bizonyosan nagyot változik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.